Amit a szociális szövetkezetekről érdemes tudni

Az előadások a következő témára: "Amit a szociális szövetkezetekről érdemes tudni"— Előadás másolata:

1 Amit a szociális szövetkezetekről érdemes tudni
Németh László Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége

2 Szociális gazdaság értelmezése
A szociális gazdaság a domináns piaci értékekkel szemben, a haszonelvűség mindenekfelettiségét megkérdőjelezve és a társadalmi értékeket előtérbe állítva működik. Egyszerre tartalmaz gazdasági és társadalmi jellemzőket is. A jövedelemgarancia éppúgy hozzátartozik, mint a munkaidővel való rendelkezés lehetősége és az aktív társadalmi részvétel joga. Egyszerre jelent tartalmas munkát, de egyéni identitást erősítő tevékenységet és társadalmi kohéziót növelő köteléket is.

3 Szociális gazdaság értelmezése
A szociális gazdaság szervezeteinek egy domináns gazdasági formáció keretei között kell megteremtenie egy, majdan a dominánst felváltó gazdasági és foglalkoztatási modell elemeit. A szociális gazdaság szervezetei teljes munkaidős állással egyenértékű munkahelyet tartanak fenn az Európai Unióban, így meghaladja a 10%-ot a szektorban foglalkoztatottak aránya. Magyarországon a szociális gazdaság foglalkoztatási potenciálja jelenleg 2%, így nagy fejlődési tartalék van a szférában és ezen belül a szociális szövetkezetek körében.

4 A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZÖVETKEZETI IDENTITÁSRÓL ( A SZÖVETKEZÉS NEMZETKÖZI ALAPELVEI) Manchester, szeptember 22. Meghatározás A szövetkezet olyan személyek autonóm társulása, akik önkéntesen egyesültek abból a célból, hogy közös gazdasági, társadalmi és kulturális céljaikat közös tulajdonú és demokratikusan irányított vállalkozásuk útján megvalósítsák.

5 A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A SZÖVETKEZETI IDENTITÁSRÓL ( A SZÖVETKEZÉS NEMZETKÖZI ALAPELVEI) Manchester, szeptember 22. Értékek A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóik hagyományát követve, a szövetkezeti tagok hisznek a becsületesség, a nyíltság és a társadalmi felelősség etikai értékeiben és a másokért való törődésben.

6 Mondragon Szövetkezet
1943-ban az alapító atya, José María Arizmendiarrieta aki egy Szakiskolát (Mondragon Eskola Politeknikoa) hozott létre, amelyet demokratikusan adminisztráltak, nyitott volt valamennyi diák számára. Ez az iskola, mint valamennyi dokumentum hangsúlyozza, fejlesztési ALAPJA volt a későbbi Szövetkezeti Rendszer létrejöttének.

7 Mondragon Szövetkezet
1956-ban, öt egykori diák, létrehozták a Szövetkezet első láncszemét az ULGOR nevű formációt, amely elsősorban gyufagyár es olajtüzeléssel működő konyhai berendezéseket gyártott. Ebből lett később a FAGOR ELECTRODOMESTICOS.

8 Mondragon Szövetkezet
A diktatúrában is fejlődött a gyár, egészen addig a pontig, amíg a Franco-éra kitalálta, s ezt Munkaügyi Miniszteri rendeletbe is iktatta, hogy a kooperatív tagokat KIZÁRJA az ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI RENDSZER- ből. Erre válaszul, 1958-ban a tagok létrehozták a saját biztosító egyesületet, a mai LAGUN-ARO csoportot, ami nem más, mint egy ÖNKÉNTES ELŐTAKARÉKOSSÁGI-BIZTOSÍTÁSI forma, a szövetkezeti tagok számára.

9 Mondragon Szövetkezet
Emellett 1959-től létrejött a helyi saját BANK, a Caja Laboral Popular, helyi kezdeményezésből, munkaügyi céllal. Amely alaptőkéjét egyrészt a tagok, a különböző kooperatív szervezetek – Fagor pl., - adták össze. Cserébe, ez a bank nyújtja mindig a következő évtizedekben a vállalkozások hiteleit, sőt, kezeli az egy évvel korábban elindított elő takarékossági biztosítási rendszer alapjait (ld. Lagun-Aro)

10 Mondragon Szövetkezet
a 60-as években robbanásszerű fejlődés látható, új tagokkal, vállalkozásokkal. Ráadásul létrehoznak egy külön KUTATÓI-FEJLESZTŐI BÁZIST, az említett szövetkezeti vállalkozások számára (IKERLAN fejlesztési és kutatási központ) a 80-as években, részben az ország uniós csatlakozása, valamint a piac globalizációs trendje miatt úgy döntenek, hogy az addig, elsősorban helyi struktúrák alapján kapcsolódó szövetkezeti csoportokat átszervezik, s most már szektorok szerinti bontásba rendezik, ami gazdaságossá, transzparenssé tette a szervezeti rendet, illetve a működést.

11 Mondragon Szövetkezet
A 90-es években a Mondragón Corporación Cooperativa (MCC) létrehozza saját egyetemét, a Mondragón Egyetemet (Universidad de Mondragón), amely magánegyetem, s elsősorban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások igényeit kiszolgálva.

12 Mondragon Szövetkezet
A jelenlegi FOGLALKOZTATÁSI és ÉRTÉKESÍTÉSI mutatók szerint Baszkföld legnagyobb, Spanyolország hetedik legnagyobb ilyen, szövetkezeti rendszerű vállalkozása a MONDRAGÓN. 38 külföldi ipari részleget hatvanra bővítik 2005-ben.

13 Szociális szövetkezetek Jogi háttér
2006. évi X. törvény a szövetkezetekről 141/2006 (VI.29.) Korm. rendelet a szociális szövetkezetekről 124/2006. (V.19.) Korm. rendelet a szövetkezetek által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra

14 Szövetkezeti törvény 2006. X. tv
8. § (1) A szociális szövetkezet a 7. §-ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése; b) amely iskolaszövetkezetként működik. (2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve – iskolaszövetkezet esetében – az iskolaszövetkezet megnevezést

15

16

17 Szociális gazdaság és SzOSzöv
Szociális szövetkezetek létrehozása, fejlesztése 1.) Mezőgazdaságban kötött termékpályás élelmiszerek előállítása (Hangya Szövetkezetekkel együttműködésben) 2.) Energiaszövetkezetek alakítása a helyi energiatermelésre (EMMET együttműködés) 3.) Re-Use – lomtalanítás kiváltására (KöSzSz és HUMUSZ együttműködés) 4.) Adománybolt hálózat felállítása a foglalkoztatás támogatására (KöSzSz együttműködés)

18 Elérhetőségeink: Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. Tel.: +36/ Weblap: