Háttéranyag a szabadidősportról

Az előadások a következő témára: "Háttéranyag a szabadidősportról"— Előadás másolata:

1 Háttéranyag a szabadidősportról
Összeállította: Salga Péter

2 A Magyar Köztársaság ALKOTMÁNYA
70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.

3 A rendszeres testedzés lehetséges színterei
Élsport Szabadidősport

4 A testedzés, mint egészségfaktor
Az élsport ebből a szempontból – nagy általánosságban – elhanyagolható; A sport területei közül a szabadidősport számítható ide szükség van a lakosság mozgásgazdag életmódjára;

5 Mindenki azt mondja, hogy IGEN!
Fontos-e a társadalomnak a lakosság testi-lelki egészsége, értelmes, mozgásban is gazdag életmódja? Mindenki azt mondja, hogy IGEN! Egyén: IGEN Munkáltató: IGEN Állam: IGEN Civilek: IGEN Ha mindenkinek ennyire fontos, hol a gond? Ki az, aki hajlandó ezért terheket is vállalni? Egyén sportolási hajlandóság, és felmérések, mely szerint szívesen sportolnának, ha … Munkáltató a világon máshol igen Állam Nemzeti Sportstratégia Civilek rendezvény hegyek

6 A realitás: Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám alapján a kelet-közép európai régióban is csak a középmezőnybe tartozunk. Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig – legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a sportol. Felmérések alapján megállapítható, hogy – összehasonlítva más országokkal – a magyar társadalom számára a sport szinte elenyésző mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési módjának.

7 Ki fizesse meg az emberek mozgásgazdag életmódjának költségterheit?
Az egyén? A munkáltató? A civil szervezetek? A szponzorok? Az állam?

8 Az egyén? Alapvetően Ő felel saját sportolásáért.
Ő teremti elő a szükséges szabadidejét; Ő fektet be a kiválasztott mozgáskultúra elméleti és gyakorlati elsajátításába; Ő térképezi fel a szükséges feltételeket; Ő választja ki a megfelelő ajánlatot; Ő bérli, vagy vásárolja a szükséges sporteszközöket; Neki kell gondoskodnia megfelelő partnerről. Belefér-e a fogyasztói kosárba a mozgás? Nem jók a magyarok esélyei az egészségben eltöltött életévek vonatkozásában. Mi magyarok 65 ilyen esztendőben reménykedhetünk, míg a 27 EU országból 15 országban öt gondtalan évvel többre számíthatnak, és további 7 országban is jobbak az esélyek, mint hazánkban. A magyarok egészségi adatainál csak a halandósági adatai a rosszabbak. Az egészségügyi világszervezet listáján a munkaképes korúak halandósági rangsorában a 90.(!) helyet foglaljuk el

9 A munkáltató? Ők ugyanis érdekeltek a munkavállalók megfelelő
fittségi és egészségi állapotában, azaz „termelési képességében”. Már Magyarországon is van arra példa, hogy a munkáltató átvállal költségeket a munka-vállalóinak sportolásáért, mozgásgazdag életmódjáért.

10 A társadalmi szervezetek?
A civilek a tagságukat alkotó egyénektől vállalnak át feladatokat: a szervezésben, a feltételek megteremtésében. A feladat-átvállalást cserébe gyakran kedvezőbb költségek fejében nyújtják, köszönhetően az összefogásnak a nagyobb mennyiségnek, a nagyobb elérésnek és a nyilvánosságnak köszönhető esetleges szponzorációknak.

11 Az állam? ésszerű anyagi megfontolásokból és
a társadalom tagjai iránti felelősség-tudatból feladatokat vállal polgárai egészsége érdekében. A sportminiszterek 1999-ben megtartott nemzetközi találkozóján általános tényként megállapították, hogy nincsenek kihasználva a fizikai aktivitásban rejlő pénzügyi megtakarítási lehetőségek. Ezeket a lehetőségeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2003 – ban „Health and development through physical activity and sport” címmel kiadott dokumentumában akként rögzítette, hogy minden egyes dollár, melyet a fizikai aktivitásba fektetnek 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben A mozgás persze önmagában nem képes orvosolni fentieket, de köztudottan az egyik legeredményesebb prevenciós módszer.

12 Akkor, mi a teendő?

13 Az ISM, a GYISM, az NSH valamint az ÖTM és az ÖM sport szakállamtitkárság közvetlen szabadidősport célú támogatásai: Ft Ft Ft Ft Ft Ft* Ft Ft Ft Felhasznált irodalom 2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról; 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról; 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról; 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről; A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a évi tényadatokat; Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., évi mérlegei; Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007; Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;

14 A szabadidősport támogatására létrehozott közalapítvány diák- és szabadidősport támogatása
Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

15 A Nemzeti Szabadidősport Szövetség által nyújtott támogatások
Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft

16 A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen

17 A központi diák- és szabadidősport támogatások alakulása összesen
Ft Ft Ft Ft Ft Ft* Ft Ft Ft

18 Mit szeretnének a polgárok?

19 Lakossági prioritások élsportra és szabadidősportra vetítve
a hazai versenyeket, bajnokságokat 7,67% az utánpótlás-nevelést, a tehetségkutatást 14,74% az olimpiai felkészülést 12,47% a világversenyekre való felkészítést 9,57% Élsport összesen: 44,45% a felnőttek sportolását 7,90% a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását 21,79% az országos egészségmegőrző programokat 13,39% a testnevelésórák korszerűsítését 12,48% Szabadidősport, diáksport összesen: 55,56%

20 A 2008. évi sportköltségvetés társadalmi forrásfelosztás szerinti kalkulált alakulása
Az utánpótlás nevelésre, a tehetségkutatásra Az olimpiai felkészülésre A világversenyekre való felkészítésre A hazai versenyekre, bajnokságokra A felnőttek sportolására A testnevelésórák korszerűsítésére A gyermekek iskolai órákon kívüli sportolására Az országos egészségmegőrző programokra Összesen:

21 Ha a közvélemény osztaná fel a forrásokat mennyiben lenne más, mint a tényleges, állami felosztás?

22 Felhasznált irodalom:
2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról; 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság és évi költségvetésének évi végrehajtásáról; 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról; 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság évi költségvetésének végrehajtásáról; 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről; A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a évi sportköltségvetéséről, mely tartalmazza a évi tényadatokat; Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., évi mérlegei; Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007; Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;