7. Nemek kölcsönhatása, fiatal nők helyzete Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola.

Az előadások a következő témára: "7. Nemek kölcsönhatása, fiatal nők helyzete Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola."— Előadás másolata:

1 7. Nemek kölcsönhatása, fiatal nők helyzete Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola

2 Nemek egymásra hatása

3 Többváltozós lineáris regresszió. Függő változó: középkorú (45-64 éves) női és férfi halandóság (kistérségenként a megkérdezettek számával súlyozva)(n=12529) FÉRFIAK: ( SZJA nélkül 6.5%) - egy főre jutó SZJA 61.2% - iskolaév 63.3% - közös. hatékonyság 65.8% + társ. bizalmatlanság 66.8% + versengő attitűd 67.1% + vallásgyakorlás 67.4% - koherencia 67.6% - civil szervezeti tagság 67.6% - kölcsönösség 67.7% NŐK: ( SZJA nélkül 11.7%) - egy főre jutó SZJA 15.3% - közös. hatékonyság 21.5% - vallás gyakorlás 23.5% - iskolaév 25.3% + társ. bizalmatlanság 26.2% - civil szervezeti tagság 26.8% - kölcsönösség 27.0% versengő attitűd NS koherencia NS

4 Többváltozós regressziós modell, függőváltozó a középkorú (45-64 éves) férfi halálozás, független változók: iskolázottság, jövedelem, elégedettség a 150 kistérségben I. modell férfi változók Férfi iskolázottság 11.5 %-ot magyaráz II. modell női változók Női iskolázottság 26.6 %-ot magyaráz Női elégedetlenség 28.1 %-ot magyaráz III. modell mindkét nem Női iskolázottság 26.6 %-ot magyaráz Női elégedetlenség 28.1 %-ot magyaráz

5 Többváltozós regressziós modell, függő változó a középkorú (45-64 éves) női halálozás, független változók: iskolázottság, jövedelem, elégedettség a 150 kistérségben I. modell női változók Női iskolázottság 9.0 %-ot magyaráz II. Modell férfi változók Férfi iskolázottság 6.9 %-ot magyaráz III. modell mindkét nem Női iskolázottság 9.0 %-ot magyaráz Férfi elégedetlenség 11.1 %-ot magyaráz

6 Nők szerepe a középkorú férfiak egészségével kapcsolatban Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

7 Következtetések: •a férfiak korai halálozása szempontjából a saját iskolázottságuknál is jelentősebb védő tényező a nők iskolázottsága, és független veszélyeztető tényező a nők anyagi helyzettel való elégedetlensége •A nők korai halálozásának megelőzésében a női iskolázottság a legfontosabb védő tényező, de rájuk is hat a férfiak elégedetlensége

8 Feminista csapda: •Nem lehet szembeállítani a női és férfi érdekeket •Finnországban a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot Észak Karéliába- nem akarjuk, hogy a férjeink meghaljanak •a férfiak és a nők ugyanannyi gyermeket szeretnének •Familist szemlélet, nem feminizmus szükséges

9 Fiatal nők

10 198819951998 >10 pont17,9%15,2%25,7% súlyos1,2%1%2,3% önvád48,4%40,2%52,1% fáradtság32,9%17,5%50,4% reménytelen25,9%29,3%30,3% nincs életcél18,3%12,7%22,5% unalom33,5%43,8% Fiatal nők (18-24) legsúlyosabb egészségi problémája a depresszió

11 Viszonylagos lemaradás és az egészségi állapot között a depresszió közvetít. nincs gépkocsi nők depressziója táppénzes napok

12 1988 1995 férfinő

13 A bántalmazás hatása (OR) a lelki zavarok kialakulására (Csoboth Csilla, 2005) (Better Health for Women, 1998) BDISzorongás Partner3.1552.914 Fontos személy2.2062.580 Elmúlt év2.7812.425 Félelem a családban3.6914.940 Szexuális erőszak3.0753.744

14 normál enyhe mérsékelt súlyos bántalmazott nem bántalmazott Depressziós tünetegyüttes előfordulása

15 VáltozóWaldSig Ellenségesség (DF8)128.660.000 Perfekcionizmus (DF4)78.940.000 Evés, ivás megbirkózás(C12)50.340.000 Teljesítmény igény (DF3)30.680.000 Külső elismertség (DF1)9.890.002 Szeretettség igény (DF2)6.630.010 Állandó279.810.000 Depressziós (10 pont feletti) állapot magyarázó változói 18-24 éves fiatal nőknél (n=3615) logisztikus regresszió

16 VáltozóWaldSig Drog nehéz élethelyzetben58.130.000 Szorongás (N4)11.740.001 Önvádlás (B12)10.970.001 Dohányzás (H80)8.550.004 Anya halála6.870.009 Hosszan tartó betegség6.310.012 Kölcsönösség (Df5) negatív3.860.049 Bántalmazás a családban3.560.059 Állandó22.050.000 Öngyilkossági kisérlet magyarázó változói

17 VáltozóWaldSig Evés, ivás nehéz élethelyzetben506.100.000 Egészségi állapot önbecslése (-)20.810.000 Öngyilkossági kisérlet11.980.001 Szülők válása8.570.003 Család anyagi helyzete rosszabb6.080.014 Barátokra számíthat5.260.022 Állandó22.050.000 Dohányzás magyarázó változói 18-24 éves fiatal nőknél (n=3615) logisztikus regresszió

18 VáltozóWaldSig Bántalmazás a családban51.090.000 Dohányzás15.110.000 Alvászavar7.800.005 Szülőkre számíthat –negatív-6.490.011 Szeretetigény –negatív-5.670.017 Saját anyagi helyzet – negativ-4.990.026 Állandó0.010.927 Szülők válásával összefüggő tényezők

19 Y= Gyermekvállalás 18-24 éves nőkWaldSig. Házas314.840.000 Élettárs53.510.000 Nem tanuló44.170.000 Kívánt gyermekszám12.720.000 Gépkocsi - negatív -8.430.004 Minimális jövedelem -negatív-7.720.005 Régió6.840.009 Család anyagi helyzete - negatív -6.500.011 Egészségi állapot önbecslése6.480.016 Anya végzettsége5.860.027 Szülőre számíthat4.860.028 Barátra számíthat4.590.031 Apa halála4.670.031 Saját anyagi helyzete - negatív -4.420.031 Állandó39.430.000

20 Terhességek számának alakulása 1980 és 2004 között

21 Abortuszok aránya az összes terhességen belül

22 Abortuszon átesett nők aránya a gyerekszám függvényében

23 Abortuszon átesett nők aránya a családi állapot függvényében

24 Abortuszon átesett nők aránya a végzettség függvényében

25 Abortuszon átesett nők aránya a cigány nemzetiségűek körében

26 Abortuszon átesett nők aránya a vallásgyakorlás függvényében

27 Abortuszon átesett nők aránya a vallásosság függvényében

28 VáltozóWaldSig Dohányzás15.310.000 Élettárssal él12.360.000 Szülei elváltak6.370.012 Családban bántalmazás4.330.038 Saját anyagi helyzete negatív3.430.064 Hátrányt érez mint nő3.170.075 Állandó39.440.000 I. Művi abortusz magyarázó változói 18-24 éves fiatal nőknél (n=3615) logisztikus regresszió

29 VáltozóWaldSig. Nem tanuló54.140.000 Kívánt gyermekek száma15.970.000 Szülők válása10.360.001 Dohányzás9.300.002 Élettárssal él7.680.006 Evés, ivás nehéz élethelyzetben3.790.052 Állandó32.640.000 II. Művi abortusz magyarázó változói 18-24 éves nőknél (n=3615) logisztikus regresszió

30 III. Művi abortusz háttértényezői (lépésenkénti regresszió): Gyermekek száma5.3 % Dohányzás2.4 % Droghasználat1.9 % Cigány nemzetiségű1.6 % Öngyilkossági kísérlet1.2 % Vallásgyakorlás -negatív -0.5 % Partner testileg bántalmazta0.4 % Alacsony szülői segítség0.3 % Alacsony segítség a partnertől0.2 %

31 Művi abortuszok háttértényezőinek összefoglalása Terhességek száma csökken, abortuszok aránya változatlan Több gyerek – több abortusz Különélők v. elváltak, élettársi kapcsolatban élők közt magasabb az abortusz aránya Végzettség korcsoportonként másképp befolyásolja Egyes rétegekben szignifikánsan több az abortusz Vallásosak közt kevesebb az abortusz, de még mindig magas az arány Területenként is nagyok a különbségek (Budapesten a nők 36%-nak volt abortusza)

32

33

34

35

36

37

38

39 Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

40 A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása: •Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt •Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

41 Családi állapot szerepe a kívánt gyermekek megszületésében •Nemek közt nincs különbség •Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a különböző állapotok és a gyerekvállalási kedv közt –élettársi kapcsolat nem kedvez a gyermekvállalásnak – mégis fontos a papír? –elváltak esetében nagyobb az eltérés – szintén a gyerekvállalás és a biztonság kapcsolatára utal

42 Gyermekvállalás pszichológiai háttértényezői lépésenkénti regresszió elemzés szerint: •Legfontosabb: •Partnertől várható támogatás,élettársi kapcsolatban még fontosabb •összesen 15 %-ot, nőknél 12 %-ot, férfiaknál 22 %-ot magyaráz a gyerekszám különbségeiből •Hány gyereket szeretne? További 9 % •Vallás fontossága •Szomszédtól várható támogatás •Kooperativitás •Munkahelyi kontroll nőknél negatív, ffiaknál pozitív

43 Gyermekvállalás szociális háttértényezői: •Nőknél az anya, férfiaknál az apa iskolai végzettsége a legfontosabb negatív tényező, iskolázottság is- idősebb korban vállalnak gyereket •Férfiaknál a saját anyagi helyzet pozitív •Nőknél a család anyagi helyzete pozitív •Az anyagi helyzet további jellemzői negatívak, pl. gépkocsi tulajdon

44 Gyermekvállalás és egészségi állapot: •Férfiaknál az egészségi állapot önbecslése pozitív kapcsolatban •Nőknél negatív kapcsolatban •A gyermek vállalás ára ma: •A nők esetében rosszabb pszichológiai és általános egészségi állapot, kevesebb segítség barátoktól, kollégáktól •ez a társadalom bűne, mások helyett is vállalt felelősség

45 Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága •Munkahelyi kiszolgáltatottság- pl áruházláncok •Egzisztenciális bizonytalanság •Iskolázott nők hátrányos helyzete •Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

46 Melyek a védő tényezők? •Közösség védő szerepe- társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség •Civil szervezetek alapvető fontossága (Putnam, Fukuyama, Kawachi) - új svéd népegészségügyi program •Alacsonyabb ellenségesség, rivalizálás •Családi és munkahelyi társas támogatás

47 Élet értelme, vallásgyakorlás: •Élet értelmének védő szerepe •Vallásgyakorlás védő szerepe- önkárosító magatartásformák jelentősen ritkábbak, hatékonyabb megbirkózási módok •A vallás fontossága már nem egyértelműen védőfaktor •Magasabb iskolai végzettség alapvető jelentősége!

48 Az aktív korosztályban a munka központi szerepe: •Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok •az alacsony munkahelyi biztonság, alacsony kontroll, társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője •Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb •A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek •2001-es EU dekrétum- a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen!

49 Alapvető a teljesítmény szempontjából nem szükséges kötöttségek minimalizálása •A jól-lét kritériuma a kontroll élmény •a munkaidő rugalmassága – az EU-ban nálunk legalacsonyabb (12 %) azok aránya, akik rugalmasan oszthatják be munka idejüket, Svédországban 58 %. •Röghöz kötöttség minimalizálása- heti egy napnál több telemunka- nálunk a legalacsonyabb, Hollandiában a leggyakoribb •Kiszabadulás a fizikai tér fogságából – a szabadság új értelmezése és korlátai

50

51

52 Mit kell tenni? •Családi életre való felkészülés támogatása •A kívánt gyermekek megszületésének támogatása •Magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének ellensúlyozása •Munkahelyi kiszolgáltatottság kontrollja- szemben áll az ország érdekeivel, nyugdíj, egészségügyi krízis! •Segíteni a családon belüli bizalmat, életközösség fennmaradását!

53 A norvég példa: •Gro Harlem Brundtland miniszterelnök, négy gyermek édesanyja, WHO elnök •a férfiak önértékelésében is fontosak a családi feladatok – hetente egy nap otthon a gyerekkel •nem csak a nők, de a férfiak várható élettartama is nőtt •az egyik legjobb népesedési helyzet (+3.7) •Európában a legjobb Irországban +8.8 •Franciaországban +3.7

54 Irodalom: •Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin,62,351-367. •Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361. •Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85. •Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678. •Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest •Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest

55