Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014

Az előadások a következő témára: "Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014"— Előadás másolata:

1 Béren kívüli és egyéb juttatások a 2014
Béren kívüli és egyéb juttatások a évi SZJA törvénnyel összhangban Tarsoly Imréné január 23.

2 Adózási feltételek 1. az SZJA tv. 71.§-sa szerinti kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásokat a 16 %-os SZJA-n túl (amely 1,19 x 16%=19,04 %) 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli, így az adó és járulékteher mértéke 35,7 %. (0,16 + 0,14) x 1,19 = 35,7 % 2014-ben béren kívüli juttatás kedvezményes adózással (35,7 %) Ft/fő éves értékhatárig nyújtható ide tartozóak: a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülés, munkahelyi étkezés, Erzsébet utalvány, SZÉP Kártya, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, iskolarendszerű képzés, önkéntes nyugdíjpénztári, - egészségpénztári, -önsegélyező pénztári és foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatás Tarsoly Imréné január 23.

3 + 27 % EHO-t kell fizetnie a munkáltatónak (kifizetőnek)
2014. Adózási feltételek 2. A béren kívülinek nem minősülő egyes juttatások (SZJA tv. 70. §) és a - kedvezményes adózású (SZJA tv. 71. §) - béren kívüli juttatások értékhatárát meghaladó mérték után: + 27 % EHO-t kell fizetnie a munkáltatónak (kifizetőnek) Ami ebbe sem fér bele (pl. más típusú étkezési utalványok) azok a bérrel azonosan adóznak és járulékkötelesek Tarsoly Imréné január 23.

4 „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) üdülés, üdülési szolgáltatás
üdülési szolgáltatás továbbra is marad a béren kívüli juttatások között: a munkáltató / vagy a szakszervezet saját tulajdonú és fenntartású üdülőjében történő üdültetés, illetve üdülési szolgáltatás nyújtása is a minimálbér 100 %-ig /fő /év kedvezményes adózással adható (adószám, nyilatkozat) Tarsoly Imréné január 23.

5 „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Széchenyi Pihenő Kártya, három elem változatlan
A SZÉP Kártya három eleme kedvezményes adózással adható: (összesen Ft) „vendéglátás alszámla” melegkonyhás vendéglátó-helyeken, munkahelyen is, éves keret Ft „szálláshely alszámla” szálláshely szolgáltatásra szolgáló kártya Ft „szabadidő alszámla” a szabadidő eltöltést, a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló számla, éves keret Ft Már sporthorgászat, sportoktatás, sportpálya bérlet, uszoda jegy vagy bérlet is finanszírozható belőle Tarsoly Imréné január 23.

6 „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Étkezési kártya és utalvány
Étkezési utalvány (vagy kártya formában) maximum értéke havi forint, ha azt a munkáltató telephelyén működő étteremben használják fel (ott is lehet, ahol mások is étkeznek a saját állományon kívül) A kedvezményes adózású fogyasztásra kész és melegétel vásárlására jogosító utalvány „kizárólag az Erzsébet-utalvány” lehet, melyet a melegkonyhás vendéglátóhelyeken nyújtott étkezési szolgáltatás vásárlására is fel lehet használni. A más típusú étkezési utalványok esetében nincs kedvezményes adózás, a bérrel azonos mértékű járulékok terhelik! A SZÉP Kártya vendéglátás alszámlája, az Erzsébet utalvány és a melegétkezési utalvány akár együttesen is adható, így bőséges az étkeztetéshez adható támogatás! Tarsoly Imréné január 23.

7 „Béren kívüli juttatás” (35,7 %) Helyi utazási bérlet
kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem) (Szja tv. 71. § (1) f.) a bérlet árának teljes összegéig adható (sajnos a bérlet árának csökkenése erre az esetre nem érvényesül, a rendelet felülvizsgálatát mielőbb várjuk!) A saját gépkocsival munkába járás esetében a munkában töltött napokkal arányosan a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda – vissza távolságot figyelembe véve a munkavállalónak adott térítés 2014-ben is 9 Ft/ km (nem változott) (SZJA tv. 25. §) jövedelemnek nem minősülő bevétel marad, (költségtérítés) tehát adóterhet sem visel Tarsoly Imréné január 23.

8 b.) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
A munkába járás és hazautazás költségtérítése adómentesen költségként számolható el, kötelezően fizetni kell, ha a feltételek fennállnak! 39/2010.(II. 26.) korm. rendelet A munkáltató abban az esetben köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló, bérlet vagy menetjegy árának 86 %-os mértékét, ha a munkavállaló: a.) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, b.) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, c.) elővárosi buszon, HÉV-en, d.) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven utazik a munkavégzés helyére, illetve, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe. Tarsoly Imréné január 23.

9 A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)
A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés mértéke a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolási kötelezettség ellenében azok árának legalább 86%-a. A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés: a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében, azok árának legalább 86%-a, Minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege lesz, melyet a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter minden év január 25-ig hivatalos lapjában közzéteszi. (2013-ben a felső határa forint volt, idei még nem jelent meg) Tarsoly Imréné január 23.

10 A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)
A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor figyelembe nem veendő térítés abban az esetben jár, ha: a.) a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; b.) a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; Tarsoly Imréné január 23.

11 A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)
c.) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt § (1) bekezdés b. pontjában felsorolt hozzátartozója, tehát a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs biztosítja. Tarsoly Imréné január 23.

12 A munkába járás és hazautazás költségtérítése (adómentesen költségként elszámolható)
A mozgáskorlátozott és fogyatékos munkavállaló esetében a munkáltató a közigazgatási határon belül történő munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minősítheti. Ez a kifizetés a munkáltató számára csak akkor adómentes költségtérítés, ha a közigazgatási határon túlról munkába járó munkavállaló elszámol a bérlettel, a jeggyel vagy számlával, vagy a munkáltató vásárolja meg és osztja szét a munkavállalók számára. (ezen szerepelnie kell a magánszemély utazási igazolványának számának, ennek hiányában a magánszemély (a munkavállaló) nevére szóló számlával kell igazolni a felhasználást) Tarsoly Imréné január 23.

13 „Béren kívüli juttatás” (35,7%) Iskolakezdési támogatás, Iskolarendszerű képzés támogatása
Az iskolakezdési támogatás: az iskolakezdést megelőző 60. naptól adható, a tárgyév végéig vásárolható le, Csak elektronikus vagy papíralapú utalvány formájában adható (Szja tv. 71. § (1) e.) a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, ben maximum Ft/év Iskolarendszerű képzési költség címén a munkáltató általi átvállalása révén juttatott jövedelemből (Szja tv. 71. § (1) g.) legfeljebb a minimálbér két és félszerese: 2014-ben Ft/fő adható kedvezményes adózással Tarsoly Imréné január 23.

14 „Béren kívüli juttatás” (35,7%) Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár, Önkéntes kölcsönös és - egészségpénztár, önkéntes segélypénztár munkáltatói támogatások Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)a.) a minimálbér 50 %-áig maximum ,- Ft/hó Önkéntes kölcsönös és egészségpénztár(ak)ba / önkéntes segélypénztárakba együttvéve a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)b.) a minimálbér 30 %-áig maximum ,-Ft/hó Tarsoly Imréné január 23.

15 „Béren kívüli juttatás” (35,7%) Foglalkoztatói nyugdíj, adómentes számítógép használat
Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból befizetett összeg (Szja tv. 71. § (3)c.) a minimálbér 50 %-áig maximum ,- Ft/hó Számítógép használat: a munkavállalók részére a munkáltató által kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítva, egyéb indokkal adómentes juttatás (SZJA törvény 1. sz. melléklet 7.11) Tarsoly Imréné január 23.

16 „Egyéb indokkal adómentes juttatás” A tárgyjutalom
Továbbra is adómentesen adható az egyesülettől (korábban a társadalmi szervezettől volt a megfogalmazás), egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom SZJA törvény 1. sz. melléklet (Szakszervezeti lehetőség!) Mértéke: Ft-ot meg nem haladó összegig tárgyjutalom, amelyet lehet meghatározott célú vásárlási utalványban is adni (kértünk róla 2012-ben NAV állásfoglalást) Tarsoly Imréné január 23.

17 „Lakáshoz kapcsolóan adómentes” Lakáscélú munkáltatói támogatás
Adható a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyen juttatásként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben (SZJA tv. 84/H.§) Az SZJA tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti értékhatár megállapításához a január 1-ét követően nyújtott támogatásokat kell figyelembe venni. Eddig csak a lakás vásárlására, építésre, bővítésére és korszerűsítésre adhatott a munkáltató támogatást, 2014-ben az ilyen célra felvett hitelek törlesztésébe is besegíthet, de azonos elbírálás mellett, tehát a támogatást nyújtó munkáltatónak arra is figyelnie kell, hogy az előző években más juttató nyújtott-e ilyen támogatást az érintett magánszemélynek. 2014-ben a törvényi feltételeknek való megfelelés esetén a Kincstáron vagy hitelintézeten keresztül a lakáscélú hitel törlesztését is támogathatja a munkáltató. Tarsoly Imréné január 23.

18 „A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes”
„A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes” Kockázati életbiztosítás Kockázati biztosításnak az olyan élet-, baleset- és betegségbiztosítás minősül, amely biztosításnak nincs visszavásárlási értéke, nincs lejárati szolgáltatása. Az ennek megfelelő kockázati biztosítás kifizető/munkáltató által fizetett díja – havonta a minimálbér 30%-áig – adómentes. A kockázati biztosításnak nem minősülő biztosítások (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosításokat) kifizető/munkáltató által fizetett díja a díjfizetés időpontjában egyes meghatározott juttatásként (azaz kifizetői adóteher mellett) adóköteles, 51,17 %-os kifizetői adókötelezettséget jelent. Tarsoly Imréné január 23.

19 Kockázati életbiztosítás:.
a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által - az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan - fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), (SZJA tv. 1. számú melléklet 6.3.)a minimálbér 30 %-áig 2014-ben maximum ,- Ft/hó Tarsoly Imréné január 23.

20 „Ingyenesen vagy kedvezményesen ………” Sport és kultúra kifizetői / munkáltatói támogatása
Ingyenesen vagy kedvezményesen adhat a kifizető/munkáltató a munkavállalóknak sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegyet vagy bérletet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.b.) Egyesület, alapítvány, szakszervezet is adhatja! Egy munkavállalónak adó és járulékmentesen az adóévben együttesen (sport és a kultúra) legfeljebb Ft értékben adható (ez lehet: sporteseményre vagy kulturális szolgáltatás igénybevételére - muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére - szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj) Tarsoly Imréné január 23.

21 Sport rendezvény belépő, bérlet
Sport rendezvény belépő, bérlet: Ingyenesen vagy kedvezményesen adható a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre belépőjegy vagy bérlet. (SZJA tv. 1. számú melléklet 8.28.a.) Összeghatár korlátozása nélkül adható Tarsoly Imréné január 23.

22 „Egyes meghatározott juttatás……..”(51,17%)
70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. Tarsoly Imréné január 23.

23 Egyes meghatározott juttatás….. (51,17%)
Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. (az egyes juttatások értékhatára feletti) Vagy a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. illetve az forintnak - a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal - arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Tarsoly Imréné január 23.

24 „Egyes meghatározott juttatás……” (51,17%)
csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás; (lehet vásárlási utalvány) (a szakszervezet is adhatja!) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 %-ának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 %-a, (ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 %-a - a magánszemély által meg nem térített része) Tarsoly Imréné január 23.

25 „A közcélú juttatások körében adómentes” Szakszervezeti lehetőség
a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat ezeket nem adhatja!), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás Tarsoly Imréné január 23.

26 (További részletek: SZJA törvény 1. számú melléklet 3.3-3.4. pont)
„A közcélú juttatások körében adómentes” a juttatási lehetőség korlátozása Nem adómentes az a kifizetés (juttatás), amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, - szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevétel, amelyet a kifizetővel, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap. (További részletek: SZJA törvény 1. számú melléklet pont) Tarsoly Imréné január 23.

27 A cafetéria A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer azt jelenti, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhat a munkáltató által biztosított kínálatból, A biztosított keretösszeget valós igényei, szükségletei szerint használhatja fel A cafetéria rendszer kerete minden munkavállalóra nézve kb. azonos (lehet %-os mértékben meghatározott vagy fix összegű), Fontos az értékállóságának garantálása, így évente a keretösszeget javasoljuk felülvizsgálni Tarsoly Imréné január 23.

28 A cafetéria rendszer előnyei:
a rendszer minden munkavállaló részére egy keretösszeget biztosít, amelynek értékéig szabadon választhatnak a felkínált lehetőségek közül. a választás lehetőségével jobban kielégíthetők az egyénre jellemző sajátos szükségletek, a munkavállalók saját igényeik (egyéni szokásaik) szerint a legmegfelelőbb juttatási formákat választhatják, fokozódik a munkavállalók önrendelkezési joga, ezzel erősödhet a járandóságok rangja és ösztönző hatása, Tarsoly Imréné január 23.

29 A cafetéria rendszer fő elemei:
a munkavállalóként meghatározott keretösszeg, a fejkvóta, a juttatások kínálat-skálája, a felhasználás szorzója a választás lehetősége az adómentes (számítógép használat, sport – kultúra utalvány) és a kedvezményes adózású vagy adóköteles formák - eltérő felhasználási szorzója A választás és választhatóság a rendszer legfontosabb eleme, ezért ezt csak minimális mértékben szabad külön szabályokkal korlátozni. Tarsoly Imréné január 23.

30 Jellemző választási lehetőségek:
helyi közlekedési támogatása étkezési támogatás (többféle is lehet), SZÉP Kártya, üdülési szolgáltatás, különféle biztosítások, munkáltatói lakástámogatási kölcsön, egészségpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíj, iskolakezdési támogatás, kultúra - sport támogatás, Tarsoly Imréné január 23.

31 Köszönöm a figyelmet tarsoly.m@vasasok.hu
Tarsoly Imréné január 23.