.

Az előadások a következő témára: " ."— Előadás másolata:

1

2 Mi a súly? Azt az erőt, amellyel a test nyomja az alátámasztást vagy húzza a felfüggesztést a test súlyerőnek (röviden súlynak) nevezzük. jele: G A nyugalomban lévő vagy egyenletesen mozgó test súlyának kiszámítása: G = m∙g

3 Hogyan határozhatjuk meg a gyorsuló testek súlyát?
Ha a test felfelé gyorsul, akkor a test súlya: G = m∙(g+a) ha 0<a (gyorsul) G nő ha a<0 (lassul) G csökken Ha a test lefelé gyorsul, akkor a test súlya: G = m∙(g-a) ha 0<a (gyorsul) G csökken ha a<0 (lassul) G nő

4 Mit nevezünk súlytalanságnak és hogyan valósul meg?
Ha egy testre a gravitációs erőn kívül nem hat más erő, tehát a test szabadon esik, akkor nincs súlya (tehát nem nyomja az alátámasztást és nem húzza a felfüggesztést) vagyis a súlytalanság állapotában van. Ilyenkor a = g → G = m∙(g-a)= m∙(g-g)= 0

5

6 Lineáris erőtörvény vagy Hooke törvény

7 A test „tehetetlen” ill. „súlyos” tömege
Egy test gyorsítása során fellépő tehetetlenség mértékét tehetetlen tömeggel (mt) szokás jellemezni. A kis tehetetlen tömegű test sokkal gyorsabban változtatja mozgásállapotát, mint a nagy tehetetlen tömegű. A gravitációs kölcsönhatásban egy testet jellemző tömeget súlyos tömegnek (ms) nevezzük. Azonos gravitációs térben a kisebb súlyos tömegű testre kisebb erő hat, mint a nagyobbra.

8 Tömegmérési módszerek
dinamikai módszer: (a „tehetetlen tömeget” méri) Két test kölcsönhatása közben bekövetkező sebességváltozások nagysága fordítottan arányos a testek tömegével. (Gravitációs mezőtől függetlenül mérhető. Pl.: súlytalanságban)

9 Tömegmérési módszerek
sztatikai módszer 1. (kétkarú mérleggel) A „súlyos tömeget” méri. Egyik serpenyőbe (bal) az ismeretlen tömegű (m1) testet helyezzük, a másikba (jobb) az ismert tömegű testeket (m2) teszünk úgy, hogy a mérleg az eredeti egyensúlyba visszaálljon. Egyensúly esetén: m1= m2 (Gravitációs mezőtől függetlenül mérhető. Pl.: súlytalanságban)

10 Tömegmérési módszerek
sztatikai módszer 2. (rugós erőmérővel) A „súlyos tömeget” méri. Ha a rugó függőleges tengelyű és egy testet akasztunk rá, akkor minden tömegnek megfeleltethető egy bizonyos mértékű rugómegnyúlás, amely a tömeggel egyenes arányosságban van. Így lehet tömeget összehasonlítani a rugós erőmérővel, tömegmérésre pedig az után használható, hogy egy etalonnal kalibráltuk. Eötvös Lóránd mérései nagy pontossággal igazolták a kétféle tömeg egyenértékűségét.

11 A súrlódási erő A súrlódás oka a felületek egyenetlensége. A felületek egymáson való elmozdulásakor a „recék” egymásba akadnak, és így akadályozzák a mozgást. A súrlódás gyakran hasznos, pl. járáskor, járművek gyorsításakor, vagy amikor krétával írunk a táblára.

12 De tapasztaljuk a súrlódás káros hatását is, pl
De tapasztaljuk a súrlódás káros hatását is, pl. a fék kopása, gumiabroncs kopása, forgó alkatrészek egymáson való csúszása. Az utóbbi esetben a súrlódás csökkentésére kenőanyagot használnak. Fajtái: tapadási súrlódási erő jele Ft csúszási súrlódási erő jele Fs gördülési súrlódási erő jele Fg

13

14

15

16 Közegellenállási erő Ha a közegben egy test mozog, akkor a közeg egy olyan erőt fejt ki rá, ami csökkenti a testnek a közeghez viszonyított sebességét. Ez a hatás a közegellenállás, amelyet a közegel-lenállási (Fk) erővel jellemzünk.

17

18 A pontrendszerekben ható erők
Egymással kölcsönhatásban lévő pontszerű testekből álló rendszert pontrendszernek nevezünk. Ilyen pl.: két biliárdgolyó ütközése egymással kapcsolatban lévő vasúti kocsik A pontrendszer tagjaira ható erők lehetnek: Külső erők (F1, F2) Belső erők (F21, F12) a rendszer tagjai között működő erők. A belső erők eredője Newton III. törvényéből adódóan mindig nulla.

19 Általában a körmozgásról
A körmozgás az időben ismétlődő periodikus mozgások közé tartozik. A mozgás pályája egy kör. A mozgás egy periódusa az a pályaszakasz, amelyet a test akkor fut be, ha a körkerület egy pontjából elindul, megtesz egy teljes körívet, és visszatér a kiindulási pontba. fajtái: egyenletes körmozgás (a sebesség nagysága állandó, iránya változó) egyenletesen változó körmozgás (a sebesség nagysága és iránya is változik)

20 A körmozgás jellemzői

21

22 A síkszög mértékegységei
Fok - szögperc - szögmásodperc teljesszög = 360° 1° = 60' ; 1' = 60".

23 Átváltás a szög mértékegységei között

24 Szögsebesség: jele ω Megkapjuk, ha a radiánban kifejezett szögelfordulást osztjuk a szögelforduláshoz szükséges idővel.

25

26