Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról

Az előadások a következő témára: "Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról"— Előadás másolata:

1 Általános helyzetkép a parlagfű okozta társadalmi problémáról
Dr. Oláh Lajos 2012. június 14. 1

2 (A Magyarország Alaptörvénye)
„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.” (A Magyarország Alaptörvénye)

3 „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és a jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa.” (az ENSZ 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferenciáján elfogadott 1. sz. alapelv)

4 Bevezetés – parlagfű helyzet
Itthon 1908. megjelenés a Kárpát-medencében 1920-as évek: szántóföldi gyom (Somogy-megye) Kb. 60 éves adatsor: terjedés (1990 kárpótlás, kapu) 2009-ben egy megyényi területen uralkodó Védekezés évi több százmillió Ft – eredmény kevésbé érzékelhető Büntetés nem visszatartó erejű: a többség nem jogkövető Európában Magyarország Európa parlagfű-epicentruma Parlagfű terjed: Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Svájc, stb. Már az EU is kezd foglalkozni a témával…

5 A növényről A ország területének jelentős részén előfordul, elsősorban külterületen és mezőgazdasági területeken A parlagfű pollenje a legerősebb pollenallergén, amely a többi allergén hatását is fokozza A légszennyezettség növekedése miatt a növényre tapadó légszennyező részecskék fokozzák annak allergén hatását

6 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 1.
Mintegy másfél millió embert érint az ügy, akiknek nagy része tünetekkel is rendelkezik Csaknem minden 5. magyar ember szenved légúti allergiás (egy részük asztmás) megbetegedésben A légúti allergiás tünetek mintegy 60 %-a a parlagfűhöz köthető Ezek az adatok a tizenéves korosztálynál még tragikusabbak, hiszen 25 százalékuk allergiás Az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegek száma Magyarországon sajnos további növekedés várható Népbetegségről van szó – „parlagfű-vészhelyzet” Elképesztő, de ma Magyarországon nincsenek pontos adatok az allergiás – parlagfű-allergiás betegek számát illetően!

7 Helyzetértékelés egészségügyi szempontból 2.
Szakemberek szerint amennyiben az egyik szülő allergiás, százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye százalék körüli Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell, melyek közül kiemelkedően veszélyes a parlagfű-pollen Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel

8 Helyzetértékelés gazdasági szempontból
Adott év időjárásának függvényében körülbelül évi milliárd forintra tehető a gazdasági veszteség Ez kizárólag a „parlagfűtermesztéssel” járó terméskiesésből (az agráriumban jelentkező veszteségből), a közvetlen védekezési ráfordításokból, illetve a táppénzen töltött napok számából, a gyógyszerkiadásokból és a betegápolásból származik, de nem tartalmazza például az idegenforgalmi bevételek kiesését

9 Agrároldal A parlagfű elleni védekezés kiemelt hatósági feladatként 2005-ben került meghatározásra. Ekkor módosult a növényvédelmi törvény, bevezetve a „statáriális” eljárásrendet: előzetes felszólítás nélküli helyszíni szemle, közérdekű védekezés elrendelése és bírság kiszabása, majd a közérdekű védekezés elrendelésével felmerült összes költség megtéríttetése a mulasztóval. Azonban az elmúlt években a pollenhelyzet nem javult. Elképesztő, hogy uniós támogatást fizetünk parlagfűvel fertőzött területek után is! Ez ellentétes az EU elveivel és a józan ésszel.

10 A parlagfűvel leginkább fertőzött területek
a) Gabona- és repcetarlók b) Kukorica c) Napraforgó Helyes termesztéstechnológia alkalmazásával a gabonatarlókon nem lehetne parlagfű, a kukorica vegyszeres gyomirtása is megoldott ezen a téren. Mindössze a napraforgó esetében beszélhetünk – még okszerű, helyes, sőt célzott termesztéstechnológia alkalmazása során – nehezen megoldható kérdésről. Kiemelten kell kezelni a mezőgazdasági területek parlagfű-mentesítését, mivel a parlagfű-pollen 90 százaléka ezen területekről származik!

11 A parlagfű elleni küzdelmet komolyan kell venni!!!
Az elmúlt években egyre inkább nőtt azon szezonnapok száma, amikor levegőkörnyezetünk olyan pollenkoncentrációs tartománnyal jellemezhető, amely esetben a tünetek már minden parlagfűre érzékenynél jelentkeznek Ha e terhelés alsó határát, azaz a 30 db parlagfű pollen/m3/nap-ot fogadjuk el irányadó célértékként, akkor is kimondhatjuk, hogy az elmúlt évek parlagfű szezonjai alatt többször és több helyen is mérhető körülbelüli 800 db/m3 értékek ennek kb. 27-szeresét jelentik, miközben az 1000 db/m3 fölötti extrém egészségügyi hatással jellemezhető szezonnapok éves száma is nő Továbbá az is elmondható, hogy évről-évre arányaiban egyre több érintett ember egyre több olyan napot él meg, amelyen extrém magas pollenkoncentráció mérhető, miközben a szezonhossz is növekedik

12 Kinek van feladata a probléma kezelése és megoldása kapcsán?
Az államnak Az önkormányzatoknak Kutatóknak, szakembereknek A lakosságnak A médiának A civileknek TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁS

13 Az állam 1. Ha az állam jogkövető magatartást vár el, akkor minimum elvárás a példamutatás az állami területeken Magyar Közút Nonprofit Kft ben a részükre biztosított keretösszeg nem biztosítja az előírt szolgáltatási szinteket, sőt még az előírás finanszírozása sem biztosítaná mindenütt a kellő beavatkozási mennyiséget; a parlagfű elleni hatékony védekezéshez szükséges kaszálási felület m2 lenne, amihez több mint 8 milliárd forintra lenne szükség (5,8 milliárd hiány) Állami Autópálya Kezelő Zrt ben 8769,13 ha területen, összesen Ft összegben végeznek kaszálást és gyomirtást, melyből a folyamatos forráselvonás miatt sajnos nem tudják az évente kétszeri, koronaélen kívüli kaszálást elvégezni, illetve elvégeztetni Jogi háttér megteremtése Forrás biztosítása

14 Az állam 2. A probléma megoldásában elengedhetetlen az állami szerepvállalás! Az államnak meg kell védenie polgárait a parlagfű környezetegészségügyi kockázatával szemben. Ennek kapcsán stratégia kialakítása szükséges az állami vállalatoknál, a MÁV-nál, az útkezelőknél stb.

15 Az önkormányzatok Problémák az önkormányzatok szemszögéből Forráshiány
Belterületek problematikája - jogszabályváltozás Osztatlan közös tulajdonú területek problémája Külföldi tulajdonú ingatlanok Nem kötelező feladat!!!

16 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 1.
Az önkormányzatoknak kiemelt szerepe van, még akkor is, ha a fertőzött területek jelentős része külterületen található, de az agráriummal foglalkozók részben rajtuk keresztül érhetőek el!!! A probléma megoldásához elengedhetetlen az önkormányzatok aktív szerepvállalása!!!

17 Az önkormányzatok Javaslatok az önkormányzatok számára 2.
Települési akcióterv a parlagfű elleni védekezésre vonatkozó elképzelésekről Szoros együttműködés a szakszolgálatokkal, a közterület-felügyelettel stb. Lakosság, környező agrárvállalkozók hathatós bevonása Lakossági bejelentések bátorítása, helyi zöld szám üzemeltetése Együttműködés az oktatási intézményekkel Helyi, önkormányzati média bevonása Helyi „Allergia-parlagfű kerekasztal” megalapítása Példamutatás az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában lévő területeken

18 Kutatók, szakemberek Agrárium vonatkozásában
- egyre jobb, költséghatékonyabb technológia kidolgozása - tudástranszfer a gazdálkodók irányába Egészségügy vonatkozásában - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, kutatás - az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, azaz az öngyógyítás helyett az orvosi kezelések előtérbe helyezése

19 Civil szervezetek, egyesületek
A probléma megoldásában elengedhetetlen a civilekkel való együttműködés megerősítése! Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület Tevékenysége: - a parlagfű-probléma állandó nyilvánosság előtt tartása: kampányok, helyszíni bejárások, sajtóközlemények, lakossági felhívások, rendezvények szervezése - a szezonban alkalmankénti terepi parlagfű-felmérés - a lakosság naprakész tájékoztatása a honlapon keresztül, ingyenes parlagfű-vonal üzemeltetése a 0036/ telefonszámon, továbbá bejelentési lehetőség a címen vagy az on-line bejelentő lap segítségével - együttműködés országgyűlési képviselőkkel, a kormányzat parlagfű-problémákkal foglalkozó hivatalainak munkatársaival, önkormányzatokkal, civil zöld szervezetekkel - részvétel az Allergia-parlagfű kerekasztal munkájában

20 Civil szervezetek, egyesületek
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület plakátja

21 Civil kezdeményezések
„Szenvedek a parlagfűtől” -

22 Civil kezdeményezések
Idén második alkalommal kerül meghirdetésre a „Gyökeres megoldást! Parlagfű-őrség az egészségért!” című pályázati kiírás –

23 Ami eddig történt 1. Megalakult a Fenntartható fejlődés bizottságának Allergia-parlagfű kerekasztala Megalakult a Vidékfejlesztési Minisztérium munkacsoportja parlagfű témájában Több alkalommal ülésezett az Ffb kizárólag ebben a témában 2 workshop került megrendezésre önkormányzatiság és média témájában Számtalan tanulmány készült, melyek nem kerültek hasznosításra!

24 Ami eddig történt 2. Elfogadásra került a VM stratégiája, de kormányzati stratégia még mindig nincs! Folyamatban van Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Bizottság létrehozásáról szóló előterjesztések társadalmi párbeszéde, ami már az elfogadás előtt megbukott (2012. május 30-ai határidővel kellett volna megoldani a belterületek problematikáját)! Közmunkaprogram (2011-ben) – 2250 fő alkalmazása (410 millió) – előzetes felmérés nélkül! „Parlagfűmentes település” pályázat (2011-ben) – lezárult (50 millió) Mi történt és mi fog történni a 2012-es évben a pollenszám drasztikus csökkentése érdekében?

25 A 2011. évi hatósági munka (nem végleges) eredményei
Külterületeken a földhivatalok 3972 esetben, 7190 hektárt találtak parlagfűvel fertőzöttnek A jegyzőkönyvek alapján 6490 db helyrajzi számmal kapcsolatban indítottak eljárást a Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai A Megyei NTI-k 3444 esetben, 6076,3 hektár vonatkozásában összesen forint bírságot szabtak ki Közérdekű védekezést 3900 esetben, 4070,3 hektár területen rendeltek el A Megyei NTI által kijelölt vállalkozók 929 esetben, 760,6 hektáron végeztek el közérdekű védekezést Az ügyfelek 2971 esetben, összesen 3309,7 hektáron végeztek el önként gyommentesítést a kijelölt vállalkozó megérkezése előtt (erősödött a jogkövető magatartás, mert a földhasználók már akkor intézkedtek a gyommentesítés elvégzéséről, amikor tudomást szereztek a bemérésről!)

26 A 2011. évi helikopteres felderítés (nem végleges) eredményei
2011. évi előirányzat a légi felderítésre 100 millió forintot biztosított, ezzel szemben 28,2 millió forint költség merült fel (késői szeptemberi – kezdés) 12 megyében a tervezett 1782 ezer ha-ból összesen 1580 ezer ha felderítésére került sor (a különbség oka a belterületek és, hogy a mintatér egy része tiltott légteret érintett) A felderítések során 197 esetben találtak olyan parlagfűvel fertőzött területet, ahol a parlagfű legalább virágbimbós fenológiai állapotban volt (közel 200 folt 387 hrsz-ot érintett) Az ügyek összevonásának következtében 139 növényvédelmi bírságot megállapító határozat kiszabására került sor, melyek eredményeképpen a kiszabott növényvédelmi bírság mértéke 13 millió forintot tett ki Ennek kapcsán 72 db közérdekű védekezést elrendelő határozat született Az ügyek 90 százalékában a földhasználók maguk végezték el a parlagfű elleni védekezést

27 Konklúzió A 2011 évi hatósági munka és helikopteres felderítés eredményeiből úgy tűnik, mintha nem is lenne számottevő parlagfű-probléma Magyarországon!!!

28 Rendelkezésre álló „források”
A 2011-es költségvetésben a Parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának támogatására 1,0839 milliárd lett előirányozva – az erre vonatkozó intézkedési terv teljes terjedelmében nem ismert (az adófizetők 1 %-os felajánlása) - korrekt elszámolás nem történt meg a mai napig sem! - nem a pollenszám drasztikus csökkentését szolgálta, azonban tanulmányi versenyre volt a rendelkezésre álló forrásból! A 2012-es költségvetésben minden idők legkevesebb forrása áll rendelkezésre, 79 millió forint

29 A hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelemhez elengedhetetlen a kudarcok feltárása
Stratégia hiánya, felelősök, források megjelölése nélkül Komplex módon való kezelés hiánya (egészségügyi, agrár stb.) Összefogás hiánya (állam, önkormányzatok, szakemberek, civilek stb.) Közös akarat hiánya – nincs komplex gondolkodás a különböző érdekű csoportok között A gazdálkodókkal történő szoros együttműködés helyett, a visszatartó erejű bírságolási rendszer helyett, különböző elfogadhatatlan érvek alapján tabunak számítanak az agráriumból élők Az állami szervek széttagoltsága, összehangolatlansága (falugazdászok, földhivatal, növényvédelmi felügyelőség stb.)

30 Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???
Problémák 1. „Egyszerű” eljárásrend Kapacitáshiány Modern technológiák elterjedésének hiánya Gazdák szaktudásának – akaratának? hiánya Visszatartó erejű bírságolási/rövid távú ösztönző rendszer hiánya Hatékony, eredményes parlagfű elleni küzdelem???

31 Problémák 2. – Bejelentések
1. lépés: A bejelentő a körzeti földhivatalhoz fordul (szerencsés esetben). Amennyiben egyéb a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez fordul, továbbküldik bejelentését az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez. 2. lépés: A körzeti földhivatal munkatársa felkeresi az ingatlant. Ha bizonyítást nyer, hogy a területen legalább virágbimbós fenológiai állapotú parlagfű található, a munkatárs jegyzőkönyvet készít, fényképfelvétellel. 3. lépés: A jegyzőkönyv a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül megküldésre kerül az első fokon eljáró, területileg illetékes Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának. 4. lépés: A Megyei Kh NTI eljárást indít, parlagfű elleni védekezési kötelezettség elmulasztása miatt. lépés: Közben a jegyzőkönyv kézhezvételét követően három napon belül sor kerül a közérdekű védekezés elrendelésére. Közben az elrendelő határozat a területileg illetékes polgármesteri hivatal számára is megküldésre kerül. Közben az ügyfél a „Bizonyítékok ismertetése“ tárgyú iratban értesül az eljárás megindításáról, az irat betekintési jogáról és arról, hogy az ügyben észrevételt tehet. Közben zajlik a növényvédelmi bírság kiszámítása.

32 Problémák 3. – Bejelentések
9. lépés: Amennyiben az ügyfél nem teszi meg a szükséges lépéseket vagy arról nem tájékoztatja a Megyei Kh NTI-át, a megbízott vállalkozó a területre megy és elvégzi a mentesítést. 10. lépés: A megbízott vállalkozót a Megyei Kh NTI növényvédelmi felügyelője minden esetben visszaellenőrzi. 11. lépés: A növényvédelmi bírság Bírság határozat formájában kiküldésre kerül. Majd végzésben megállapításra kerül az eljárási költség. 12. lépés: Amennyiben az ügyfél nem ért egyet, kifogással él, fellebbezésre jogosult a Megyei Kh NTI-ánál, melyet a másodfokú hatóság a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága bírál el. 13. lépés: Ha az ügyfél ezzel sem ért egyet, a bírósági felülvizsgálat lehetőségével élhet. Nem lehet ma látni, hogy milyen bejelentések történtek, azok tárgyára vonatkozóan és utóéletük is átláthatatlan, habár közérdekű adatról van szó!

33 Problémák 4. – Kapacitáshiány?
A 2005-től életbe lépő eljárásrend néhány következtetése: A hatósági intézkedések az összes pollenszóró terület (700 ezer ha) 1-2 %-át érintik (10-15 ezer ha) A közérdekű védekezés a ténylegesen fertőzött területek arányában mindössze 0,5-0,6 % Mindezen „eredmények” annak ellenére születtek, hogy az érintett hatóságok (földhivatal, növényvédelmi szolgálat) kiemelt feladatként kezelték a parlagfű-mentesítést, gyakran az alapfeladatok ellátásának rovására is!!! (Magyarországon több mint 3000 település található, ezzel szemben növényvédelmi felügyelő 160 fő. További folyamatos létszámcsökkentés! Ekkora kapacitással nem lehet reális elvárás a parlagfű-mentesítés hatékony végzése.)

34 Problémák 5. Anomália - Hogyan lehetséges az, hogy az Európai Unió olyan területek után ad támogatásokat, amelyek miatt sérül az egészséges környezethez való alapvető állampolgári jog? Parlagfű által szennyezett területek feltérképezésének módja (vita a helikopteres és a parcellaszintű beazonosítás között) Parlagfű elleni védekezési módszerek népszerűsítése (oktatás, tájékoztatás) Szankciók kérdésköre (büntetés és támogatás) Állami területek fertőzöttsége Szolgáltatott adatok (pollenjelentés) aktualizálása - Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály Egységes (beteg)nyilvántartási rendszer kialakítása Célzott kutatások hiánya Kormányközi együttműködés hiánya Bejelentések leegyszerűsítése, utókövetésének megoldása Ellenőrzések kérdése (kapacitáshiány)

35 Javaslatok Kormánybiztos kinevezése (civil tanácsadó testülettel)
Országos Parlagfű Tanács felállítása A VM munkacsoportjának bővítése Kormányzati stratégia mihamarabbi elfogadása, cselekvési terv nyilvánosságra hozása Állandó nemzetközi munkacsoport létrehozása, a környező fertőzött országokkal összehangolt szabályozás és cselekvés létrehozása érdekében Bejelentések leegyszerűsítése, népszerűsítése (zöld szám, honlap, , sms GPS koordinátákkal) A parlagfűvel szennyezett területek parcellaszintű beazonosítása Tudástár kialakítása, „best practice” összegyűjtése NAT átgondolása Egy átfogó és hatékony program az ország allergénmentesítésére, ami nem nélkülözheti a parlagfű terjedésének megelőzését, aminek legjobb módja az egészséges, természetes vagy természetközeli növénytakaró visszaállítása!

36 Javaslatok, felvetések egészségügyi szempontból
Betegközpontú szemlélet előtérbe helyezése az agrárlobbié helyett Számolni kell a TB kiadásaival, gyógyszertámogatásokkal, táppénzes napokkal stb. Sokan nem számolnak az alternatív gyógymódokkal, gyógynövényekkel, pedig óriási a háztartások ez irányú kiadása. Nincs egységes (beteg)nyilvántartási rendszer, még az érintettek pontos számát sem tudjuk – korrekt felmérésre lenne szükség! Alkalmas-e a hazai egészségügyi ellátórendszer, szakrendelés hálózat? Bizonyos esetekben van véglegesnek tekinthető megoldás – allergénspecifikus immunterápia (nem támogatott) Fontos lenne az öngyógyító betegek beterelése az ellátórendszerbe, a reklámok által keltett álomvilág helyett! Ideális lenne az emberek életmódjának, étrendjének… komplex megváltoztatása, de ez túlmutat ezen a problémakörön!

37 Lehetőség a 2013-2020 közötti uniós költségvetési ciklus!
2012 – az elvesztegetett lehetőségek éve közötti uniós költségvetési ciklus – a lehetőség évei, ha az uniós és hazai források megfelelőképpen kerülnek felhasználásra, így például: - parlagfű-mentesítés - megfelelő technológiák kidolgozása, véglegesítése - gazdák oktatása - szélesebb körű környezeti nevelés - 3 éves támogatási rendszer kidolgozása - környezeti ártalom – allergia – parlagfű-allergia felmérés, térkép készítése - allergiás betegségekkel kapcsolatos egészségügyi kutatások elindítása - allergiás betegek ellátásának fejlesztése - EU-s forrásokból elkülönített, nem leosztott, központi alap létrehozása, az érintett országokkal együttműködve

38 Ami még nem volt… „Nemzeti – Nemzetközi Parlagfű Nap”
Ambrosia mobil- illetve webalkalmazás – BesTest Kft. és a GreenLat Nonprofit Kft. együttműködése nyomán Társadalmi célú reklám-kampány – MTVA Közvélemény-kutatás – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

39 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!