Eksztenzív baromfitenyésztés

Az előadások a következő témára: "Eksztenzív baromfitenyésztés"— Előadás másolata:

1 Eksztenzív baromfitenyésztés

2 A témakör helyzete, lehetőségei és fontossága a Vajdaságban
Az egészséges állati termék előállítás egyik alapanyaga a szabadban tartott, baromfiudvarokban, vagy tanyákon nevelt baromfi lehet. A régen honosodott fajták olyan tulajdonságokat őriztek meg, amelyekkel erdményesen keresik fel és eszik meg a környezetükben fellelhető táplálékot, kikeltik és vigyáznak kicsinyeikre, óvják fészkeiket és életterüket. Ezen tulajdonságok kihasználásával akár egy helyesen kialakított baromfiudvarban, akár tanyán olyan különleges minőségű állati terméket kaphatunk, ami keresett árócikk lehet a piacokon. Fontos azonban ismerti az állatok viselkedéstanát, szükségleteit, és tulajdonságait ahhoz, hogy sikeresen tenyészthessünk baromfit eksztenzív körülmények között. A képzés alkalmával az érdeklődők megismerkedhetnek az eksztenzív körülmények között tenyészthető fajtákkal, azok tulajdonságaival, a tartási és takarmányozási megoldásokkal, valamint az így termelt termékek előnyeivel, lehetséges eladhatóságával és felhasználhatóságával.

3 A képzés során ismertetett témakörök:
Az ökológiai szemléletű állattartás Állatviselkedéstani ismeretek Baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai Tartástechnológiai ismeretek Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája Őshonos és régen honosodott baromfifajták

4 Ökológiai szemléletű állattartás

5 Lehetőségek, feltételek
Állat jóléti elvárások Környezetvédelmi elvárások Tájvédelem Génvédelem Gazdaságosság Vidékfejlesztési elemek Az emberi gondoskodás szerepe A Család szerepe

6 Állat jóléti elvárások
Tartástechnológiai lehetőségek Viselkedéstan Technológiai tűrés Takarmánybázis Takarmányozási technológia Csoportos tartás Több állatfaj kombinált tartásának péáldái, lehetőségei

7 Környezetvédelmi elvárások
A hulladék mennyiségének minimalizálása Anyag és energia körforgás biztosítása Az emberi és a természeti erő összehangolása Szennyező anyagok jelenléte a telepen Elhullott állatokkal kapcsolatos teendők Genetikai sokszínűség

8 Tájvédelem Tájba illő anyagok használata
A telep mérete és kivitelezése Alkalmazott agrotechnika és tartástechnika Gyümölcsös, zöld foltok, sövények, aljnövényzet, kert, kultúrnövények és az állatok összhangja

9 Génvédelem Tájainkon megtalálható fajok és fajták
Régen honos állatok alkalmazása Tájjellegű fajták Megőrzött tulajdonságok: táplálékkeresés, kotlás, utódnevelés, védekezés, gallyazás Kombinált gazdálkodás fajtaösszeállítása A termesztett növények és a tenyésztett állatok összhangja Csak a természetes környezet szavatolja a genetika tartalékok megfelelő kihasználását és fenntartását

10 Gazdaságosság Kis takarmányköltség Kis logisztikai költség
Az emberi gondoskodás közelsége Különleges minőségű termékek Választékos termékkínálat Kapcsolódó szolgáltatások (turisztika, sport, rekreáció, táborok, stb.) Istállótrágya Bio-élelmiszerek felára A család minden tagjának van munkája

11 Vidékfejlesztési elemek
A térségre jellemző hagyományok ápolása és bemutatása Turisztika Tanyai vendégasztal Termék vagy szolgáltatás orientált integráció lehetősége Szociális szempontok Áram, úthálózat szerepe Képzettség, kreativitás

12 Az emberi gondoskodásban rejlő dimenziók
A gazda ismeri az állatait és a növényeit A biológiai ciklusok végigkísérése Kézi munka lehetősége Az állatok szelídsége és ragaszkodása „állatsímogatók” Az ember természetadta igényei (dimenziók, hang, levegő, illat, fény) Természetes kölcsönhatások: napsütés, rovarcsípés, félelem, ragaszkodás, piszok, A természet rendjének logikai rendszere – megérzés, együttérzés, védelem

13 A Család szerepe 3 generációs családmodell
Természetes élettér és munka minden generációnak Differenciált feladatok Családi értékek átadása, öröklése, megértése

14 Tanyai gazdálkodás Tanyák kialakulásának története
Tanyák mai lehetőségei Filozófia, életvitel, értékrend Üzenet

15 Etológia

16 Fogalma Etológia: az állati viselkedés modern tudománya.
Összefogja a különféle biológiai tudományokat. Az etológia alapvető módszere az állatok megfigyelése.

17 Mit nevezünk viselkedésnek?
Az állatok tevékenységének összességét: táplálékszerzés, kommunikáció, társkeresés, helyváltoztatás, stb.

18 Mi váltja ki a viselkedést?
Az állatok az érzékszerveik által felfogható környezet ingereire (fény, hő, hang, stb.) válaszolnak. Egyszerűbb idegrendszerű állatok Bonyolultabb idegrendszerű állatok

19 Honnan érkeznek ingerek?
A külső környezetből az érzékszervek által. A belső környezetből, belső receptorok segítségével (éhség, fájdalom, stb.).

20 Kulcsinger Az öröklött magatartási elemeket (később) kiváltó ingereket nevezzük kulcsingernek. Fizikai természetű Kémiai természetű Akusztikus Minden kulcsingerhez tartozik egy központi veleszületett kiváltó mechanizmus.

21 Szupernormális ingerek
Egyes kulcsingerek különösen erős reakciót váltanak ki. Ezeket szupernormális ingereknek nevezzük. Csigaforgató madár, kakukkfióka, csoki, új, nagy, extra...

22 Viselkedési szakaszok
Az állat viselkedésének két alapvető szakasza van: 1. Kereső szakasz, amikor az állat keres valamit, pl. táplálékot, búvóhelyet, nemi partnert, stb. 2. Végrehajtási szakasz. Amikor az állat megtalálta azt, amit keresett, megeszi a zsákmányt, elbújik, párosodik, stb. A két fő szakaszt nyugalmi szakaszok választják el, az állat alszik vagy pihen.

23 Éhségérzet Az emlősök éhségérzete legalább 3 tényező befolyása alatt áll: Vércukorszint (hipotalamusz méri) Gyomor telítettsége Rágás mennyisége Csecsemőknél megfigyelhető, hogy nemcsak az elfogyasztott tej mennyisége számít, hanem hogy megfelelő mennyiségű időt töltsenek cumizással.

24 Az öröklött magatartásformák
Az ÖMM (öröklött mozgás mintázat) A feltétlen reflex Taxis

25 Öröklött mozgás mintázat ÖMM
A faj minden egyedénél hasonló módon megy végbe A fajtársaktól izoláltan nevelt egyedeknél is megnyilvánul Megfelelő kulcsingerre aktiválódnak, Mindig azonos módon játszódnak le, azaz formaállandóak, A cselekvés eredményéről nincs visszacsatolás, A megkezdett cselekvéssorozat sorrendje állandó és megszakíthatatlan.

26 Feltétlen reflex Adott ingerre feltétlenül bekövetkező egyszerű válasz
Térdreflex Pupillareflex Szemünk felé hirtelen mozdulattól becsukjuk a szemünket Rovaroknál és halaknál gyakori a lefagyási reflex ragadozó közeledtére Béka menekülési reflexe

27 Taxis Inger által irányított helyváltoztató mozgás
Az állatok fény felé mozgása

28 Tanult magatartásformák (nyitott genetikai program)
A tanulás az a folyamat melynek során a memória változásai kialakulnak. Megszokás Érzékenyítés Társítás Feltételes reflex Operáns tanulás Bevésődés Belátásos tanulás

29 Megszokás Az állat megszokja egy adott közömbös inger gyakori jelenlétét és nem válaszol rá. A habitúáció feladata, hogy az állat számára megkülönböztesse az újat és a már ismerőst.

30 Érzékenyítés Az állat az ismételt ingerek hatására egyre érzékenyebbé válik. Általában a fontos, erős ingerek – táplálék, fájdalom – szenzitizációhoz, a gyenge, közömbös ingerek habituációhoz vezetnek.

31 Társítás Lényege, hogy két, - egyébként egymástól független - állatra ható esemény meghatározott időbeli viszonyba kerül egymással Pavlov kutyája Táplálék – mint feltétlen inger, feltételes választ a feltétlen inger megerősítette I. típusú feltételes reflex Operáns tanulás – II. típusú feltételes reflex (cirkuszi mutatványok alapja)

32 Bevésődés A bevésődés jellemzője, hogy csak bizonyos életkorra jellemző – kritikus időszak- és egész életre szól, kitörölhetetlen. Szülői bevésődés Szexuális bevésődés

33 Belátásos tanulás A megoldás elemeit észbelileg (mentálisan) illesztik össze

34 Utánzásos tanulás A szociális tanulás egyik típusa, amelynek lényege, hogy a fiatal egyedek fajtársaik viselkedését mintakövetéssel elsajátítják. Főleg főemlősökre és madarakra jellemző, ill. a Kisgyermekkori tanulás egyik fontos eleme.

35 A társas viselkedés alapjai
Csoportszerveződés Agresszió Kommunikáció Önzetlen magatartás Szaporodási viselkedés

36 Csoportszerveződés Gyülekezet
Anonim csoportosulás (nyitott és zárt lehet) Individualizált csoport Szociális vonzódás Agresszió Szociális funkció Kommunikációs képesség

37 Az agresszió Az agresszió egy populáción belül az egyedek között az erőforrások optimális elosztását teszi lehetővé. Erőforrás alatt értjük: Terület Táplálék Nőstények Búvóhely, stb.

38 Rangsorral kapcsolatos agresszió
A rangsor lehetővé teszi a csoport egyedei között az erőforrások legkisebb energiaráfordítással történő elosztását Szexuális agresszió Szülői fegyelmező agresszió Elválasztási agresszió Az emberi agresszió

39 Állatok kommunikációja
A kommunikáció formái: Kémiai Vizuális Akusztikus

40 Kémiai kommunikáció Szaganyagok (feromonok)
Egyedfelismerés (szülők, kölykök, csoporttagok) Veszély figyelmeztetés Párválasztás Terület megjelölés

41 Vizuális kommunikáció
Az állatok látására épül a vizuális kommunikáció, melynek során jelzésként funkcionálhat az állat színe, mintázata, mozgása, testtartása. Méhtánc Mimika Násztánc

42 Akkusztikus kommunikáció
Az állatok hangadási jelrendszerén és hallásán alapul az akkusztikus kommunikáció. Rovarok Kétéltűek Madarak Emlősök (véges üzenetsor, kényszerű) Ember (végtelen üzenetsor, múlt, jövő, akaratlagos)

43 Önzetlen magatartás Az etológiában azt értjük önzetlenség alatt, amikor egy állat tevékenysége valamelyik fajtársának, rokonának életben maradási, szaporodási sikerét növeli, azon az áron, hogy saját maga hátrányba kerül.

44 A szaporodási viselkedés
Szexuális szelekció Párválasztás Udvarlás, nászjáték Párzás Ivadékgondozás

45 A szaporodási viselkedés jellemzői:
az ivarérett állatokra jellemző, meghatározott időszakonként ismétlődik, belső tényezők, mint pl. hormonok függvénye, külső tényezők, mint pl. táplálékbőség, napszakok hosszabbodásának függvénye.

46 Szexuális szelekció Szexuális szelekcióról akkor beszélünk, ha nem minden egyed vesz részt a szaporodásban. (1:1 a genetikai szex arány, ez effektív sex arány ekkor ettől eltérő). Ezeknél az állatoknál jellegzetes viselkedési mechanizmusok alakulnak ki. Legtöbb esetben a hímek egy része nem jut szaporodási lehetőséghez. Ekkor a nőstények, mint erőforrások jelennek meg, melyekért versengeni kell, miközben reklámozzák genetikai kvalitásaikat.

47 Párválasztás Hímek versengenek Női ivar választ Figyelemfelhívás
Méretek és színek Elbűvölés Erőfitogtatás

48 Az udvarlás és a nászjáték
Megakadályozza a rokon fajok kereszteződését, Fokozzák és időben összehangolják az ivari partnerek izgalmi állapotát, Csökkentik az egyedek közti távolságot. Az udvarlás és a nászjáték fajra jellemző. (lugasépítő madár)

49 Párzás 1. Monogámia során egy hím és egy nőstény között jön létre párosodás. A hím részt vesz az ivadékgondozásban. Az udvarlásra csak egyszer, a kapcsolat elején kell energiát fordítani. A pár tagjai kiismerik egymást, így kisebb az egymás iránti agressziójuk. 2. Poligámia során más a helyzet. A hímek általában nem vesznek részt az ivadékgondozásban. A territoriális hímek 2-3 nősténnyel is párosodnak. Főleg az idősebb hímek jutnak territóriumhoz.

50 Az állatok létfenntartási viselkedése
Rávezető kulcsingerek és a tanulás szerepe a táplálék felismerésében. (A fiatal állatok mi alapján ismerik fel a fajra jellemző táplálékot?)

51 Táplálékszerzés Veleszületett táplálékfelismerő mechanizmus
Az ÖMM megjelenését bevésődés segíti. Táplálék felismerés szülői tanítással Egyes állatok saját magukon hordozzák azokat a kulcsingereket, amelyek rávezetik a helyes táplálkozásra Táplálékszerzési technikák

52 Védekezés a ragadozók ellen
Menekülés (agresszív támadásba mehet át) Csúfolódó viselkedés (állatok csapatosan védekeznek) Passzív védekezés (a préda lelapul, dermedési reakció, holtnak tettetés)

53 Tájékozódás Taxis, amely ingerhez kötött tájékozódási mozgás
A tárgyak megjegyzéséhez kötött tájékozódás során az állat megjegyzi a környezetében található tárgyak helyét, formáját, színét és ennek figyelembevételével mozog

54 Baromfiudvarok és tanyák higiéniai elvárásai
Cél: egészséges termék előállítása Veszélyforrások: Mezőgazdaságban alkalmazott vegyszerek és kísérő anyagok, eszközök Vetőmagok Mezőgazdasági gépek higiéniai állapota (olaj, sav, csávázószer, permetszer) Azbeszt, nejlon, göngyölegek és kötözőanyagok Etetők és itatók elhelyezése (beázás, penészedés) Tócsák, vizes foltok Porfürdő Sóderrakás Mész utánpótlás következtében kialakuló veszélyhelyzet Fészkelőhelyek Ülőhelyek, ülőrudak

55 Tartástechnológiai ismeretek
Szabadon tartott állomány Csoporton belüli rangsor Különböző fajok együtt tartása Eltérő takarmánybázis, eltérő táplálkozási viselkedés Eltérő rejtőzködés Téli elzárás Tojófészkek tisztasága és védelme Kotlás Ragadozók, veszélyforrások Röpképesség szükségessége és veszélyei

56 Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája
Magvak fogyasztása A tápanyag őrlése kapirgászás Rovarok fogyasztása Kapirgászás Magas fehérjetartalom Legelő baromfi Nyelőcsőtágulat Rostfogyasztás szükségessége Erős zúzógyomor Víziszárnyas A víz átszűrése Kevés nyálmirígy Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

57 Őshonos és régen honosodott baromfifajták

58 Fehér magyar tyúk

59 Fogolyszínű magyar tyúk

60 Kendermagos magyar tyúk

61 Sárga magyar tyúk

62 Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

63 Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

64 Magyar parlagi gyöngytyúk

65 Rézpulyka

66 Bronzpulyka

67 Magyar lúd

68 Fodros tollú magyar lúd

69 Fehér magyar kacsa

70 Tarka magyar kacsa