avagy mivel gazdagította az áltudomány a tudományt?

Az előadások a következő témára: "avagy mivel gazdagította az áltudomány a tudományt?"— Előadás másolata:

1 avagy mivel gazdagította az áltudomány a tudományt?
Udvari Máté Alkímiából kémia, avagy mivel gazdagította az áltudomány a tudományt?

2 Az alkímia szó is Egyiptomra utal: az országot lakói Kem-nek hívták.
Mi is az alkímia? Az alkímia tudománya az ókori Egyiptomban alakult ki. Célja az elemek átalakítása volt, természetesen arannyá. Az alkímia szó is Egyiptomra utal: az országot lakói Kem-nek hívták. Virágzása a középkorra tehető, azonban még a XIX. században is akadtak követői. ide is jöhetne kép

3 Amiről beszélni fogok:
- Minden a görögökkel kezdődött… Az ősanyag-elméletek. - Arisztotelész tanai. - Az alkímia céljai. - Nagy alkimisták. - Az alkimista elméletek. - Az alkimisták hagyatéka. - Az alkímia hanyatlása.

4 Természetbölcselők az ősanyagról
Tucatnyi elmélet született… … de mindegyik közös alapokon nyugodott. Úgy tartották, hogy a világot négy elem alkotja: tűz, kép is lehet víz, levegő, föld.

5 Arisztotelész az őselemekről
A nagy filozófus tanai is a négy elem elméletére támaszkodtak. Szerinte -a négy elem egyenrangú; -ugyanazon ősanyagból állnak; -négy fő tulajdonság létezik: meleg, hideg, száraz, nedves; -az elemeket az őket alkotó ősanyag tulajdonságai különböztetik meg egymástól; -az elemek a tulajdonságok megváltoztatásával átalakíthatók.

6 Elemek és tulajdonságok
MELEG SZÁRAZ TŰZ FÖLD LEVEGŐ Figyelj a sorrendre! VÍZ NEDVES HIDEG

7 Mind Nyugaton, mind Keleten elsősorban aranyat akartak előállítani.
Az alkímia céljai Mind Nyugaton, mind Keleten elsősorban aranyat akartak előállítani. A kínaiak az aranyat mint az örök élet gyógyszerét kutatták, míg európai kollégáik a gazdagság reményében láttak munkához. Az idők változásával természetesen ezek a célok is változtak: a XV. századra már eltűnőben voltak a misztikus tanok, és az alkimisták utódai inkább gyógyszergyártásra adták a fejüket.

8 Kik foglalkoztak alkímiával?
Az alkimisták a legváltozatosabb társadalmi rétegekbe tartoztak. Szerzetesek, egyetemi tanárok, szerencselovagok, önjelölt tudósok próbálkoztak. Kevésnek maradt fenn a neve: vagy a nagy csalóknak, vagy a komoly tudósoknak.

9 Nagy alkimisták Geber ( ): szervetlen savakat állított elő; megkísérelte rendszerezni az általa ismert anyagokat. Avicenna ( ): orvos volt, aki gyógyszergyártással kísérletezett. Roger Bacon ( ): nagy kísérletező volt, aki majdnem felfedezte, hogy a tűz csak jelenség. Albertus Magnus ( ): a korabeli ismereteket összegezte. Raymondus Lullus ( ?): tömény alkoholt állított elő, és sokat desztillált.

10 Alkimista elméletek A nyugati és a keleti alkímia kapcsolatának köszönhetően új elképzelések születtek. A kén-higany elv kibővítette a négy tulajdonság körét. Nem a tényleges S-ill. Hg-tartalomról van szó, hanem szimbólumokról: A kén az anyag éghetőségét, a higany pedig fényességét, olvaszthatóságát jelenti. Európában hetedikként a só is kapcsolódott a rendszerhez, mint az oldhatóság jelképe.

11 A hét fém-elv a számmisztikán, a 7-es szám bűvös erején alapult.
Sokáig csak hét bolygót ismertek (köztük volt a Nap és a Hold is), és hét-nyolc fémet. A fémeket egy-egy égitesthez rendelték, így kapcsolódott össze az alkímia és az asztrológia. Hitték, hogy a „csillagok állása” befolyásolja a kémiai reakciók végbemenetelét. A rendszerező alkimistáknál is megfigyelhető, hogy mindig arra törekedtek, hogy a rendszerük hét fémet tartalmazzon.

12 Az anyag megölésének elve szerint
az arannyá változtatandó anyagot először vissza kell alakítani ősanyaggá, majd a „természetes aranyképződés” utánzásával ebből az ősanyagból aranyat lehet előállítani. Ehhez az átalakításhoz a bölcsek kövére lett volna szükség. Ez egy olyan katalizátor lett volna, amelyből egységnyi adag 1000-szer (mérsékeltebbek szerint 100-szor) annyi fémet változtat arannyá, emellett fogyasztása örök (mérsékeltebbek szerint hosszú) életet biztosít. Sokan dicsekedtek a bölcsek köve birtoklásával. R. Lullus spanyol mesterről híresztelték követői, hogy fogyasztásának köszönhetően 100 évig élt, ő maga pedig azt állította, hogy aranyat állított elő Angliában.

13 Az alkímia eredményei Az alkimista kísérletek – bár elérhetetlen célt hajszoltak – mégsem voltak haszontalanok. Az alkimisták öt új elemet fedeztek fel. Több laboratóriumi eszközt és eljárást alakítottak ki. Kísérletek történtek a fogalmak egyértelműsítésére. Mondani: „Most csak felsorolom az eredményeket, a következőkben pontosítok.”. Új anyagokat állítottak elő. Megjelent az igény az anyagok jelölésére.

14 Új elemek Az antimont régóta használták (pl. a rómaiak szemfestéknek), ám ólomnak hitték. A XV. században bizonyosodott be, hogy nem az. A bizmutot is az ónnal és az ólommal keverték össze, amíg G. Agricola 1530-ban meg nem állapította, hogy sem ez, sem az. Az arzént A. Villanovanus francia orvos írta le először, bár régóta ismerték. Méregként és gyógyszerként vonult be a történelembe. A cinket a sárgaréz ötvözet alkotójaként szintén régóta használták. A foszfort 1669-ben fedezte fel Henning Brand. Vizeletet desztillált, a megmaradt szilárd anyagot felhevítette. A vizeletben levő fehér foszfor ekkor fényjelenség kíséretében oxidálódott.

15 desztillálóberendezés,
Eszközök és eljárások Az alkimisták által feltalált legfontosabb „eszköz” maga a laboratórium. A többi is mindmáig használt: Vízfürdő, desztillálóberendezés, hűtő, lepárlóedények, lombik.

16 Eljárások A legfontosabb eljárás a desztillálás volt, szimbolikus jelentése miatt: az anyag folyamatos tisztítása szerintük egyre hasonlóbbá tette azt a nemes aranyhoz. A technika fejlődésével eljutottak a gőz fölé tartott állatbőrtől a maihoz hasonló desztillálóberendezésekig. Egyéb technikákat is kikísérleteztek munkájuk során: szűrés, fixálás, szublimáltatás, fémötvözés.

17 Definíciók Noha a legtöbb alkimista – főleg, ha az aranycsinálásról írt – receptjeit homályosan fogalmazta meg, akadtak, akik megpróbáltak szabadulni a szimbólumoktól. Köztük volt Albertus Magnus, ill. a XVII. században élt magyar, Kolozsvári János is. Utóbbi több ma is érvényes definíciót adott meg.

18 Új anyagok Bár a bölcsek kövét nem találták meg, az alkimisták több anyag feltalálásával kárpótolták magukat: Geber állított elő először szervetlen savakat. Egy német szerzetes, Berthold Schwarz kísérleteihez fűződik a lőpor feltalálása. A XVIII. században az európai porcelánt is egy késői alkimista „találta fel”. Az utolsóra jó volna példa. És több gyógyhatású vegyületet is nekik köszönhetünk.

19 Jelrendszerek Az alkimista szövegek legtöbbje szándékosan homályos nyelvezettel íródott. A mesterek többsége saját jeleket talált ki a reakciók leírására. Mégis: a későbbi egységesítési kísérletek közül nem egy alkimisták jelölésein alapult.

20 Az alkímia hanyatlása Az emberek sokáig lelkesedtek az arany előállításának eszméjéért, azonban a sorozatos kudarcok és a csalók miatt a reneszánsz korában már megcsappant az alkimisták tekintélye. Néhány évszázaddal később a kémikusok már kikérték maguknak az alkimistákkal való rokonságot. Holott láthattuk, hogy a kémia tudománya milyen sokat köszönhet az alkímiának.

21 Felhasznált irodalom Dr. Balázs Lóránt: A kémia története
Jurij Fialkov: Beszédes kérdőjelek a kémiában Pető Gábor Pál – Szabadváry Ferenc: A kémia nagy pillanatai Szabó Árpád – Kádár Zoltán: Antik természettudomány Ralph E. Lapp: Az anyag Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete Dr. Balázs Lóránt – Dr. Hronszky Imre – Sain Márton: Kémiatörténeti ABC Szabadváry Ferenc – Szőkefalvi Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon

22 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!