AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz.

Az előadások a következő témára: "AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz."— Előadás másolata:

1 AZ EPICT TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS HATÁSVIZSGÁLATA IKT-METRIA FELVÉTELEK ALAPJÁN Az IKT-metria mérőeszköz

2 Az előadás témája 1. Az IKT-metria mérőeszköz bemutatása 2. Az IKT-metria alapján készített pedagógus- klasztertípusok 3. Az EPICT tanártovábbképzés keretében készült néhány IKT-metria felvétel elemzése

3 Az IKT-metria  Az egyes pedagógusok oktatási célú IKT-használati státuszának felmérésére alkalmas mutató (index) alapú mérőeszköz. egyes pedagógusok - az IKT-metria nem statisztikai értelemben vett sokaságra vonatkozik.

4 Az IKT-metria „oktatási célú” IKT-használatot mér Magántulajdonú IKT-eszköz Iskolai tulajdonú IKT-eszköz Magán célú IKT- eszközhasználat Szakmai célú IKT- eszközhasználat A pedagógusok IKT-használata eszköztulajdon és funkció szerint 1234

5 Az IKT-metria – „státuszt” mér  A „státusz” több tényező együttes figyelembevételével határozható meg.

6 IKT-metria - státusz meghatározó tényezők 1. A pedagógus otthoni IKT-hozzáférése. 2. A pedagógus iskolai IKT-hozzáférése. 3. A pedagógus IKT-kompetenciája. 4. A pedagógus IKT-használati aktivitása. 5. A pedagógus IKT-használati attitűdje.

7 IKT-metria - 1. A pedagógus otthoni IKT-hozzáférése. A mutató képzéséhez szükséges alapadatok 1. a pedagógus otthoni számítógépének korszerűsége (V2). 2. a pedagógus otthoni számítógépének kiépítettsége és annak számítógépes perifériái (V3). 3. a pedagógus otthoni internet-elérésének sebessége és technológiája (V4).

8 IKT-metria - 2. A pedagógus iskolai IKT-hozzáférése. A mutató képzése:  A pedagógus elégedettsége az alábbi területeken:  A számítógép és internet használat intézményi szabályozottsága (v21_1; v21_2).  A számítógép-használat helyszínei (v21_3), munkakörülményei (v21_4), az eszközök korszerűsége (v21_16).  A tanórai számítógép-használat lehetősége (v21_13).  Az iskolai nyomtatás lehetősége és jellemzői (v21_5; v21_6; v21_7)  Megbízhatóság a hálózati szolgáltatások, az e-mail rendszer (ha van) és az adattárolás terén (v21_8; v21_9; v21_15).  Az internet hálózati hozzáférés sebessége (v21_14).  Adatrögzítési lehetőségek (v21_10).  Hozzáférés a hordozható informatikai eszközökhöz (v21_11).  Szoftverellátottság (v21_21).  A kiszolgáló személyzethez kötött informatikai szolgáltatások minősége (v21_17; v21_18).

9 IKT-metria - 3. A pedagógus IKT-kompetenciája. A mutató képzéséhez szükséges alapadatok A pedagógus önértékelése az alábbi területeken: 1. Fájlkezelési kompetenciák (v14_1 – v14_4) 2. Szövegszerkesztő program használati kompetenciák (v14_5 – v14_11) 3. Internet-használati kompetenciák (v14_12 – v14_17) 4. E-mail használati kompetenciák (v14_18 – v14_23) 5. Táblázatkezelő program használati kompetenciák (v14_24 – v14_28) 6. Bemutató (prezentáció) készítő program használatához kapcsolódó kompetenciák (v14_29 – v14_31) 7. Képszerkesztő program használati kompetenciák (v14_32 – v14_34) 8. Egyéb IKT-eszköz kezelési és használati kompetenciák (v14_36 – v14_41)

10 IKT-metria - 4. A pedagógus IKT-használati attitűdje. A mutató képzéséhez szükséges alapadatok.  A pedagógusra vonatkozóan:  A technikai érdeklődés (v26_1)  Reakció technikai eszközökkel adódó problémákra (v26_2; v26_4)  Számítógép-használat stratégiai szerepe az egyéni munkatervezésben (v26_3)  A tanári számítógép-használathoz kapcsolódó jövőkép (V20)  Jövőkép arra vonatkozóan, hogy az iskolai számítógépesítés miként hat a tanulókra (V27)

11 IKT-metria - 5. A pedagógus IKT-használati aktivitása. A mutató képzéséhez szükséges alapadatok:  Számítógépes támogatással megtartott tanórák gyakorisága (V15)  Tanulói számítógép-használatot eredményező feladatok adásának gyakorisága (V28)

12 IKT-metria - ábrázolástechnika

13 IKT-metria – Pedagógus klaszter-típusok  K-Means klaszterezési eljárással hat pedagógus típus  ANOVA eljárás: az egyes mutatók hatásának erőssége a pedagógus klaszter-típusok létrejöttére  Az otthoni IKT-hozzáférés és az IKT-kompetencia mutatója a legerősebb klaszterképző változó  leggyengébbnek az IKT-használati attitűd és az IKT iskolai hozzáférés mutatóit jelezték

14 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 1. Relatíve magas otthoni IKT-hozzáférés.

15 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 2. Magas kompetencia – részleges hozzáférés

16 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 3. Alacsony iskolai IKT-hozzáférés, domináns a magánhasználat

17 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 4. Magas IKT-használati aktivitás

18 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 5. Relatíve magas szintű IKT-kompetenciák

19 IKT-metria – pedagógus klasztertípusok 6. kezdő, bizonytalan felhasználó

20 Az EPICT képzés hatása 57 éves, nő, magyar nyelv és számítástechnika szakos tanár, 38 éves gyakorlattal jelenleg 2., 5., 6. évfolyamokon tanít.

21 EPICT képzés után EPICT képzés utáni IKT-metria felvétel és a 4. klasztertípus

22 EPICT képzés hatása 38 éves, nő, német nyelvszakos tanár, 18 éves tanítási gyakorlattal jelenleg 2., 3., 5. évfolyamokon tanít.

23 54 éves, férfi, matematika, kémia szakos tanár, 32 év tanítási gyakorlattal jelenleg 5., 6.,7. évfolyamokon tanít

24 50 éves, férfi, doktori fokozattal rendelkezik, magyar nyelv és irodalom, történelem szakos tanár, 17 éves tanítási gyakorlattal jelenleg 5., 7. évfolyamokon tanít

25 29 éves, nő, magyar irodalom, történelem szakos, 8 éves tanítási gyakorlattal jelenleg az 5., 6., 7. évfolyamokon tanít.

26 Az IKT-metria mérőeszköz Török Balázs tudományos munkatárs Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya utca 8. Az IKT-metria az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolájának Neveléstudományi Kutatások doktori programja keretében készült. Témavezető: Dr. Kárpáti Andrea