Az atomenergia alkalmazásával összefüggő további fontos kérdések Energia Klub 2007. december.

Az előadások a következő témára: "Az atomenergia alkalmazásával összefüggő további fontos kérdések Energia Klub 2007. december."— Előadás másolata:

1 Az atomenergia alkalmazásával összefüggő további fontos kérdések Energia Klub 2007. december

2 Atomenergia és klímaváltozás •Az atomerőművek nem bocsátanak ki ÜHG-t, de a teljes életciklus vizsgálata alapján az atomenergia nem klímasemleges •Okozói: uránbányászat, -dúsítás, üzemanyaggyártás, építés, hulladékkezelés, leszerelés •Elemzések szerint 30-120g/kWh CO 2 eq –Szenes erőmű 1100g –Gázerőmű 450g –Szélerőmű 23-24 g

3 Az atomenergia szerepe •Villamos energia: az ÜHG kibocsátások mintegy 1/3-át adja •Atomenergia helyett szenes erőművek: kb. 3%-kal nőne a kibocsátás •Érdemi szerephez: ezres nagyságrendben kéne reaktorokat építeni, gyorsan

4 Lehet-e érdemi szerepe? •KJ, rugalmassági mechanizmusok: atomenergiát nem találjuk •IPCC jelentés: 2015-ös csúcs után a kibocsátásoknak mindenképpen csökkennie kell •Jelenleg 439 reaktor működik, 53 év alatt: 563 reaktort tudott építeni az iparág •Utolsó 8 évben 31 reaktort építettek, 29-et állítottak le •Érdemi, a jelenleginél nagyobb mértékű szerepvállalás elképzelhetetlen

5 A „reneszánsz” további akadályai •Szűk keresztmetszetek –Gyártás –Üzemanyag-ellátás –Szakértelem hiánya •Építés •Üzemeltetés •Hatóság

6 Gyártás •Nyugati típusokhoz egyetlen acélmű nagy berendezésekre: Japan Steel Works évi 4-5 reaktor maximum; betáblázva előre, más iparágakat is ellát •Chalon, Franciaország: kisebb berendezések, évi 2-3 reaktorhoz; évekre betáblázva szintén, üzemidő-hosszabbítási megrendelésekkel •Orosz reaktorokhoz Škoda és Oroszország: 2-3 reaktor évente •Összesen: évi 6-8 reaktor maximum

7 „Az uránár emelkedése nem komoly probléma”

8 Ellátás biztosítása kérdéses… Jeff Combs: Price Expectations and Price Formation Nuclear Energy Institute International Uranium Fuel Seminar 2006

9 …sőt, komoly kihívást jelent •Az igények meghaladják a termelést •Az iparág növekedéséhez nem elég a jelenlegi termelés és dúsítókapacitás Tom Neff (MIT), Uranium and Enrichment: Enough Fuel for the Nuclear Renaissance? 2006. december

10 A szűkösség kialakulásának okai •A másodlagos források (elsősorban robbanófejek) bevezetése a piacra lenyomta az árakat •Hosszú távú szállítási szerződésekben rögzített az árak a primer források költségei alatt voltak •Nem volt szignifikáns növekedés a termelési és dúsítási piacon •Azonban: –A szerződések a következő 4-5 évben lejárnak –A másodlagos források kimerülnek, bizonytalanok

11 Következmények •Keresleti piac alakul ki, az ellátók magasabb profitot igyekeznek majd realizálni •A nukleáris ipar expanzióját, azaz a „nukleáris reneszánszot” gátolja a jelenlegi helyzet •Nagyszámú új reaktor megrendelése komoly erőfeszítéseket igényelne az üzemanyag piacán is. A hosszú idő alatt, drágán kiépíthető kapacitások megtérülése azonban bizonytalan. •Az árak emelkedi fognak, akár az üzemeltetési költségekre is hatással lévő mértékben

12 Szakértelemhiány •A finn erőmű építése mutatja: hiány van megfelelően képzett, releváns tapasztalatokkal bíró vállalkozókban, cégekben •Erőművi szakembergárda öregszik, a képzésekben részt vevők száma egyre csökken •A hiány először a hatóságoknál fog jelentkezni •A rosszabb minőségű munkaerő biztonsági kockázatot jelent

13 Biztonság •A biztonság összetett probléma •Műszaki jellemzők összessége •Emberi tényező –Tervezés, építés, engedélyezés, üzemeltetés –Eddigi balesetek, súlyos üzemzavarok többségében tetten érhető az emberi hiba –Nehéz mérni a biztonsági kultúra szintjét •Aggasztó, hogy a reaktorpark öregedéséhez szakemberhiány fog társulni

14 Üzemidő-hosszabbítás •Pénzügyileg igen kedvező •Pótcselekvés: hasonló számban új erőművek építése nem képzelhető el •Kockázatok: –A legfontosabb berendezések nem cserélhetők –A reaktortartály törésére egy erőmű sincs felkészítve –A berendezések állapotáról pontos, teljes képet alkotni képtelenség –Teljesítménynövelés: az üzemidő meghosszabbításával együttesen élik fel az erőmű tervezett biztonsági határait –Nincs tapasztalat

15

16 Hulladékhelyzet •Kiégett fűtőelemek, nagyaktivitású hulladékokra nincs megoldás, tárolásuk, csak ideiglenesen megoldott •Kihívás: több százezer évig el kell szigetelni a bioszférától •Megoldás híján a költségek ismeretlenek •Reprocesszálás: nem megoldás –Környezetszennyező –Nagy mennyiségű további hulladékot termel –Plutónium sorsa bizonytalan –Igen költséges

17 4. generációs reaktorok •Megoldás a biztonságra, hulladékra, üzemanyag- ellátásra…? •Egyik típus sem jelent megoldást minden problémára egyszerre •A bevezetésük legkorábban 2030-ra teszik a becslések •Üzembiztonságuk, költségességük az eddigi tapasztalatok alapján kérdéses •Proliferációs veszély, költségek: nem lesznek elérhetőek minden ország számára

18 Terrorveszély, proliferáció •Nukleáris létesítmény ellen terrortámadás még nem történt, potenciális célpontok lehetnek •2001. szeptember 11-e óta kiemelt kérdés; megnyugtatóan nem bizonyított, hogy kibírnának-e az erőművek egy hasonló becsapódást •Kézzelfoghatóbb kockázat: nukleáris anyagok, technológiák illetéktelen kezekbe jutása