Mire lehet/ne jó az iskola?

Az előadások a következő témára: "Mire lehet/ne jó az iskola?"— Előadás másolata:

1 Mire lehet/ne jó az iskola?
Lénárd Sándor ELTE PPK 2014.

2 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele?

3 Mire lehetne jó az iskola
Változás – problémák Pedagógusok lehetősége – felelőssége Lehetséges utak – adaptivitás

4 Hol élünk, hol fogunk élni?
A ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás 2004-ben még nem létezett. A ma iskolába járók 38 évesen már munkahelyen dolgoztak (USA) Minden 4 dolgozó közül 1 egy évnél rövidebb ideje dolgozik jelenlegi munkahelyén, minden második pedig kevesebb mint 5 éve (USA)

5 Változás - információ Az első SMS-t 1992-ben küldték - ma naponta több üzenetet küldünk és fogadunk, mint a Föld lakossága. 50 milliós vásárlóközönség eléréséhez a rádiónak 38 évre TV-nek 13 évre internetnek 4 évre 1984-ben 1000 internetes gép volt a világon 1992-ben , 2008-ban Az angol nyelvben kb szó van ma - ötször több, mint Shakespeare idejében Egy napilap egy heti termésében több információ van, mint amennyivel egy ember egész életében találkozott a XVII. században

6 1. Változás - globalizáció
Érték pluralitás Elmagányosodás A nevelés A nevelésről, mint fogalomról mindenkinek van véleménye, mindenki tudni véli, hogy mi az a nevelés. Hétköznapi szinten meg is tudjuk fogalmazni – többnyire cselekvésekhez kötötten –, de az elmélet szintjén már nincs egységes álláspont, egyetértés csak nagyon általános megfogalmazás szintjén jelenik meg. Amiben mindmáig csaknem teljes az összhang, hogy az emberek valamilyen formában és módon, a tudatosság valamilyen fokán, mindig és mindenütt nevelésben részesítették a felnövekvő generációt. Ezek a nevelési teóriák mindig valamilyen társadalmi kontextusban értelmezhetőek, valamilyen aktuális tudományos paradigma alatt formálódtak. Különféle elgondolások és magyarázatok születtek, melyek szinte kivétel nélkül köthetők a következő értelmezésekhez: „A nevelés az a tevékenység, amellyel valakik (alapesetben: a felnőttek) úgy kívánnak hatni másokra (alapesetben a felnövekvőkre), hogy azok optimálisan fejlődjenek, megerősödjenek abban, amit a nevelőik kívánatosnak tartanak, és maradandóan változzanak meg mindabban, amik a nevelőik szerint nem kívánatos”. (Zrinszky, 2002, 14.o.) „A nevelés lényege az értékközvetítés vagy értékteremtés.” (Bábosik, o.) Az érték Bábosik István fogása szerint (Bábosik, 1999.) az érték általában olyan produktum, amely kettős funkciót tölt be. Részben hozzájárul a szűkebb és tágabb emberi közösségek fejlődéséhez, tehát rendelkezik egy határozott közösségfejlesztő funkcióval. Másrészt elősegíti az egyén fejlődését is, azaz individuális fejlesztő funkciót is betölt. Amennyiben az értéket a fentiek szerint értelmezzük, világossá válik az a tény, hogy az emberi társdalom életében nem a nevelés az egyetlen értékteremtő tevékenységforma, hanem ilyen tevékenységek sokasága található. Jól illusztrálja ezt többek között az egészségügyi tevékenység, amely speciális egészségügyi értékeket termel. Ezek az értékek mindenekelőtt egy egészségügyi intézményrendszer, egészségügyi eszközrendszer és eljárásrendszer formájában tárgyiasulnak. Nem nehéz belátni, hogy az egészségügyi tevékenység keretében létrehozott, felsorolt produktumok megfelelnek az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak, tehát értéknek tekinthetőek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egészségügyi intézményrendszer, eszköz- és eljárásrendszer hozzájárul a népesség fizikai fejlődéséhez, életben maradási esélyeinek fokozásához, munkaképességének megőrzéséhez, de ugyanilyen fejlesztő funkciókat lát el az egyén életében is. A konstruktív életvezetés Konstruktív életvezetésen olyan életvitelt értünk, amely szociálisan értékes, de egyénileg is eredményes. Ebből következően tehát az ilyen életvezetés megfelel az értékkel kapcsolatos kettős kritériumnak, amennyiben egyrészt közösségfejlesztő jellegű, de az egyén fejlődését is elősegíti, vagyis önfejlesztő és nem önromboló jellegű. Az minden szakmai hivalkodás nélkül kijelenthető, hogy a pedagógiai tevékenység által kialakított konstruktív életvezetés az egyik legfontosabb emberi érték. E nélkül ugyanis az egyén más értékek termelésében sem vehetne részt, sőt a fejlődést zavaró szerepet játszana az emberi közösségek életében, amint az a destruktív életvitelű egyének esetében jól látható. Nyilvánvaló, hogy a destruktív életvezetés stratégia az egyén számára, tragédia a család számára, de tragédia a társadalom, vagyis mindannyiunk számára is. Kezelése, felderítése rendkívül költséges, az általa okozott károk igen jelentősek. Ezért szinte nem lehet elég nagyra értékelni azt a nevelői tevékenységet, amely megelőzi a destruktív életvezetés kialakulását, illetve amely megalapozza az egyén szilárd konstruktív életvezetését. Új funkció

7 Már XX. század elején elmarasztalták az iskolai gyakorlatot mert:
az a gyermeket receptív /befogadó/ lénynek tartja, az emlékezetre támaszkodik, ismereteket halmoz, az elraktározott ismeretek mennyisége a központi kérdés a tankönyvek az ismeretek betanulását szolgálják, a vizsga célja a betanult ismeretek ellenőrzése, a külső fegyelem fenntartása a cél, az érdeklődést jutalom és büntetés segítségével keltik fel, a gyerekek közti kölcsönös segítséget büntetik. 7

8 átlagos SNI-s ??? normális hiperaktív problémás hátrányos helyzetű
rossz képességű

9 2. A pedagógus lehetőségei
A tanulói teljesítmények alakulására a legnagyobb hatást a tanári munka minősége gyakorolja. Hogyan javítható a tanári munka minősége? Komplex emberi erőforrás menedzsment az oktatásban (országos és intézményi szinten) William Sanders - Tennessee tanárkutatás, 1996 9

10 A pedagógusok elégedettsége és munkájuk érzékelt sikeressége
Forrás: OECD 2009-es pedagógusok között végzett TALIS vizsgálatának eredményeiből

11 3. Megoldási ötlet - Adaptivitás
Iskola Pedagógus

12 Az egyéni sajátosságok figyelembe vétele
Hogyan??? A tanulásszervezést az egyén alapvető szükségleteihez kell igazítani!

13 A pedagógus szerepe Modern T A N U L Á S ? ! ?
gyerekek dolgoznak, megfigyel kérdez, előkészíti az új egyéni feladatot visszajelez, reflektál

14 A három alapszükséglet
kapcsolat megélni, hogy számítanak rám; megbecsülnek, biztonságban lenni kompetencia annak a megtapasztalása, hogy meg tudok csinálni valamit; önbizalom autonómia saját tevékenységem szabályozása, utasítás és engedélykérés nélkül (kezdeményezés, befolyás, felelősség)

15 A szükségletek szerepe
MASLOW Önmegvalósítás Önbecsülés Társas Biztonsági Fiziológiai Autonómia Kompetencia Kapcsolat

16 Köszönöm a figyelmet!