A PÉNZ.

Az előadások a következő témára: "A PÉNZ."— Előadás másolata:

1 A PÉNZ

2 A pénz kialakulása Nehéz elképzelni egy pénz nélküli világot. Ma minden országnak megvan a saját pénze és a pénz története. Mit is nevezünk pénznek? Legtöbbünk számára az érmék, a bankjegyek, bankkártyák és a bankban lévő összegek. A történelem során azonban sok dolog pénzként viselkedett, azaz mások is elfogadták csereeszközként.

3 Feladat Figyelmesen tekintsétek meg a következő összeállítást! Ha szükséges, jegyzeteljetek. Ezzel kapcsolatban kell majd kitölteni egy tesztet, amelyben minden jó válasz 10 fityinget ér.

4 Különös pénzek = árupénz
A pénz a történelem folyamán igen változatos formákban jelenik meg. Fizetési eszközként olyan tárgyakat használtak, aminek értéket tulajdonítottak: ékszereket (kagylókat, csigákat), szerszámokat, élelmiszereket (sót és gabonát), szövetet. A Krisztus kora előtti és utáni évszázadokban a fűszer volt a legelterjedtebb fizetőeszköz.

5 Árupénz Az árupénz egyik érdekes példája a csendes-óceáni "Yap-szigeti mészkőérme". Fizetőeszköznek is használták. Az óriási, megmunkált kőkorongokat nagy távolságból hozták oda, és státusszimbólumként a ház előtt állították őket ki. A legnagyobb példányok átmérője elérte a 4 métert, súlya több tonnányi.

6 Árupénz A Salamon-szigeteken még ma is használnak ritka kagylókat pénzként. A kagylókat kerekre vágva és lecsiszolva felfűzik, és nyakláncként viselik. A lányokat az apjuk néha 20 kagylópénz-nyakláncért "adja el". A kauri csigából is csiszolnak pénzt. A vörös színű többet ér, mert nagyobb mélységből kell kihalászni, mint a fehér színű.

7 Fémpénzek Egy idő után a fémpénzek vették át az árupénz szerepét, leginkább az ezüst és az arany, de ismerünk vasból, rézből készült pénzeket is.

8 Fémpénzek A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit Lüdiában (ma Törökország) öntötték, az i.e. 7. század elejétől kezdve. A mesés gazdagságáról híres király kör alakú pénzérméinek egyik oldalára oroszlánfejet nyomatott. Ez hitelesítőként szolgált, a király személyes garanciáját jelentette az érme értékét illetően.

9 Fémpénzek Magyarországon
A magyar pénzverés kezdetét I. István király uralkodásától számíthatjuk. Károly Róbert nevéhez a pénzverés reformja fűződik: magyar aranyforint Mátyás: állandó ezüstpénzt veret 1467-ben, de forgalomban van a dénár, az obulus, a garas és a magyar aranyforint is II. Rákóczi Ferenc: arany féltallért veret, váltópénze az ezüst poltura (lengyel mintára) 1760. először vernek Magyarországon rézpénzt, Mária Terézia idején

10 Az első papírpénz Először Kínában fedezték fel, hogy a pénzt könnyebb nyomtatott papír formájában kezelni. A X. században a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. A XI. század elején a kormányzat a nyomtatott nyugtákat hivatalosan is pénznek nyilvánította, és a nyugtákat rögzített értékkel ruházta fel.

11 Papírpénzek Európában
Európa első papírpénzei az 1660-as években Stockholmban, térségünkben pedig 1762-ben jelentek meg a hétéves háború ( ) finanszírozására, a nemesfém (elsősorban ezüst) fizetőeszközök pótlására.

12 Papírpénzek Magyarországon
1762. az első papírpénz megjelenése hazánkban Önálló magyar papírpénzt először az es forradalom és szabadságharc idején bocsátottak ki (ekkor van először magyar felirat a pénzen) A szabadságharc bukása és a kiegyezés után, 1878-ban alapították meg az Osztrák-Magyar Bankot, mely a Monarchia közös bankjegyeit bocsátotta ki.

13 Önálló magyar jegybank
1924-ben alapították meg az önálló magyar jegybankot, mely bevezette az új valutát, a pengőt, amelynek rövid, mintegy húszéves pályafutását nagymértékű elértéktelenedés követett. Egy bőröndnyi papírpénzért is alig lehetett egy kevés élelmiszert vagy egy ruhadarabot vásárolni.

14 Jelenlegi fizetőeszközünk
Jelenlegi fizetőeszközünket, a forintot augusztus elsején vezették be. A Magyar Nemzeti Bank 1997-ben új forint bankjegysorozat kibocsátását kezdte meg. Az 1946-tól kezdődően kibocsátott régi bankjegyeket az elmúlt években teljes egészében felváltották az új bankjegyek.

15 Az euró Ez az új nemzetközi pénz forgalomba helyezésével többet is felváltott a világ legrégebbi valutái közül.

16 Hitelpénz – modern pénz
Napjainkban a készpénzforgalom egyszerűsítésére bevezetett csekkek, hitelkártyák a világon mindenhol jelentős szerepet töltenek be.

17 Pénzhamisítás és hamis pénzek
Mindig súlyos bűncselekménynek számított (ma szabadságvesztéssel büntethető) Mindenkinek érdeke a bankjegyek alapos ismerete, hiszen esetleges tévedése saját magának vagy másoknak is kárt okoz, mivel a bankok a hamis bankjegyekért ellenértéket nem térítenek. A pénzhamisítás megelőzésére a bankjegyek számos biztonsági elemmel rendelkeznek

18 Bankjegyek biztonsági elemei
Bankjegypapír előállításához a textiliparban is használatos növényi rostokat, elsősorban gyapotot alkalmaznak. A bankjegypapír összetételén túl azért is különleges, mert a gyártás során különböző biztonsági elemeket alkalmaznak: a vízjelet, a biztonsági szálat, a jelzőrostot, mikroírás, csökkent látóképességűeket segítő jel…) Mikroírás: a bankjegyeink felületét 4-8 szoros nagyításban vizsgálva, rendkívül kisméretű betűkkel nyomtatott, többnyire a címletet vagy a kibocsátó bankot feltüntető feliratok válnak olvashatóvá. Illeszkedőjel: valamennyi címleten megtalálható az előoldal jobb felső, illetve a hátoldal bal felső sarkában. A két oldalon lévő, önmagában értelmetlennek tűnő ábratöredékek a nagy pontosságú nyomtatásnak köszönhetően, egymást kiegészítve nyernek értelmet. A bankjegyet felemelve, fény felé tartva, a jelen átnézve egy H betűt láthatunk. Rejtett kép: valamennyi címleten megtalálható az előoldalon, a vízjelmező fölött ez a tagolt formájú kerettel díszített ovális, metszetmélynyomtatással készült nyomat. Az elrejtett kép, az "MNB" felirat. Csökkent látóképességűeket segítő azonosító jel: valamennyi bankjegyünk hátoldalán megtalálható a vízjelmező szélén. A címletenként eltérő, négyzetekből, körökből, háromszögekből és vonalakból álló, metszetmélynyomtatással készült jelrendszer a bankjegyeken lévő más metszetmélynyomtatással készült nyomatrészekkel együtt, a vakok és a csökkent látóképességűek számára könnyíthetik meg a címlet azonosítását. Optikailag változó tulajdonságú festékkel készült nyomatok: a sorozat három címletén, a forintoson, továbbá a 2000-től kibocsátott 500 és 1000 forintoson is találhatunk ilyen biztonsági elemet. Jellegzetességük, hogy a különleges optikai tulajdonságú festék a rátekintés szögétől függően változtatja a színét. A forintoson a hátoldali kép fölött jobbra található nyomtatott rozetta színe a rátekintés szögétől függően vörösesliláról szürkészöldre változik. Az 500 és 1000 forintos bankjegyeken a korábbi rejtett kép helyén lévő rozettában az "MNB" betűk láthatóak. A nyomat színe a rátekintés szögétől függően az 500 forintoson aranyról zöldre, az 1000 forintoson vörösesliláról sárgászöldre változik. Holografikus hatású fémcsík: a magasabb címleteket (2000, 5000, és forintos) az előoldalon a vízjelmező mellett jobbra található holografikus hatású fémcsík is védi. A csík felületén - a rátekintés szögétől függően - kétféle motívum is azonosítható, vagy a köztársasági címer, vagy az "MNB" betűk láthatóak. A fémcsík baloldalán mikroírással az értékjelzés is megtalálható. UV-fény alatt fluoreszkáló nyomatok a bankjegyen: a bankjegyen lévő fluoreszkáló nyomatok vizsgálata segédeszközt, UV-lámpát igényel. A bankjegyeket UV-fény alatt vizsgálva a következő jellegzetességeket láthatjuk: valamennyi címleten narancsszínben fluoreszkál az előoldal bal alsó sarka közelében található, vízszintesen elhelyezkedő, két betűből és hét számjegyből álló sorszám; valamennyi címlet elő- és hátoldalán az alnyomatok egyes mintázatai zöld vagy zöldeskék színben fluoreszkálnak; a vízszintes sorszám feletti vízjelmezőt UV-fényben vizsgálva, címletenként változó, világoszöld színben fluoreszkáló ábrát láthatunk, mely témájában kapcsolódik a bankjegyen látható történelmi személyhez:

19 A pénz hatalma A kapzsiságról leghíresebb történet Midász király legendája Gyilkosság, rablás, gyújtogatás és vesztegetés – a bűn és a pénz összefügg egymással (pl. a Jézust eláruló tanítvány, Júdás 30 ezüstpénzt kapott.) Van a pénznek egy mágikus oldala is (pl. a kínaiak pénzt küldenek halott őseiknek, Amerikában szokás volt, hogy a jegyespárok szerelmük zálogaként pénzt cseréltek) Midász király legendája: Arra kérte az isteneket, hogy áldják meg azzal a képességgel, hogy változzon arannyá mindaz, amit megérint. Öröme nemsokára fájdalommá vált, amikor étele, itala és végül legkedvesebb lánya is arannyá változott.

20 Feladat A következő összeállításban az egyik képen ábrázolt "valami " soha nem töltötte be a pénz szerepét. Melyik a kakukktojás? Írjátok le egy papírra választ! Ezért 20 fityinget kaphattok.

21