Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

„A digitális felvilágosodás felé”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "„A digitális felvilágosodás felé”"— Előadás másolata:

1 „A digitális felvilágosodás felé”
könyvtár, digitalizálás, szerzői jog Dancs Szabolcs, gyűjteményszervezési igazgató MKE Vándorgyűlés, Eger, július 19.

2 Comité des Sages Tagjai:
Maurice Lévy (a Publicis reklám- és kommunikációs cég elnök-vezérigazgatója) Elisabeth Niggemann (a Német Nemzeti Könyvtár igazgatója és az Europeana Alapítvány elnöke) Jacques De Decker (író, a belgiumi Királyi Akadémia francia nyelv és irodalom tagozatának örökös titkára) "Új Reneszánsz" jelentés Európa kulturális örökségének digitalizálásáról (2011. január): "Célunk, hogy a digitális sötét középkor helyett a digitális reneszánsz kora köszöntsön Európára."

3 ÚJ RENESZÁNSZ (ajánlás)
" A szerzői jogvédelem alatt álló, de kereskedelemi forgalomban már nem kapható művekhez online elérést kell biztosítani. Elsősorban a jogtulajdonosok feladata e művek digitalizálása és hasznosítása. Ha azonban a jogtulajdonosok ezt nem teszik meg, a kulturális intézményeknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy digitalizálhassák és – a jogtulajdonosoknak fizetett díj ellenében – a nyilvánosság számára elérhetővé tehessék az anyagokat."

4 i2010 Az Európai Unió digitális könyvtárainak i2010 kezdeményezése (i2010 Digital Library Initiative) 2005-ben indult az európai digitális menetrend részeként célkitűzés: "az európai kultúra és tudomány forrásműveinek a felhasználók minél szélesebb köre számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint e forrásoknak a jövő generációi számára való megőrzése" kulcskérdés – mind a digitalizálhatóság, mind a hozzáférhetőség tekintetében –: jogtisztaság

5 jogtisztaság kiadvány/mű jogi státusza? in commerce? out-of-commerce? szerzői és/vagy (kizárólagos) kiadási jog* terheli? nem jogvédett? árva mű? jogtulajdonosok azonosítása engedélyezés kollektív licencelés (közös jogkezelőkön keresztül) *átruházott szerzői jog

6 A digitalizálás jogi folyamata
dokumentum E-változat? Out of commerce ARROW – Books In Print nem Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works Towards Europeana = Az Europeanaban tárolt jogi információk és árva művek nyilvántartásai igen igen Szerzői jog nem nem licencmenedzsment ELDORADO: az OSZK tervezett szolgáltatása, a hazai könyvtári gyűjteményekben található – nem jogvédett vagy jogvédett – könyvtári dokumentumok digitális példányának szolgáltatása, felhasználói igény alapján, jogvédett dokumentum esetén – természetesen – a jogtisztaság megteremtésével igen digitalizálás Jogtulajd.? nem Árva mű igen Engedély? igen ELDORADO ARROW – RRO

7 Out-of-commerce művek
Egyetértési nyilatkozat a közgyűjteményekben őrzött, kereskedelmi forgalomban már nem kapható (out-of-commerce) kiadványok digitalizálásáról és hozzáférhetővé tételéről (2011 szeptembere) a szükséges engedélyek (licencek) kiadását a közös jogkezelő szervezetek hatáskörébe utalja, kiköti, hogy ezek tagjai és döntéshozói között az érintett szerzőknek és kiadóknak jelentős számban kell képviseltetniük magukat a jogtulajdonosok és a digitalizálást végző közgyűjtemények önkéntes alapon kötött megállapodások formájában határozzák meg a jogtulajdonosok díjazását és a digitális tartalmak felhasználásának lehetséges módjait a szerződő felek közösen hivatottak dönteni arról, hogy egy kiadvány out-of-commerce-nek minősül-e, vagy sem (támaszkodva az ún. Books In Print adatbázisok tartalmaira) szükséges a digitalizálási projektek kommunikálása a széles nyilvánosság felé, méghozzá már a projekt előkészítési szakaszában, hogy az érintettek még az előtt dönthessenek a hozzájárulásukról, hogy a digitalizálásra és felhasználásra sor került volna (

8 A francia példa 2012-től törvény rendelkezik az out-of-commerce könyvek felhasználhatóságáról hatálya: 2011 január 1-eje előtt Franciaországban megjelent, jelenleg sem kereskedelmi forgalomban, sem nyomtatott vagy elektronikus formában való megjelenés alatt nem lévő könyvek előírja egy szabadon és ingyenesen hozzáférhető, az out-of-commerce könyvek („livres indisponibles”) adatait számon tartó nyilvános adatbázis létrehozását (az üzemeltetés és aktualizálás a BnF feladata) egy könyv nyilvántartásba kerülését bármely személy kezdeményezheti a szerzőknek és kiadóknak a nyilvántartásba kerülést követően hat hónap áll rendelkezésükre, hogy az adott művet töröltessék az adatbázisból, ellenkező esetben a sokszorosítás és a digitalizálás engedélyezésének joga átszáll egy, a kulturális miniszter által megjelölt jogkezelő szervezetre a szerző bármikor kezdeményezheti a műve kivonását a közös jogkezelésből

9 Registre des Livres Indisponibles en Réédition Électronique
A francia gyakorlat ReLIRE Registre des Livres Indisponibles en Réédition Électronique = Kereskedelmi forgalomban nem kapható, elektronikus formában újra kiadott könyvek nyilvántartása

10 árva művek Az Európai Parlament és a Tanács 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól " Egy mű vagy egy hangfelvétel akkor minősül árva műnek, ha […] a gondos jogosultkutatás lefolytatását és rögzítését követően – a mű vagy hangfelvétel valamennyi jogosultja ismeretlen, vagy ha egy vagy több jogosult ismert ugyan, de mindegyikük ismeretlen helyen tartózkodik." (2. cikk (1)) „[a]z egyes szóban forgó mű- vagy hangfelvétel-típusok esetében megfelelő forrásokat – a jogosultakkal és a felhasználókkal egyeztetve – az egyes tagállamok határozzák meg, és azoknak magukban kell foglalniuk legalább a mellékletben felsorolt releváns forrásokat.” (3. cikk (2))

11 A gondos jogosultkutatás forrásai
" 1. kiadott könyvek esetében: a) a kötelespéldány-állomány, a könyvtári katalógusok, valamint a könyvtárak és egyéb intézmények által vezetett jegyzékek; b) a kiadók és szerzők szövetségei az adott országban; c) a meglévő adatbázisok és nyilvántartások, a WATCH (Writers, Artists and their Copyright Holders) és az ISBN (International Standard Book Number), valamint a nyomtatásban lévő könyvekre vonatkozó adatbázisok; d) az érintett közös jogkezelő szervezetek – különösen a többszörözési jogokat kezelő szervezetek – adatbázisai; e) többféle adatbázist és nyilvántartást egyesítő források, köztük a VIAF (Virtual International Authority Files) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works)"

12 Az OSZK által szolgáltatott források
" 1. kiadott könyvek esetében: a) a kötelespéldány-állomány, a könyvtári katalógusok, valamint a könyvtárak és egyéb intézmények által vezetett jegyzékek; b) a kiadók és szerzők szövetségei az adott országban; c) a meglévő adatbázisok és nyilvántartások, a WATCH (Writers, Artists and their Copyright Holders) és az ISBN (International Standard Book Number), valamint a nyomtatásban lévő könyvekre vonatkozó adatbázisok; d) az érintett közös jogkezelő szervezetek – különösen a többszörözési jogokat kezelő szervezetek – adatbázisai; e) többféle adatbázist és nyilvántartást egyesítő források, köztük a VIAF (Virtual International Authority Files) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works)"

13 Az ARROW által használt források
" 1. kiadott könyvek esetében: a) a kötelespéldány-állomány, a könyvtári katalógusok, valamint a könyvtárak és egyéb intézmények által vezetett jegyzékek; b) a kiadók és szerzők szövetségei az adott országban; c) a meglévő adatbázisok és nyilvántartások, a WATCH (Writers, Artists and their Copyright Holders) és az ISBN (International Standard Book Number), valamint a nyomtatásban lévő könyvekre vonatkozó adatbázisok; d) az érintett közös jogkezelő szervezetek – különösen a többszörözési jogokat kezelő szervezetek – adatbázisai; e) többféle adatbázist és nyilvántartást egyesítő források, köztük a VIAF (Virtual International Authority Files) és az ARROW (Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works)"

14 ARROW céljai: a digitalizálási projektekkel kapcsolatos jogkezelés egyszerűsítése a szerzők, kiadók és könyvtárak közötti együttműködés előmozdítása a rendelkezésre álló technológiák alkalmazása a gondos utánjárás („diligent search”) procedúrájának lehetőség szerinti automatizálására a jogtulajdonosok elérhetőségi adatainak hozzáférhetővé tétele 2008 szeptemberében indult, 2011 februárjáig: Franciaország, Németország, Spanyolország, Egyesült Királyság

15 ARROW PLUS az ARROW kiterjesztése, társfinanszírozója az Európai Bizottság és az Információs és Kommunikációs Technológiák Program (IKT) célja: új országok – köztük Magyarország – bevonása a rendszerbe koordinátor: FEP (Federation of European Publishers = Európai Könyvkiadók Szövetsége) finanszírozás: a FEP-en keresztül (a közös jogkezelői adatbázisfejlesztés tekintetében az IFRRO-n keresztül)

16 Az ARROW az adatforrások megosztott hálózata
Az ARROW adatforrásai Az ARROW az adatforrások megosztott hálózata adatforrásai (és a vonatkozó hivatkozások az árva művekről szóló EU-irányelvben): TEL – The European Library – 2012/28/EU, Mell. 1./a) VIAF – Virtual International Authority File – 2012/28/EU, Mell. 1./e) BiP – Books in Print – 2012/28/EU, Mell. 1./c) RRO – közös jogkezelő szervezetek adatbázisai – 2012/28/EU, Mell. 1./d)

17 Tel, Viaf The European Library (TEL): a bibliográfiai adatok forrása
47 európai nemzeti könyvtár állományához nyújt hozzáférést az OSZK a Magyar Nemzeti Bibliográfia építője és gondozója (1997. évi CXL. törvény, 61. § (4) d)) az OSZK katalógusa a legteljesebb körű kötelespéldány-nyilvántartás (vö. 2012/28/EU, Mell. 1./a)) az OSZK bibliográfiai rekordokat szolgáltat a TEL-be The Virtual International Authority File (VIAF): a szerzői jogi nyilvántartás adatainak (egyik) forrása Nemzetközi Virtuális Besorolási Állomány működteti: OCLC (Online Computer Library Center) célja, hogy az egyes nemzeti besorolási adatállományokat (authority fájlokat) egyetlen, egységes besorolási adatállománnyá kapcsolja össze része: a nemzeti névtér egy lényegi komponense, az OSZK integrált rendszerében rögzített személynév-típusú rekordállomány

18 Books in print a kereskedelmi forgalomban lévő műveket számon tartó nyilvántartás azokban a társult államokban, amelyekben nem létezik Books in Print, az ARROW Plus program feladatának tekinti egy ilyen adatbázis létrehozásának támogatását megvalósításának legkézenfekvőbb módja: egy bibliográfiai adatbázis adatainak kiegészítése a forgalmazásra, valamint a felhasználási jogokra és engedélyekre stb. vonatkozó metaadatokkal adatforrásai: nemzeti könyvtári adatbázisok: TEL-ből, MARC21 XML formátumban ISBN-ügynökségek adatbázisai (PIID (Publishers' International ISBN Directory) Excel XML) könyvkiadók, könyvterjesztők

19 Reprográfiai szervezetek (RRO) adatbázisai
Feladat: jogok tisztázása jogtuladonosok azonosítása jogi státusz tisztázása jogtisztaság megteremtése beazonosíthatatlan jogtulajdonosok kezelése (árva művek esete) Ehhez szükséges: megfelelő keresőeszközök/-szolgáltatások alkalmas nyilvántartások (megbízható mű- és jogtulajdonos-nyilvántartó adatbázis) jogtisztaság megteremtéséhez szükséges (kollektív licencelési) mechanizmusok szükséges jogszabályi környezet – az árva művekről szóló EU-direktíva implementálása (2014 októberéig)

20 Arrow workflow Author/Publisher known? In/Out of ©? In Commerce?
VIAF Matching records BiP 1st data collection 2nd data collection TEL Author/Publisher known? Library interface 3rd data collection RRO In/Out of ©? In Commerce? ROW Suggested Action: Licence? Who? Library

21 infrastruktúra ARROW webportál szolgáltatások: a felhasználó és a rendszer közötti felhasználói felületet jogi információs infrastruktúra (RII): a rendszer gerince, amely lehetővé teszi az adatbázis-hálózatból történő lekérdezéseket, a kinyert információk feldolgozását, erre alapozva a megfelelő válaszlépés megtételét, valamint az előre meghatározott munkafolyamat szerinti információcserét műnyilvántartás (AWR): az RII-munkafolyamat során legyűjtött releváns információk strukturált tára, amely lehetővé teszi az információk visszakeresését és felhasználását az ARROW szolgáltatási keretei közt árva művek nyilvántartása (ROW): az AWR alhalmaza, amely a „valószínűleg árva” műveket tartalmazza

22 probléma: interoperabilitás
a könyvipari értéklánc adatainak nemzetközi szintű interoperabilitása (csak a könyvtári területen valósult meg az ARROW céljainak megfelelő szintű interoperabilitás, mégpedig a The European Library-nak köszönhetően) a könyvtári katalógusok, a books in print-típusú nyilvántartások és a reprográfiai szervezetek nyilvántartásainak interoperabilitása az egyes területeken nyilvántartott adatok, leírások a megjelenési forma (manifesztáció) szintjére vonatkoztak, míg a jogokat a mű, illetve kifejezési forma szintjén definiálják

23 ONIX for Books (ONline Information Exchange)
A megoldás: onix ONIX for Books (ONline Information Exchange) XML-alapú metaadat-szabvány a könyvkiadói iparág termékeire vonatkozó információk elektronikus formában történő reprezentálására és kommunikációjára FRBR-kompatibilis (különbségtétel mű, kifejezési-, valamint megjelenési forma között) MARC21-kompatibilis az ISBN Users' Manual International Edition által előírt metaadatséma fejlesztés és karbantartás: EDItEUR

24 Marc vs Onix MARC cél: bibliográfiai adatcsere
adatelemek: bibliográfiai azonosításhoz szükségesek felhasználás: elsősorban könyvtári katalógusok ONIX cél: könyvekről és a könyvekhez kapcsolódó termékekről szóló információk közvetítésére számítógépes rendszerek között adatelemek: a bibliográfiai mellett jogi, forgalmazási stb. adatok felhasználás: kiadói adatbázisok, ISBN adatbázisok, könyvtári alkalmazás (bibliográfiai rekordok), kereskedelmi alkalmazás (könyvterjesztői adatbázisokban) Books In Print adatbázisok szerzői jogi információs eszközök (ARROW) stb.

25 Hagyományos adatfolyam

26 Újszerű adatfolyam

27 Magyar Nemzeti Bibliográfia
METAADATKONTROLL ISBN-igénylés (kontrollálatlan adat) OSZK KIADÓ Magyar Nemzeti Bibliográfia Nemzeti Névtér (Nemzeti Besorolási Állomány) kötelespéldány kontrollált adat Kontrollált adat KÖNYVTERJESZTŐ

28 Az arrow komponensei az oszk rendszerében
MOKKA ELDORADO Nemzeti Névtér Magyar Nemzeti Bibliográfia ISBN adatbázis Virtual Authority File (VIAF) The European Library (TEL) Books In Print Reprográfiai adatbázis (RRO) kiadók ARROW Accessible Registries of Rights Information and Orphan Works Towards Europeana

29 Az eldorado projekt TÁMOP B-11/1 – „Tudásdepó-Expressz” - Országos könyvtári szolgáltatások bővítése, fejlesztése az oktatás és képzés támogatásának érdekében az “Európa 2020” stratégiához kapcsolódva az Új Széchényi Terv keretében 2012 júniusában került meghirdetésre célja: hogy a kulturális alapú szolgáltatásfejlesztések fenntarthatóságának és széles körű elterjesztésének elősegítése a kulturális intézmények számára a létrejövő országos hatáskörű elektronikus dokumentumküldő rendszer (OEDR) célja: „a szerzői jog által nem védett dokumentumok mellett a szerzői jog által védett könyvtári dokumentumok is eljuthassanak a felhasználókhoz, olvasókhoz, ezzel segítve képzésüket, oktatásukat” a támogatást az OSZK nyerte el: Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és Dokumentumtára (ELDORADO) – a projekt 2012 novemberében kezdődött

30 adatbázis komponensen belül: művek adatbázisa
Az eldorado és az arrow a rendszer központi eleme: az elektronikus dokumentumküldés országos rendszere (OEDR) adatbázis komponensen belül: művek adatbázisa jogtulajdonosok adatbázisa kapcsolat az ISBN és BiP adatbázisokkal FRBR modell alapú adatstruktúra kapcsolat az ARROW-rendszerrel

31 Jedlik-terv JEDLIK-TERV: NEMZETI STRATÉGIA A SZELLEMI TULAJDON VÉDELMÉRE, – Budapest : Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, december " A közös jogkezelés szabályainak összehangolása az Európai Unióban […] az ARROW PLUS projektben való magyarországi részvétel feltételeinek megteremtése; a rendszer használatának elterjedése a kiadók, könyvtárak, archívumok körében." (67. o.)

32 Egy új könyvtári stratégia felé
közvetett ("láthatatlan") megtérülés közvetlen gazdaságserkentő hatás szabványok terjesztése, a könyvipari értéklánc adatfolyamainak optimalizálása, digitális tartalomközvetítés (átfogó e-könyv-katalógus), szerzői jogi adatszolgáltatás, minőségi metaadatok szolgáltatása a könyvterjesztői adatbázisok számára stb.

33 A DIGITÁLIS FELVILÁGOSODÁS FELÉ
A digitális felvilágosodás nem csupán a digitális középkorból való kilábalást, a különböző dokumentumtípusok tömeges digitalizálását és hozzáférhetővé tételét foglalja magában, hanem a kultúráért, közművelődésért felelős intézmények újfajta szerepvállalásait, illetve képességüket a változó gazdasági környezethez való adaptálódásra.

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "„A digitális felvilágosodás felé”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések