Alapfokú barlangász tanfolyam

Az előadások a következő témára: "Alapfokú barlangász tanfolyam"— Előadás másolata:

1 Alapfokú barlangász tanfolyam
BTSSz Triász Barlangász Szakosztály Barlang klimatológia, hidrológia, biológia

2 A barlangi klíma szakaszai
Bejárati: ahol a napi hőingadozás meghaladja az 1 ⁰C -t Hidegpont: a huzat miatt kialakuló, a barlangi szakasznál hidegebb zóna Barlangi: ahol a napi hőingadozás kissebb mint 1 ⁰C

3 A barlangi klíma elemei
Hőmérséklet Nyomás Összetétel Nedvességtartalom Villamos tér

4 Hőmérséklet A barlangokm hőmérséklete általában megeggyezik a befoglaló kőzet hőmérsékletével. Ez általában a felszín éves középhőmérsékletével egyenlő. Befolyásolhatja: - Huzat - víz - geotermikus energia - barlangászok

5 Jégbarlangok Ha a felszínen az éves középhőmérséklet 0 oC alatt van
Ha a középhőmérséklet közel van a o oC-hoz, a barlang hidegpontján kialakulhatnak jégdugók, jeges szakaszok „Zsákszerű”, nehezen szellőző barlangokban megül a hideg, és ez a barlang egészében, vagy eggyes szakaszaiban eljegesedést okozhat

6 Nyomás A barlangokban uralkodó légnyomás nagyjából megeggyezik a felszínivel. Maximum a hőmérséklet külömbségből adódhat enyhe eltérés (kb.: 1 hPa), ami huzatot hoz létre. A huzat iránya normál (hegylábi) barlang esetén: télen befele húz, nyáron kifelé. A huzatot létrehozhatja: - hőmérsékletkülömbség (a barlang és a felszín, vagy a hegy két oldala közt) - erős kinti légáramlás

7 Összetétel Légköri gázok:
O2, CO2 Ezek összetétele a felszínen N2 79%, O2 21%, CO2 0,03% A barlangban ez jelentősen eltérő is lehet (huzat, csepkőkéződés során kiváló CO2, oxidációs folyamatok) Radon, ion, aeroszol: Radon: az urán bomlásakor keletkező radioaktív nemesgáz. Felezési ideje kb.: 3,5 nap. Így nap alatt stabilizálódik. A barlangban az élettanilag kedvezőbb hatású negatív ionok vannak túlsújban. Aeroszolnak nevezzük a levegőben eloszlott mikroszkópikus méretű szilárd, vagy fgolyékony fázist (por, illetve pára)

8 Nedvességtartalom Az aeroszol folyékony eleme. A barlangok relatív (hőmérséklethez viszonyított) páratartalma 100% A barlangba befolyó, beszivárgó, ott lecsapódó, esetleg a mlyből feltörő vizek

9 Villamos tér A felszínen jelentős elektromágneses „szmog” van (rádióadók, mobiltelefonok, GPS, nagyfeszültségű távvezetékek, stb.) Ennek nagyrészét (főképp MHz-es frekvenciatartományban) a befoglaló kőzet kiszűri. A felszínen van egy egyenáramú elektromos tér is (zivatarfelhők alatt jelentősen felerősödhet). Ezt az elektromos teret a kőzet tökéletesen szigeteli.

10 Hidrogeológia A „felszíni, és felszín alatti vizek mozgásával” foglalkozó tudomány. A mi szempontunkból a felszín alatti vizek mozgása a fontos => karszthidrológia - A karszt: a szilárd földkéreg olyan kőzetekből álló részlete, amelyben a felszíni vagy mélységi vizek oldó, koptetó hatása erőteljesen érvényesül.

11 Mi szükséges a karsztosodáshoz?
Karsztosodásra alkalmas kőzet Víz valamilyen anyag, ami a vízzel gyenge savat alkotva oldani képes a kőzetet (CO2, novényi nedvek, savaseső) Idő

12 A víz kilépése a karsztból
A karsztforrások vízhozama általában nagyobb ingadozást mutat mint az egyébb forrásoké (akár 100 szorosára is megnőhet) A karsztforrásokat csoportosíthatjuk: a forrásvíz karsztbeli eredete szerint: leszálló, felszálló (patak, hévíz) a vízhozam változásai szerint: állandó, időszakos, periodikus, esetleges az erózióbázishoz való viszonya szerint: felette (vízzáró réteg a karsztban), völgytalpon, víz alatt (folyóban, tengerben) a víz hőfoka szerint: hideg, kevert, meleg (hévíz) a forrásszáj morfológiája szerint: nyitott, törmelékkel takart, forráskráterben fakadó, stb. Stb.

13 A karsztvizet vizsgálhatjuk:
Hőmérséklete szerint Mennyisége szerint (hosszabb idelyű vizsgálat) Kémiai összetétele szerint (oldott gázok, sók, fémoxidok, stb)

14 Barlangbiológia Növényvilág (barlangi flóra)
Állatvilág (barlangi fauna)

15 A barlangi flóra részei
Bejárati flóra: a speciális mikroklímának köszönhetően (hűvös nyár, enyhe tél) olyan fajok is megjelenhetnek, melyek a környékre egyáltalán nem jellemzőek. A külső részeken akár virágos növények, beljebb a félhomályt kedvelő fajok. Sötétflóra: ezek a sötétben vegetáló alga és gombafajok. Bár egyes baktériumfajok képesek a kemoszintézisre is (általában kénes források közelében találhatók meg) Lámpaflóra: az idegenforgalom termékei. Nem tartoznak a barlang természetes élővilágához. Nehézt védekezni ellenük (megfelelően kiépített világítás, mechanikus tisztítás)

16 A barlangi fauna részei
Barlangidegen állatok (trogloxén): barlangban életképtelen. Ha nem jut ki, rövid időn belül elpusztul. Barlangkedvelő állatok (troglofil): életük egy szakaszát a barlangban töltik, oda rendszeresen visszajárnak. Általában menedékként használják a barlangot. Barlanglakó állatok (troglobiont): teljes mértékben alakalmazkodtak a barlangi körülményekhez. Felszínen életképtelenek (általában vakok, hiányzik a fény, és a kiszáradás elleni védelmük). Jellemző rájuk, hogy a látás pőótlására rendkívül fejlett tapintóérzékkel (szervekkel) rendelkeznek. Fontos érzékszervük a szaglás (a nemek egymásra találása a kis egyedszám miatt fontos). Szaporodásuk az évszakoktól független. Barlanglakó állatok előfordulhatnak más, barlanghoz hasonló élőhelyen is (kutakban, talajvízben)

17 Niphangus

18 Typhloiulus sp.

19 Barlangi rákok

20 Vaklazac

21 Barlangi szalamandra

22 Barlangi életközösségek
A barlangi életközösségeket általában a felszín látja el tápanyaggal. Ez igen szűkös tápanyagforrást jelent ezért a barlangi életközösségek szinte folyamatosan éheznek (ha hirtelen sok élelmet juttatunk ebbe a rendszerbe (szemetelünk) felborítjuk ezt az amúgy is kényes egyensújt!) ban fedezték fel a romániai Movile-barlangot. Ebben a felszíntől teljesen elzárt kis barlangban (felülről vízzáró rétegek, a forrás felől több szifon) teljesen egyedi élővilág fejlődött ki a mélyből feltörő kénes forrásokon alapulva. Több tíz szárazföldi és vízi élőlényt találtak itt, amik kizárólag ebben a barlangban élnek (baktériumoktól a több centis ízeltlábúakig)

23