A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai
Terápia, pedagógia, tanácsdadás személyek, szituációk 2. Három metszéspont: Pedagógiakritika A logopedagógia jelensége Korunk kihívásai 3. A logopedagógia jellemző színterei és szakirodalmai

Terápia , pedagógia, tanácsadás
„Vezető” személye: tulajdonságok, kompetenciák, végzettségek Szituáció: helyszín, keretek, szervezettség „Vezetett” személye Terapeuta Terápiás helyzet Páciens Pedagógus Oktató-nevelő Nevelt A C B E F D Tanácsadó Kliens G

3. Három metszéspont a logoterápia és a pedagógia között
Pedagógiakritika A logopedagógia jelensége Korunk kihívásai

2. Három metszéspont a) Logoterápia mint pedagógiakritika
aa) A logopedagógia emberképe mint pedagógiakritika Frankl szerint terápia nem létezik emberkép nélkül. Pedagógia sem létezhet reflektált, átfogó emberkép nélkül. A ma a pedagógiai oktatásban tankönyvként használatos Bábosik-féle Pedagógia nem rendelkezik koherens emberképpel:

A pedagógia feladatát a személy ösztönző-reguláló énrészének stimulálásában látja – ez a felfogás egyik személyiségpszichológia vagy fejlődéslélektani iskolának sem sajátja. A személy nevelésének célja a konstruktív életvitel kialakítása.

Moldován Máté: „Nem túl helyes megközelítés egy nevelési célból levezetni az embert (…) a nevelési célt tehát mindig mindenkor az emberből kell levezetni.” Koherens emberképpel az alternatív iskolák rendelkeznek – de ezek csak sajátos feltételrendszer mellett tudják ezt érvényesíteni.

A pedagógia nem önálló tudomány: a pszichológiára, filozófiára kell támaszkodnia, amikor azt a végső célt meghatározza, melyre az összes olyan pedagógiai mozzanat irányul, ami az ő (pedagógia)vizsgálódási körébe tartozik.

3. Három metszéspont a) Logopedagógia mint pedagógiakritika
ab) A logoterápia mint pszichologizmuskritika Redukcionizmus a mai pedagógiai gyakorlatban: A pszichológiára jellemző eljárásmód, melynek során a személytől elveszik a felelős döntés lehetőségét, és valamely megváltoztathatatlan körülményre vezetik vissza. Pl. azért nem tud szabadulni az alkoholtól, mert otthon is ezt látta. Pedagógiában: azért nem tanul, mert…

3. Három metszéspont a) Logopedagógia mint pedagógiakritika
A „van”-nal és nem a „kell”-lel törődik: Frankl szerint a személyt a lehetőségeiben kell megragadni, ugyanígy a személy szituációit is. A pedagógia nagyon gyakran a neveltet jelen állapotával, helyzetével szembesíti, nem a lehetne, kellene szituáció felvillantásával.

3. Három metszéspont b) A logopedagógia önmeghatározása
A fogalom eredete A klagenfurti, linzi képzőközpontok: Hangsúly az iskolai szervezeti mentálhigiénén Átfogó célrendszer és meghatározás jelenik meg curriculumaikban.

Viktor Frankl Hochschule Klagenfurt (nyersfordítás) A képzés arra irányul, hogy: ..hogy a frankli emberkép hatására minőségi változás következzék be a hallgató egyéni életperspektíváiban. …hogy ez a minőségi váltás a hivatásbeli, különösen az iskolai tevékenységre is kihasson úgy, hogy a szabadságot és az egyéni felelősséget újra tudatosítja.

A tanulók kommunikációs és szociális kompetenciájának fejlesztéséről és elmélyítéséről van szó, hogy őket életük értelmének keresése közben támogatva kísérjük, és az ő jellemző problémáikat komolyan vegyük. Az önreflexiós képesség mint pszichohigiénés cselekvés a kiégés szindróma megharcolására, melynek során képessé válik az egyén saját világképének tudatosítására és megváltoztatására. Olyan pedagógiai, pszichológiai és diagnosztikus kompetencia, melyekben értendő a konfliktusmegoldás és kapcsolatépítés és különös tekintettel a szülői tanácsadás és a nevelés területe.

Private Pedagogische Hochschule Der Diözese Linz A logopedagógia prevenciója a: depressziónak, világról lemondásnak (reménytelenségnek), a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottságnak, melyben az ember vágyainak kielégítését állítja élete központjába. Erőszakmegelőzés, a személyes, mindig adott választási lehetőségek felmutatásával valamennyi életszituációban a külső meghatározottságoktól mentesen.

Függőség/káros szenvedélymegelőzés – önmegvalósítás értelemmegvalósítás által mint a sikeres élet kritériuma. Frusztrációtűrés, lemondási készség és toleranciakészség előmozdítása,melyben a speciális humán képesség, a lélek dacoló hatalma az értelemmegvalósítás szempontjából tudatosul. Az embernek az ő egyediségét, egyszeriségét és az őrá mért életkérdések feladat- és kihívásjellegét tudatosítani.

Jelen képzésben a hangsúly a tanórai keretre, ill. az osztályfőnöki, osztálytanítói munkára helyeződik:

„A logopedagógia nevelési célja a szellem fejlesztése tekintetében egy sajátosan új koncepciót takar a nevelésben. A logopedagógia célja ebben az értelemben az élet értelmének, értelmesség-érzésének a megalapozása az egyén életében.” Moldován Máté

„A logopedagógia nem volna más tehát, mint a frankli ember- és gyermekképen alapuló logoterápiás és egzisztenciaanalitikus szemléletű pedagógia, melynek célja az egziszenciális értelemben vett személy kibontakozásának segítése.” Pataky Krisztina

A képzésben előnyben részesített logopedagógia-kép szerint az nevezhető logopedagógiának, amikor a szaktanár azzal a céllal tanítja tantárgyát, arra használja fel pedagógiai attitűdjét, módszertani ismereteit, hogy a diákokban olyan gondolkozási mechanizmusok alakuljanak ki, melyekben a szellemi dimenzió perspektívájából tudja életszituációit szemlélni, és érték-érzékszevének, lelkiismeretének hangját meghallani. Kautnik András

3. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete
Egyetlen pedagógia sem tekinthet el attól, hogy az „idők jelei” milyen kihívások elé állítják. Az adott társadalmi, szellemi, kulturális környezet alapvetően befolyásolja a nevelés hatékonyságát.

Az addikciók speciális fajtái: internetfüggőség, a virtuális valóság térnyerése: a virtuális és online identitás közti határok elmosódása, a média identitásformáló hatása: az azonnali vágykielégítés, a pillanatnyi élvezeteknek való kiszolgáltatottság „reklámozása”, a hosszú távú célok és a megküzdés hiánya, képtelensége, a csoportélmény, az igazi közösségi cselekvés hiánya.

Ld. Tari Annamária Z generáció
2. Három metszéspont c) Korunk kihívásai mint a logopedagógia alkalmazásának környezete Az említett jelenségek nem csupán elszórtan, hanem egy egész generációra jellemzően bukkannak fel, Ld. Tari Annamária Z generáció Feltűnő, hogy a szociálpszichológia által veszélyként jelzett, imént felsorolt jelenségek mintegy a frankli emberkép negatív lenyomataiként jelennek meg:

a felelőtlen internetezési szokások a felelős, szabad személy eszményével állnak szemben, a virtuális világban, közösségekben való feloldódás, önfeladás pedig az egyéni, szellemi dimenzió kiművelésének ellenpólusaként is tekinthető, míg az online identitásokkal való azonosulás a noétikus dimenzió „üzeneteivel”, tartalmaival való azonosulással állítható szembe.

3. A logopedagógia jellemző színterei, szakirodalmai
1. Önmagam irányába: attitűd- és szemléletformálás, önnevelés Saját tanári, pedagógusi, segítő szituációmban megjelenő értékeket, értelmet felfedezni. Általános pedagógiai szemlélet (emberkép, átfogó célrendszer) megváltozásában Pataky Krisztina szakdolgozata Moldován Máté Logopedagógia - szakdolgozat Schaffhauser Franz A nevelés alanyi feltételei

2. Mások irányába a) Egyéni – nem szervezett, spontán formában Családban saját gyermek nevelése Boglarka Hadinger Bátorság az életre Iskolában alkalmi egyéni segítő beszélgetés keretében pl. burn out-os kollégákkal Krízisintervenció a tehetséggondozásban – akkreditálás alatt két felnőttképzési tanfolyam

b) Csoporttal – szervezett formában Iskolaszerkezetben – körülmények megteremtésében Molnár Mária Az értelmes élet iskolája Osztályfőnöki munkában K.A. Logopedagógiai pályaorientáció Szaktanári munkában K.A. Viktor Frankl logoterápiájának alkalmazása a szakiskolai irodalomoktatásban K.A. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés c. regényének logoterápiás szempontú elemzése Iskolai mentálhigiéné Osztrák képzőhelyek logopedagógiai kurrikuluma Kortárs segítő képzés

Elméleti bevezető a műalkotások logopedagógiai szemléletű elemzéséhez
Lukas-idézet: a logoterápia pedagógiai-nevelő dimenzióval gazdagította a pszichoterápiát. Nem a „gyógyulás” a cél, hanem hogy a szellemi tudattalanból veleszületett megérzés alapján az értelemmel egybecsengő válaszokat adjanak a kliensek a feltett kérdéseikre.

A diák számára a műalkotás, a szerepekbe való beleélés az öndistancia szituációját teremti meg. (Pl. a szereplő érzéseinek átélésével, vagy a katarzis élményében). „Ahhoz, hogy más szempontból tudjunk látni egy helyzetet (és önmagunkat), szükség van fantáziánkra, képzeletünkre, a mások nézőpontjába való belehelyezkedésre, mind érzelmileg, mind kognitive”. (Pataky)

Ez – tapasztalatom szerint – a játék során szerzett flow-élményben valósul meg. A játék gadameri értelmezése: új valóságtapasztalat… Valamennyi logopedagógiai célú foglalkozásnak játékos elemeket kell tartalmaznia.

A játék-élmény adja meg az öntranszcendencia lehetőségét. A műalkotások nemcsak a játék-élménybe vonással, hanem „szemléltetés” útján is segítenek felfedezni értékeket. Ld. Micimackó kuckója…

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A logoterápia és a pedagógia metszéspontjai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés