Agresszió az iskolában

Az előadások a következő témára: "Agresszió az iskolában"— Előadás másolata:

1 Agresszió az iskolában

2 Iskolai tapasztalatok
Változások az ifjúság kultúrájában, életmódjában, életszemléletében, kapcsolatrendszerében,ű Nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák témája: - erőszakos viselkedések, - az agresszivitás növekedése - a tanulók kegyetlenkedése egymással és a tanárokkal.

3 Iskolai erőszak Olyan akció,amely A diákok egymás közti
A diákok tanárokkal illetve más iskolai alkalmazottakkal A tanárok a tanulókkal (szülőkkel) A szülők az alkalmazottakkal szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg.

4 Munkahelyi pszichoterror
A munkavállalók ill. alkalmazottak és vezetők között zajló konfliktusfolyamat. Jellemzői: hosszan tart, sorozatos, az érintetteknél pszichés tünetek vagy megbetegedések lépnek fel, növeli a stresszt, növeli a fluktuációt csökkenti az elégedettséget, a termelékenységet.

5 Mobbing A skandináv országokban használatos kifejezés a pszichoterror megnevezésére. Jelentése: támadás, megrohamozás. A felnőttek esetében használják, a munkahelyi zaklatás megnevezésére.

6 Bullying Összefoglaló kifejezése egy olyan agresszív viselkedési forma megnevezésére, amely ismétlődően irányul gyenge, magányos gyerekre, aki képtelen önmagát megvédeni. Erőszakoskodás Zaklatás Terrorizálás

7 Iskolai pszichoterror
Fogalma: Egy csoporton belül ugyanannak az egyénnek többség általi tartós kiközösítése, megalázása. Állandó szociális csoportban, a kortárscsoportban fordul elő.

8 Az iskolai zaklatás jellemzői
Agresszív viselkedési forma, amelyre szándékos fájdalomokozás jellemző kiváltó ok nélkül. Az áldozat hosszabb időszakon át, több alkalommal szenvedi el. Az agresszor és az áldozat között nincs egyensúly az erőviszonyok tekintetében.

9 Oka Veszélytelen levezetése a csoportban (társadalomban) kialakult növekvő feszültségnek, agresszivitásnak.

10 Formái Verbális: fenyegetés, megalázás, csúfolódás.
Fizikai: lökés, rúgás, csípés, bezárás, verés. Szimbolikus: grimasz, mutogatás. Indirekt: kiközösítés, pletykák terjesztése, csapda állítása, szándékos elhallgatása valaminek.

11 Megjelenés gyerek-gyerek pedagógus-gyerek pedagógus-pedagógus
pedagógus-szülő szülő-gyerek

12 Az iskolai erőszak színterei
Az iskola épülete, udvara. A hazavezető terek, utak. Az iskolával összefüggésben álló létesítmények: kollégium, sporttelep.

13 Fogalmak bully (agresszor) – viktim (áldozat)
tettes – áldozat - szemlélők támadó – megtámadott - nézők tettes – áldozat- tettes segítői - nézők agresszor – áldozat – nézők - bámészkodók

14 A személyes érintettség
Ország Érintettség Összesen % Agresszor (Érintettek közül) Áldozat Norvégia, Svédország 15 7 9 USA 43 20 23 Anglia 41 26 Olaszország 45 30 Írország 62 28 34

15 Egy magyar vizsgálat eredményei
Érintettség: Áldozat: 26,14% Agresszív áldozat: 26,53% Támadó: 12, 87% Szemlélő: 34, 46%

16 Következmények A gyermekkori antiszociális magatartás növeli a bűnelkövetővé válás kockázatát. A zaklatók körében kialakul egy úgynevezett „kemény mag” (11%). Probléma: nagy befolyásuk van a többiekre. Az iskolai zaklatás a szemtanúkat is negatívan befolyásolja. A zaklatásnak a tanárok is célpontjaivá válhatnak.

17 A jelenség közös vonásai
Nincs összefüggés az iskolaméret és osztályméret, valamint a zaklatások aránya között. Az oktatásban a kognitív tudás háttérbe szorítja az érzelmi nevelést. A tanár személyének fontos szerepe van az agresszió alakulásában. A tanár jelenléte csökkenti az akciók előfordulásának valószínűségét. Az áldozat háttérbe szorul, ált. a támadóval foglalkoznak. A támadók nagyobb valószínűséggel válnak antiszociálissá. Az iskolai zaklatásban a kortárscsoport fontos tényező.

18 A csoportszerkezetről
A csoport egyszerűsített modellje: csoportvezetők döntenek, megszabják a normákat. követők (többség), kívülállók (az agressziók áldozatai).

19 Kívülállóvá válás folyamata
A csoport valamelyik tagját a kívülálló szerepébe kényszeríti. Az illető kívülállóként reagál. A csoport az illető magatartásával indokolja a kirekesztést. A kirekesztés erősíti az érintettek hárító magatartását.

20 A kívülállókról Kívülállóvá válás oka lehet: akik elütnek a többiektől pl. testi eltérés, más viselkedésű. Kívülálló viselkedések: harc a kívülálló szerep ellen pl. dicsekvéssel, a szerep vállalása pl. osztály bohóca, szövetségesek keresése, menekülés a csoportból.

21 A pszichoterror jelei pszichoszomatikus tünetek, társaságkerülés,
különcködés, státusz-szimbóumok vásárlása, agresszív viselkedés, sok hiányzás.

22 A bántalmazók érzései bántalmazás után
Nincs bűntudata: 53%. Megkönnyebbülés: 44%.

23 A zaklatók jellemzői Hiányzik belőlük: empátia, ösztön-kontroll,
indulat-kezelés, probléma-megoldás, törekvés az antiszociális viselkedés megváltoztatására.

24 Milyen a tipikus agresszor?
agresszív viselkedési minta jellemzi: általában normaszegő, általában extrovertáltabb, erős igénye van a dominanciára, átlagosan kiegyensúlyozott, nem indulatból cselekszik, nem szorong, nincs bűntudata, az áldozattal szemben nem mutat együttérzést, ált. 2-3 főből álló csoport veszi körül és támogatja.

25 Milyen a tipikus áldozat?
Belső kontrollos, magának tulajdonítja a szerepét: „gyenge vagyok”, alacsony az önbecsülése. Nagy feszültség jellemzi, szorongó, érzékeny, aggódó, csendes. Bántásra sírással reagál. Magányos, nincs barátja. Pszichoszomatikus problémák jellemzik. Szüleihez (anyához) erősen kötődik.

26 A szemtanúk jellemzői Aktív támogatók:
pozitív attitűd az erőszak iránt, segítik az erőszakot fizikailag is. Passzív támogatók: bátorítják a zaklatást. Védelmezők: - pozitív attitűd az áldozat iránt, - próbálkoznak az áldozatot megvédeni.

27 Az iskolai erőszak a tanárok szemszögéből
Az iskolai erőszak kihatással van a tanárok munkájára, a tanár-szülő kapcsolatra. Leggyakrabban a következményekkel szembesülnek. Nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel, hogy mi zajlik a tanulók között. Az erőszak nem kap kellő nyilvánosságot az iskolában.

28 A gyermekkori viselkedési problémákat előidéző tényezők (angol kutatás)
Családi konfliktusok. A szülők szociális devianciája. (bűnözés, pszichiátriai probléma) Társadalmilag hátrányos helyzet. (anyagi, lakáskörülmények) Rossz iskolai környezet. (alacsony színvonalú oktatás, a személyzet gyakori cserélődése)

29 Az agresszív viselkedés hátterének nevelési tényezői
A gondviselők (különösen az anya) érzelmei a gyermek iránt. Megengedő viselkedés a gyermek agressziójával szemben. Autoriter nevelési módszerek. A gyermek természete.

30 A megelőzés szintjei Intézményi: tájékoztatás, információnyújtás.
Osztályban: osztályfőnöki óra, kooperatív tanulási technikák. Egyéni: okfeltárás, önsegítő csoportok, új közösségbe helyezés.

31 Az iskolai agressziókezelés és megelőzés
Az iskolai légkör. A képzés és oktatás során a szükséges készségek fejlesztése Célirányos felügyeleti rendszer. Fokozott ellenőrzés a szünetekben. Vonzó tanórán kívüli tevékenységek. Fórumok, megbeszélések a partnerek között.

32 A jó iskolai légkör A gyerekek és tanárok kölcsönös tisztelete.
Világos és őszinte kommunikáció. Szabályok betartása és betartatása. Igazságosság. Versengés és kooperáció mértéke és jellege : több területen folyó versenyzés, csoportfeladatok.

33 A jó iskolai légkör A gyerekek és tanárok kölcsönös tisztelete.
Világos és őszinte kommunikáció. Szabályok betartása és betartatása. Igazságosság. Versengés és kooperáció mértéke és jellege : több területen folyó versenyzés, csoportfeladatok.

34 A képzés és oktatás során a szükséges készségek fejlesztése
feszültségkezelési képességfejlesztés és szociális készségfejlesztés tanórán belül, tanórán kívüli személyiségfejlesztés, agressziócsökkentő programok.

35 Személyiségfejlesztő csoportmódszerek
kiscsoport: 8-15 fő, személyes és szociális kompetenciák tréningje, strukturált gyakorlatok.

36 Fejleszthető képességek
szociális kompetenciák, konfliktuskezelés, kommunikáció, önismeret, önértékelés, önkontroll, érzelemszabályozás, empátiafejlesztés, stressz-kezelés.

37 Megelőzés osztályközösségi szinten
egyértelmű osztályszabályok, kooperatív tanulási technikák, az osztályfőnöki óra szerepének megerősítése, az erőszakoskodás káros hatásainak a tudatosítása, célirányos találkozók (szülők, tanárok, diákok között).

38 Megelőzés az egyén szintjén
a támadók és az áldozatok konkrét problémáinak a feltárása, tisztázó beszélgetések tanulókkal, szülőkkel, külső személyekkel, egyéni tanácsadás, csoportos támogató programok, proszociális viselkedés bátorítása, új környezetbe helyezés, iskolaváltás.

39 A pedagógusok felelőssége
Az egyének megvédése a megalázástól az erőszaktól. Tanár- diák kapcsolat átalakítása: munkakapcsolat, egyenrangúság.

40 A tanár lehetőségei Amit nem tanácsos:
Hagyni a dolgokat, Az osztály együttérzésére hivatkozni, -„erkölcsi prédikációk”, Bocsánatkérést követelni, Erőszakkal véget vetni (áttevődés, mintakövetés), Szigorú büntetésekkel fegyelmezni.

41 Amit érdemes... Megelőzés: frusztráció csökkentése Az áldozat mellé állni, beszélgetni vele. Közös beszélgetés az osztályban A diák pozitív értékelés a tanórán Közös osztályprogramok, versenyek, melyeken mindenki részt vesz Projekt-módszerű oktatás.

42 Az iskolai nevelés korlátai
Pszichésen beteg gyermekek esetében pl. antiszociális személyiségfejlődés: orvos, pszichológus. A rendzavarás mértéke: verbális és fizikai erőszak jellemző, ahol a tanár nem tud rendet tartani: osztálymegbeszélések hatástalanok.

43 Lehetőségek Esetmegbeszélő csoport: az összes érintett jelenléte.
Szupervízió: független szakember vezetésével(egyéni, csoportos). Mediáció: konfliktusos szituáció esetében.

44 Egy magyar kutatás következtetései (Figula Erika)
Iskoláinkban az erőszak, a zaklatás tetten érhető csoportos jelenség. A kortárscsoport fontos tényező az iskolai agresszió megjelenésében, kimenetelében. Többen érzik magukat áldozatnak, mint támadónak. Többnyire idősebb fiúk zaklatnak maguknál fiatalabbakat. Legtöbb áldozat verbális agressziótól szenved. A bántalmazottak nem érzik magukat megfelelően védettnek. Az iskolai zaklatás új feladatot jelent a pedagógusok számára.

45 Köszönöm a figyelmet.