A foglalkozás-egészségügyi ellátás színvonalának emelése – minőségbiztosítás

Az előadások a következő témára: "A foglalkozás-egészségügyi ellátás színvonalának emelése – minőségbiztosítás"— Előadás másolata:

1

2 A foglalkozás-egészségügyi ellátás színvonalának emelése – minőségbiztosítás
Dr. Hazay Balázs / MGYOSZ konferencia az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyekért, 2010. március 9. /

3 Törvényi előírás alapján minden munkáltatónak minden szervezett munkavállalójára kiterjedően foglalkozás-egészségügyi ellátást kell biztosítani. Az ellátás mikéntjét Kormány rendelet és miniszteri rendeletek szabályozzák. Az ellátást üzemi vagy foglalkozás-egészségügyi szakorvosok / szakorvos jelöltek tutor felügyelete mellett / szakképzett ápolókkal végzik előírás szerint felszerelt rendelőkben illetve a munkavégzés helyén a munkakörülmények ismeretében .

4 Feladatuk elsősorban preventív jellegű melyet két jelentős részre lehet osztani:
Önálló orvosi tevékenységre, mely orvosi mivoltukból eredően az orvosi titoktartás szabályainak betartásával a vizsgáltak személyiségi jogainak védelme érdekében / alkalmassági és időszakos vizsgálatok, munka higiénés helyszíni vizsgálatok, orvosi tanácsadás, munkavégzés veszélyeinek személyre szólóan lebontva felvilágosítás, stb. Közreműködés a munkáltatóval, elsősorban annak munkavédelmi szervezetével. /  

5 A közös cél a munkavállalók egészségi állapotának megőrzése, a munkavégzés káros hatásainak kiiktatása megfelelő munkakörnyezet kialakításával. Foglalkozás-egészségügyi ellátás 15 éve működik hazánkban. A korábbi üzem egészségügyi ellátástól való különbségek : elsősorban preventív / megelőző / tevékenység a feladata, szemben a korábbi „körzeti orvosi 2 szolgálattól valamennyi szervezett munkavállalóra kötelezően kiterjesztett   munkáltatói közvetlen finanszírozás

6 A munkáltató lehetőségei az ellátás megvalósításában:
Saját maga létesít rendelőt és alkalmaz foglalkozás-egészségügyi orvost, ápolót és engedélyezteti annak működését olyan szolgálattal köt szerződést aki rendelkezik a feladatvégzéshez szükséges engedélyekkel Minden munkáltatónak érdeke, hogy a törvényben előírt kötelezettségét a leggazdaságosabban és a lehető legmagasabb színvonalon lássa el. Hazánk megvalósította az ILO 161-skonvenció és a 89/391/ EGK keretirányelv előírásait. A jelentések alapján a munkavállalók 90 %-a részesül ellátásban. Ellátásban ? Több mint 2500 üzemi / foglalkozás-egészségügyi szakorvosi végzettséggel rendelkező orvos és 560 szakorvos jelölt valamint foglalkozás-egészségügyi szakápoló és 825 egyéb szakdolgozó vesz részt a munkavállaló ellátásban.

7 Az ellátás hiányosságai:
Az ellátók 2/3-a részállásban végzi tevékenységét A feladatot ellátók főállásban más orvosi diszciplínák művelői, ebben a feladatuk végzésében túlvállalkoznak, a teljes körű feladatot / helyszíni bejárásokat / gyakorta idő hiányában nem végzik. A munkáltatók döntő többségénél nem valósult meg, nem érzékelik, hogy a foglalkozás-egészségügyre fordított összeg befektetés, melynek hozama a későbbiekben realizálódik. Pályázatok megnyerésének egyedüli sikere a minél kevesebb összeg. Ez nem verseny! A munkáltató, hogy törvényi kötelezettségét letudja, vagyis hozzájusson a lebélyegzett alkalmassági igazolásokhoz a kamarai ajánlott árak töredékét fizeti. A minőségi munkavégzés ellenőrzése megoldatlan.

8 A foglalkozási megbetegedések feltárása és bejelentése elmarad a várttól. Az EU-ban átlagban 6-8 szorosa a bejelentések száma. A betegségek közül a mozgásszervi, az allergiás és a daganatos megbetegedések bejelentésénél a legnagyobb a lemaradás. Lehangolóan működik a biológiai monitor rendszer és a fokozott expozíciós esetek incidenciájának feltérképezése.

9 Új kihívások a szolgálat működésében
az elmúlt 15 évben létre jövő gazdasági és társadalmi változások jelentősen befolyásolták az egészségügyi ellátásokat és ezen belül bővítették a foglalkozás-egészségügy primer preventív feladatait. Új technológiák megjelenése / géntechnológia, nanotechnológia, biotechnológia / Új technológiák tömeges alkalmazása a tervezésben, adminisztrációban, nyilvántartásban / képernyős munkahelyek ortopédiai, szemészeti problémáinak kezelése / a kémiai biztonságot újraszabályozó GHS, és REACH követelményeinek beépülése a foglalkozás-egészségügyi orvos napi feladataiba a kockázatelemzés és kockázatértékelés munkaegészségügyi szaktevékenységgé való minősítése új feladatokat jelent

10 munkáltatói igény , hogy egyidejűleg több munkakört ellátó munkavállalók alkalmazása előnyös
az elmúlt időszakban jelentkező un. sokkhatások : demográfiai / idősödő lakosság, munkavégzés életkori kitolódása / ökológiai / klímaváltozás, hőhullámok / technikai - technológiai / közlekedés, zaj, szmog terhelés / balesetek gyakorisága nő Az ILO és a Helsinki Munkaegészségügyi Intézet vizsgálatai bebizonyították, hogy a nem halálos és halálos kimenetelű megbetegedések %-ban lehet a munkavállalók foglalkozása által meghatározott.

11 Az aktív dolgozóknál az un
Az aktív dolgozóknál az un. „kapuőri” funkciót a foglalkozás-egészségügy kezébe kellene letenni maximálisan kihasználva a kötelező jellegű orvos-munkavállalói találkozást. Munkahelyi stressz, distressz okozta megbetegedések közötti évekre az EU-15 tagállamában 18 %-ban jelentkeztek míg ma már 28 %-ra becsülik ugyanebben a körben / 40 millió ember /. A stressz miatti szívroham, stroke egyre gyakoribb. A munkahelyi stresszben szenvedők száma Magyarországon nem ismert. A megelőzés, kezelés jelenleg megoldatlan. A megoldás ( pl. stressz monitorok működtetése ) jelentős többletmunkát okozva a foglalkozás-egészségügyre vár.

12 A stressz korunk pestise, korunk legnagyobb pandémiája.
A korábbi EU-15 országaiban mentálhigiénés tevékenységre fordítják a bruttó nemzeti jövedelem 3-4 %-át. A stresszel kapcsolatos munkaidő veszteségek elérhetik az össz-munkaidő kiesés 75 %-át. Az USA évente milliárd dollárt költ depresszióra és következményeire beleértve a 200 millió munkanap kiesést. A stressz korunk pestise, korunk legnagyobb pandémiája. Többek számítása alapján a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség csökkenést okozó megbetegedés. Ennek megelőzése hatalmas összegek megtakarítását jelenti.

13 Daganatos megbetegedések költségei.
3000 foglalkozási eredetű rosszindulatú daganatos megbetegedés megelőzése. Ezek költségének és hasznának megítélésére álljanak itt a WHO-IARC adatai ; egy konvencionális radioterápia 3000 euro egy sebészi megoldás euro egy kemoterápia euro egy csontvelő átültetés 40 000 euro Az IARC szerint a foglalkozási eredetű malignus daganatok munkahelyi primer prevencióval megelőzhetők.

14 A REACH hatékony működéséhez évenként 100 emberi élet megmentése köthető, mely a szakképzett foglalkozás-egészségügyi orvosok munkája nélkül elképzelhetetlen. Az egészségügyi közgazdászok számításai szerint az „egészségipar” a GDP nagyobb arányát termeli meg, mint amilyen arányban azt felhasználja. Ebben a foglalkozás-egészségügy is jelentős szerepet játszik. Összességében a foglalkozás-egészségügyben mélyreható szerkezet átalakításra van szükség. A jelenleg több mint kétharmad részállású egyharmad főállású tevékenységként működők arányát első lépésként meg kell fordítani, majd fokozatosan a főállásban dolgozók feladatává kell tenni.

15 Meg kell változtatni a finanszírozás rendszerét.
Foglalkozás-egészségügyi pénztár létrehozása nagyot lendítene a hatékonyságon. A pénztár megfelelő jogosítványok esetén képes olyan fékeket beépíteni, mely megakadályozza a minőségi munka hiányakor /pl. munkáltatói visszajelzés esetén, hatósági ellenőrzéskor feltárt hiányosságoknál / akár a szerződéskötést. A foglalkozás-egészségügyben dolgozók együttműködését a munkavédelmi szakemberekkel szoros és mellérendelt de semmiképpen sem alárendelt szereppé kell formálni. Meg kell szüntetni az elmúlt években a szakmát sújtó rendeletek érvényességét. Gondolok itt a beutalási rend megváltoztatására, a különböző jogosítványok kiadhatóságának visszaadására.

16 Hatékony betegségmegelőzést nem lehet úgy végezni, hogy titkolják a szolgálat előtt a betegállományban tartás indokát. A kötelező vizsgálatok eredményeit továbbítani kell a háziorvosok felé. Foglalkozás-egészségügyi Központok felállítása , a multidiszciplináris igény miatt nagy jelentőségű előrelépést jelentene. A z ilyen központok láthatnák el magasan kvalifikált főállásban dolgozó foglalkozás-egészségügyi szakorvos vezetésével a szakellátói feladatokat is.

17 A foglalkozás-egészségügynek munkájában a munkáltatók oly érdekeit kell szem előtt tartania melyek elősegítik a hatékonyságuk növelését. A foglalkozás-egészségügynek nagyon jó diagnosztikai háttérrel kell rendelkeznie a munkaköri alkalmasság megítéléséhez, valamint a korábban említett „kapuőr” feladat ellátásához; ugyanakkor nem törekedhet a „gyógyító” orvosi babérokra, mihez más diszciplína orvosa jobban ért, de a munkavállaló segítése könnyebb elérhetősége esetén /elsősegély ellátás jelleggel / szükséges.

18 Köszönöm megtisztelő figyelmüket