A képek és a szövegrészek forrása:

Az előadások a következő témára: "A képek és a szövegrészek forrása:"— Előadás másolata:

1 A képek és a szövegrészek forrása:
Herendi Miklós: Művészettörténet Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 Szabó Attila: Művészettörténet képekben AKG Kiadó Bp.1997.  Az antik világ Corvina 1990  Cincia Valigi: Róma és a Vatikán Plurigraf 1994.

2 Az ókori Róma művészete
Összeállította: Faragóné Horváth Katalin A képek és a szövegrészek forrása: Csak a képeket nézed?- Kattintással továbbléphetsz! Elolvasod a szöveges részeket is? – kattints az gombra!

3 Bevezető Előzmények: Görög kultúra hatása Szobrok és freskók másolatai
Vallás Istenek:- a bölcsesség szülöttei Görög mitológia hatása Történelmi korszakok: Királyság kora Köztársaság kora Császárság kora Újat alkottak az építészet és a portrészobrászat területén

4 A RÓMAI BIRODALOM

5 Freskó Nedves vakolatra festett kép. Száradáskor a vakolat mélyebb rétegeibe is beszívódik a festék, ezért rendkívül időálló.

6 Portré Személyekről készült művészi arckép (festmény, szobor vagy fotó), mely hűen tükrözi az ábrázolt személy külső és belső tulajdonságait. Bevezető Marcus Aurelius

7 Építészet Pantheon (Róma)

8 Templomok Pantheon Belső tér hangsúlyossága
Kör alaprajz (centrális elrendezés) Kupola öntött betonból

9 Vízvezetékek Pl.: Pont du Gard Vízvezeték és híd
Jellemzői: ritmus, könnyedség. Vízvezetékek Róma a vízvezetéket hordozó hidak építésével jelentős mértékben hozzájárult az ókori települések civilizálódásához.

10 Pont du Gard A Pont du Gard ipari létesítmény. Hossza 275 m, magassága 49 m. A pontosan faragott köveket malter nélkül illesztették össze. Ez a híd része annak a vízvezeték- és hídrendszernek, amely a dél-franciaországi Nimes városától 48 km hosszan húzódott az Uzes közelében található Eure-forrásig. Funkcióját tekintve köz-hasznú építmény, mindenféle dísz és ciráda nélkül. A kor vízel-látási rendszerének mintapéldája. A műszaki és művészeti érté-kek sajátos harmóniája emeli ki a hasonló építmények sorából. Az építményt boltívek ismétlődő sora, és ezek aránya teszi könnyeddé, harmonikussá. A boltívet kissé ék alakúra faragott kövekből rakták a függőleges pillérekre két oldalról szimmetrikusan. Ahol az ív összeért un. zárókő támasztotta meg. Ezután már terhelhető a boltív, hiszen a tömeget a boltív a pillérekre vezeti.

11 Colosseum dór, ión, korinthoszi oszlopok emeletenként Cirkuszok

12 A Colosseum felülről Ellipszis alaprajz

13 A Colosseum Az Amphiteátrum Flavium (ez a Colosseum igazi neve) építése i. sz. 72-ben Vespasianus idejében kezdődött és 80-ban Titus avatta fel. A megnyitási szertartást 100 ünnepnap követte. Az ünneplés folyamán kb gladiátor és 9000 vadállat vesztette életét. Az amfiteátrum négy emelet magas. A három alsó emeletet boltíves nyílások képe-zik, a negyedik emeleten téglalap alakú ablakok vannak. Mind a három boltíves emeleten 80 bejárat volt. A legalsó emeleten a bejáratok számozva voltak, kivéve azt a négyet, mely megfelel az épület tengelyeinek. A hosszú tengelyeken volt az épület főbejárata (egyiken a gladiátorok érkeztek, a másikon szállították el a halot-takat), a rövid tengelyeken a két császári bejárat. A számok alapján a közönség megtalálta a bejáratot, mely a társadalmi rangjához méltó ülőhelyhez vezetett. Az amfiteátrum 50 ezer embert is be tudott fogadni. Az állat- és gladi-átorküzdelmeken kívül hajócsatákat is láthatott a közönség, hiszen az arénát el tudták árasztani vízzel. Az aréna alatt egész föld alatti folyosórendszer látható. Ezeken közle-kedtek a gladiátorok, itt engedték ki a vadállatokat és innen irányí-tották a játékokhoz szükséges bonyolult szerkezeteket.

14 Diadalívek Titusz diadalíve A győzelem emlékét hirdetik Feliratok
Domborművek Párkányzatok Egyszerűség Nemes arányok A diadalív vagy diadalkapu eredetileg növényekből készülő ideiglenes alkotmány volt. A császárok szinte mind építtettek maguknak diadalíveket saját dicsőségükre. Titusz diadalíve

15 Constantinus diadalíve

16 Constantinus diadalíve
(konstantinusz) I. sz. 316-ban a császár uralkodásának 10. évfordulójára épült és a Milvius hídnál a Maxentius feletti győzelmét ünnepli (i. sz. 312). Arányainak harmonikus elosztása, a tetőrész pontos beosztása, melynek középső részén helyezkedik el az ajánlási emlék-felirat és a sok dekoratív elem ízléses elhelyezése nem kelt a nézőben túlzsúfolt benyomást. A dekorációk nagy része régi korokból származik, előtte más em-lékműveket díszített. Egyedül a hosszú keskeny frízek származ-nak Constantinus idejéből. Ez a diadalív művészettörténeti szempontból néhány igen fontos és közvetlen összehasonlításra ad alkalmat; a régebbi szobrok pontosan megkülönböztethetők a IV. sz.-ban készült művektől. Egy újfajta művészet születése érződik, mely teljesen új élet-felfogásból fakad.

17 Lakóházak

18 Vettiusok háza Átrium Lakószobák Bejárat

19 Római lakóház A görög és az etruszk örökséget ötvöző római lakóház a külvilággal alig érintkező épület. Kevés ablaka volt, az utcára szinte nem is nyílt, hiszen az utca mocskos, zajos. A házat kívülről nem díszítették. Helységei egy felül nyitott, oszlopos udvar, az átrium köré épültek, ez volt a ház központja, legfontosabb helysége. Az átrium közepén medence, az impluvium gyűjtötte össze az esővizet, ami a tetőnyílás, a compluvium alatt volt. Az esővizet a medencéből kis csatorna vezette egy vízgyűjtőbe, ez volt a cisterna. Az átriumban állt a házi tűzhely és az étkezőasztal. Hátul, az átrium két szárnya közt a tablinum, a családfő tartózkodási helye, a fogadóterem nyílt. A császárkori domus a tablinum mögött egy oszlopos tornáccal bővült, ez volt a peristylium, amely egy belső kertet fogott közre. Ebben a korban a család élete áttevődött az atriumból a peristyliumba és a belőle nyíló szobákba. A ház ilyen alaprajza kifejezte a római család befelé fordulását, és azt, hogy a római polgár a magánéletet mereven elválasztotta a közélettől.

20 Gorsium (Tác mellett található az ókori városka maradványa)
Ha van rá lehetőség érdemes megnézni azokat az ókori emlékeket, amelyeket a régészek feltártak! Óriási élmény pl. Gorsiumban sétálni, és el-képzelni hogyan is nézhe-tett ki az ókorban a városka. Utalást találunk az épületek funkciójára (arra, hogy mire használ-ták), megnézhetjük a szín-házat, sőt megcsodálhatjuk a palota padlófűtésének rendszerét, hiszen ezt már akkor kitalálták a rómaiak. Melegvizet áramoltattak a padló alatti kacskaringós vájatokban, ez fűtötte a palota termeit.

21 Marcus Aurelius lovas szobra Ember és állat harmóniája Hárompontos alátámasztás Egyetlen épen maradt császárkori lovas szobor A szobor és környezete

22

23 Marcus Aurelius Emberséges, igazságos, tudós császár Portré

24 Császárok portréi Caracalla császár
Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

25 Császárok portréi Vespasianus császár
Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk. A Colosseum építtetője

26 Brutus (triumvirátus tagja)
Császárok portréi Brutus (triumvirátus tagja) Külső tulajdonságai valósághűek (Nem idealizáltak, mint a görög művészetben). Jellemére, hangulatára arcvonásaiból következtethetünk.

27 Festészet Szomorú fej (Pompei)
Pompei és Herculaneum két tragikus sorsú ókori város. Kb. 18 óra alatt pusztította el lakóit a Vezúv kitörése. Betemette a vulkáni kőzápor és hamu, s mint egy időkapszulában másfél év-ezredig pihent elfeledve. Egy vízve-zeték építésekor bukkantak a szinte teljesen épen maradt épületekre, ut-cákra. Így maradhattak ránk szinte teljesen épen a lakóházakat díszítő falfestmé-nyek.

28 Házaspár portréja Pompeiből
Az asszony klasszikus mozdulattal emeli ajkához az íróvesszőt, a tógába öltözött férfi egy tekercset tart a kezében. A házaspár jellegzetesen mediterrán vonásait a festő igen pontosan ábrázolja.

29 I. e. II. századi görög eredeti nyomán készült freskó a herculáneumi bazilika falát díszítette.

30 Herculaneum

31 Táncoló nők Lendület, (szín- és forma-) ritmus

32 Pannónia ókori emlékei
Aquincum (Óbuda) Savaria (Szombathely) Gorsium (Tác)

33 Ókori városrész romjai
Gorsium (ma: Tác)

34 Gorsium Sírkő az i. sz. II. századból Flavia Usiau sírköve

35 Aquincum (ma: Budapest-Óbuda)

36 Aquincumi mozaik (részlet)

37 Savaria (ma: Szombathely)

38 Római művészet (vázlat)
Építészet: Templomok - Pantheon Vízvezetékek - Pont du Gard Cirkuszok - Colosseum Diadalívek- Titus Lakóházak- átriumos ház Szobrászat: Köztéri szobrok -Marcus Aurelius lovas szobra Császárok portréi - külső és belső tulajdonságokat ábrázolnak Festészet: falfestmények, mozaikok -portrék