A évi általános felsőoktatási felvételi eljárásról

Az előadások a következő témára: "A évi általános felsőoktatási felvételi eljárásról"— Előadás másolata:

1 A 2014. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásról
Pethő Judit osztályvezető OH Felsőoktatási Főosztály Szekszárd, november 13.

2 Jelentkezők – felvettek száma összesen 2001 – 2013

3 A szereplők Oktatási Hivatal EMMI EDUCATIO Egyetem / Főiskola
Jelentkező

4 A 2014. évi általános eljárás
Részletszabályok a 423/2012. (XII. 29.) felsőoktatási felvételi kormányrendeletben, melynek technikai változásai várhatók Felsőoktatási felvételi tájékoztató (EMMI, OH, Educatio) érettségizetteknek, diplomásoknak 2013. december 31-ig (12.15-ig?) 2013. január 31-ig (hivatalos kiegészítő) EGYBEN, Csak online verzióban, könyv nem lesz!

5 A felvételi eljárás várható menete
Felvételi tájékoztató megjelenésének határideje a oldalon 02.15. 02.24. 07.09. 07.23. 08.05. 08.15. 12.31. Jelentkezési határidő Jogorvoslatok benyújtásának határideje Jelentkezés hitelesítésének határideje Dokumentumok hiány- pótlásának határideje Besorolási döntés publikálásának határideje a felvi.hu-n Ponthatárok megállapítása

6 Amit tudni kell Nem lesz felvételi tájékoztató könyv formában, csak elektronikusan! Jelentkezés alapvetően online (jövő évtől csak online), idén jelentkezési lapot is be lehet adni. Jelentkezési lap beszerezhető az OH és az Educatio ügyfélszolgálatán és a KLIK megyei központjában. Öt helyre lehet jelentkezni, rangsort kell felállítani, amely később még egyszer módosítható. Az osztatlan kétszakos tanárképzés egy jelentkezési helynek számít! Egy adott időpontban, a ponthatárok és a szakos kapacitásszámok alapján történik a döntés

7 Benyújtott jelentkezés útja
Jelentkezési lap E-felvételi Jelentkezési lap postázása Ellenőrzött adatok-hitelesítés megkezdése Jelentkezési lap előkészítése feldolgozásra hitelesítő adatlap Ügyfélkapu Adatrögzítés adatlap feldolgozás Adatellenőrzés Sikeres hitelesítés hiánytalan Hitelesített adatok betöltése a központi felvételi nyilvántartásba Hiánypótlás Pótolt adatok feldolgozása Adott intézménybe jelentkezők adatainak, dokumentumainak szinkronizálása a Gólya programba Adatok betöltése a központi felvételi nyilvántartásba

8 Minimum (jogszabályi) ponthatár
Pontszámítás Minimum (jogszabályi) ponthatár A pontos rendszerben a jelentkező emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszámának kell lennie ahhoz, hogy a jelentkező felvételi jelentkezését elbírálhassák. E szabály az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre egyaránt vonatkozik. min. 260 pont alapképzésben és osztatlan mesterképzés esetén min. 220 pont felsőoktatási szakképzés esetén mesterképzés esetén min. 50 pont

9 Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén
1. Pontszámítás Alapképzés és osztatlan mesterképzés esetén a maximálisan elérhető pontszám: 500 pont Két pontszámítási mód alkalmazható: a) b)   x2 + A tanulmányi pontok a középiskolai és érettségi eredményekből, az érettségi pontok a szakon meghatározott két érettségi eredményből állnak össze 2. Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. tanulmányi pont (max: 200 pont) érettségi pont (max: 200 pont) többletpontok (max: 100 pont) érettségi pont (max: 200 pont) többletpontok (max: 100 pont)

10 2. Pontszámítás Felsőoktatási szakképzés esetén a maximálisan elérhető pontszám: 500 pont A pontszámítás háromféle módszer szerint történik: a) b)   x x2 + x2 + Felsőoktatási szakképzésben a felsőoktatási intézmények, ha nem határozták meg, hogy mely érettségi vizsgatárgyakból kell érettségi pontot számolni, akkor a jelentkező által igazolt, érettségi bizonyítványban, tanúsítványban lévő érettségi eredmények közül a két legjobb eredményből történik az érettségi pontok megállapítása. 2. Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontjait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon, a korábbi felsőfokú tanulmányok max. 200 pontos értékelésével és annak duplázásával is meg lehet állapítani, hozzáadva a többletpontokat. tanulmányi pont (max: 200 pont) érettségi pont (max: 200 pont) többletpontok (max: 100 pont) érettségi pont (max: 200 pont) többletpontok (max: 100 pont) tanulmányi pont (max: 200 pont) többletpontok (max: 100 pont)

11 3. Pontszámítás A művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjaira jelentkezők részére gyakorlati vizsga szervezhető. A gyakorlati vizsgán maximálisan 200 pont szerezhető. A művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok esetén a felvételi összpontszámot – a felsőoktatási intézmények döntésének megfelelően – kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki (többletpontok hozzáadása nélkül).    2) Osztatlan közismereti tanárképzés esetében, amennyiben egyik, vagy mindkét szakképzettségre történő felvétel felvétele gyakorlati vizsga teljesítése, a felvételi összpontszámot többletpontok hozzáadása nélkül kell meghatározni.  

12 A jelentkező teljesítményét 100 pontos
4. Pontszámítás A mesterképzésre jelentkezők esetében a felsőoktatási intézmény saját hatáskörben dönt a mesterképzésre jelentkezők rangsorolásáról az általuk elért felvételi eredmények alapján meghirdetett képzésenként. A jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni. A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a szabályzatában határozza meg. A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét, megállapításának rendjét a felsőoktatási intézmények határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy előnyben részesítés jogcímen kötelesek többletpontot adni. Az előnyben részesítés jogcímen a jelentkezők legalább 1, de legfeljebb 10 többletpontra jogosultak.

13 Többletpont nyelvtudás alapján (legalább B2 komplex) – kivéve művészeti képzési területen, a művészetközvetítés képzési területen : maximum 40 pont (B2 komplex: 28 pont; C1 komplex: 40 pont) emelt szintű érettségi: min. 45%-os eredmény, amennyiben annak százalékos eredményéből történik az érettségi pont számítása: vizsgatárgyanként 50 pont, maximum 100 pont előnyben részesítés okán (hátrányos helyzetű, vagy tartós nevelésbe vett, vagy árva, vagy fogyatékossággal élő, vagy gyermekét gondozó): maximum 40 pont Képzési területenként eltérő módon adható tanulmányi-/szakmai-/művészeti- vagy sportverseny eredményért, valamint OKJ-s szakképesítésért.

14 A 2014. évi általános eljárás
Emelt szintű érettségi követelmények Képzési terület Változások Agrár állatorvos - 2 emelt szinten, erdőmérnök - 1 választott emelt szinten, Bölcsészettudomány minden szakon - 1 választott emelt szinten, Jogi jogász osztatlan – 1 választott emelt szinten, Gazdaságtudományok alkalmazott közgazdaságtan - matematika emelt szinten, gazdaságelemzés - matematika emelt szinten, Műszaki építész - 1 választott emelt szinten, energetikai mérnöki - 1 választott emelt szinten, építészmérnöki – 1 választott emelt szinten Orvostudomány általános orvos, fogorvos, gyógyszerész – 2 emelt szinten, Társadalomtudomány minden szakon - 1 választott emelt szinten. Pedagógusképzés egyes szakpárokon 1 emelt szinten.

15 Kapacitás Kapacitás: Nftv. alapján minden szakra, szakirányra (meghirdetésre) pontosan meg kell határozniuk a felsőoktatási intézményeknek, hogy min.-max. hány hallgatót tudnak felvenni. A kapacitás erejéig az összes jelentkezőt fel kell venni magyar állami ösztöndíjas képzésre, aki eléri a minimális ponthatárt. (2013-ban: alap- és osztatlan képzésben a 240, FSZ-en a 200, mesterképzésen az 50 pontot volt). Ha több jelentkező van, mint a kapacitás max., akkor a ponthatár a minimális ponthatárnál magasabb lesz. 2013-ban 16 olyan szak volt, ahol a ponthatár előre bejelentve magasabb volt. Ez azt jelentette, hogy aki azt a pontszámot elérte, az államilag támogatott hallgató lett, akinek kevesebb pontja lett, az csak önköltséges hallgató lehetett. Várható, hogy a miniszter idén is meghatároz ilyen szakokat, ponthatárokat!

16 Vagyis - Ki nyerhet felvételt?
aki legalább egy jelentkezési helyre a határidőig érvényes jelentkezést nyújtott be, befizette az eljárási díjat; továbbtanuláshoz megfelelő végzettséggel rendelkezik; pontszáma eléri a jogszabályban meghatározott minimum pontszámot; jelentkezési helyeinek egyikén eléri (az intézményi kapacitások korlátozottsága miatt) a minimálisnál magasabban kialakuló pontszámot (ponthatárt); megfelel az adott szakon meghatározott egyéb feltételeknek (pl. egyes szakokon alkalmassági vizsga teljesítése, orvosi alkalmasság, egyéb előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel);

17 Benyújtandó dokumentumok
A dokumentumok a felsőoktatási felvételi eljárás szempontjából négy csoportba sorolhatók: Az érvényes jelentkezéshez szükséges dokumentumok. A többletpontokat igazoló dokumentumok. A felsőoktatási felvételi eljárás intézményspecifikus dokumentumai. A felsőoktatási felvételi eljárás járulékos dokumentumai.

18 Érvényes jelentkezéshez dokumentumok
Többletpontot igazoló dokumentumok Érvényes jelentkezéshez dokumentumok Érettségi bizonyítvány Érettségi tanúsítvány Oklevél Felvételi eljárási díj befizetésének igazolása Középiskolai bizonyítvány Külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett bizonyítványok, oklevelek Nyelvvizsga (vagy ezzel egyenértékű dokumentum) Tanulmányi v. művészeti verseny eredmény igazolása Szakképesítést igazoló dokumentum Sportversenyen elért eredmény igazolása Hátrányos helyzet, tartós nevelt, árvaság igazolása Fogyatékosság igazolása Gyermekgondozás igazolása (GYES, TGyÁS)

19 „Jó ha tudod” - Másodlatok kiadása
Ha középiskolai bizonyítvány v. tanúsítvány elveszett (100/1997. Korm. rendelet) Törzslap alapján másodlat készíthető Tartalom és nem formakényszer Iskola által hitelesített módon kérjük! Nem fogadható el: Naplókivonat Törzslapmásolat - kivonat szabad szöveges igazolás

20 Intézményspecifikus dokumentumok
Járulékos dokumentumok Intézményspecifikus dokumentumok Az alábbi dokumentumtípusok az ún. intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények megadhattak mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat: Betöltött munkakör igazolása (Elő)alkalmassági vizsgáról szóló igazolás Külföldi vagy Magyarországon működő külföldi rendszerű intézményben szerzett dokumentumok Magyar Táncművészeti Főiskola által kért speciális dokumentumok Orvosi igazolások Motivációs levél - Szakmai gyakorlat igazolása - Egyéb Ilyen dokumentummásolatokat kizárólag akkor kötelező benyújtani, ha a jelentkező neve megváltozott és a kiállított dokumentumok a korábbi névre szólnak, illetve ha a nem magyar állampolgárságú jelentkező az állami ösztöndíjas képzésben való részvételhez az alábbi tartózkodási jogcímeket kívánja igazolni. Névváltoztatás igazolása Magyarországi tartózkodás igazolása (menekült, menedékes, befogadott, bevándorolt, letelepedett)

21 Az állami ösztöndíj igénybevételének sajátos feltételei
Példák: Mérnök (ANA/ALA): képzési idő = 3,5 év, az ösztöndíjas tanulmányi idő = 4 év, akkor hazai munkavégzés = 4 év, Bölcsész (ANA/ALA): képzési és tanulmányi idő = 3 év, hazai munkavégzés = 3 év Orvosképzés (ONA): képzési idő = 6 év, ösztöndíjas tanulmányi idő = 7 év, hazai munkavégzés = 7 év Állami ösztöndíjas: állami ösztöndíjas besorolás, NINCS állami ösztöndíj szerződés! az állam fizeti a képzés költségeit. Ösztöndíjas konstrukció: a képzési idő másfélszerese alatt oklevél szerzés, Ha nem, visszafizeti a képzési költség felét, az oklevél szerzést követő 20 évben a képzési idő egyszereséig hazai munkavégzés, Ha nem, visszafizeti a képzési költség kamatokkal növelt egészét. Információ: 21

22 Jelentkezési határidő:
2. 1 5. Jelentkezési határidő: Hitelesítés: ig!

23 Köszönöm a figyelmet!