A vitakultúra kialakítása, fejlsztése

Az előadások a következő témára: "A vitakultúra kialakítása, fejlsztése"— Előadás másolata:

1 A vitakultúra kialakítása, fejlsztése
Csillag Ferenc pedagógiai szakértő 2011. január 25.

2 A vita definíciója: A vita érvek ütköztetése, célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van tárgya, szerkezete, legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita versengő magatartás jellemzője. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük vitakultúrának.

3 Vitatípusok kompetencia vita (a partner helyzetével kapcsolatos)
definíciós vita (a nézeteltérés pontos körülhatárolása) tétel vita (állítás cáfolása) érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása) elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés esetén)

4 A vita szakaszai (1.) Konfrontációs szakasz: a véleménykülönbség felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást. 2. Nyitó szakasz: a vitázók szerepei és elköteleződései nyilvánossá válnak. A vitatott állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak, amelyek lehetővé teszik a véleménykülönbség feloldását.

5 A vita szakaszai (2.) 3. Érvelési szakasz: kritikai ellenvetések megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása. 4. Záró szakasz: Közös következtetések, következmények: egy vita záródhat egyetértéssel, kompromisszummal, (ezek közös vonása, hogy a vitatkozó felek többé-kevésbé elfogadják a másik fél álláspontját) vagy a vitában félként részt nem vevő harmadik személy (például döntőbíró, bíró) döntésével végül a véleménykülönbség fennmaradása esetén sikertelenül (eldöntetlenül).

6 Vita és vitázó viszonya (1.)
A vitában résztvevő tárgyilagos, ha: állításait független vagy külső forrással alátámasztja érvelése következetes, racionális, tárgyhoz kapcsolódó a vitapartner állításait követi, és reagál azokra lehetőséget ad az ellenérvek kifejtésére elismeri a tévedés lehetőségét.

7 Vita és vitázó viszonya (2.)
A vitában résztvevő személyeskedő, ha: A vitapartnert sértően jellemzi A vitapartner korábbi tevékenységei állnak érvelése középpontjában A vitában résztvevő társadalmi helyzetére, előítéletre alapozza érveit, viselkedését A vitapartner érvelésének akadályozására, megzavarására törekszik A partnert nem tekinti egyenrangúnak

8 A főbb vita típusok A vita típusa Kiinduló konfliktus
Módszerek, eszközök Cél Veszekedés Érzelmi feszültség A személy támadása, megfélemlítés A partner "kikészítése" legyőzése, a feszültség levezetése ill. a győzelem Törvényszéki tárgyalás Rivalizálás Minden a dramaturgia szabályai szerint megengedett eszköz A vitában részt nem vevő harmadik fél jóindulatának elnyerése Racionális vita Véleménykülönbség Bizonyítás és kritika érvelések segítségével Az igazság kiderítése, a helyes álláspont megtalálása Tényfeltáró (tudományos) vita Az igazolás hiánya Tudásra épülő érvelések Állítások igazságértékeinek eldöntése ill. megváltoztatása. Tudományos bizonyítás, vagy cáfolás Tárgyalás Érdekütközés Alkudozás A felek számára elfogadható kompromisszum kialakítása

9 Játsszunk! Hogyan tudunk úgy ledobni egy tyúktojást 6 méter magasból, hogy az ne törjön össze? Rövid gondolkodás után javaslatokat kérek!

10 Az érdekes megoldások után
Tudományos vitát szeretnék hallani.

11 Az érdekes megoldások után
2. Racionális vitát vezessenek elő!

12 Az érdekes megoldások után
3. Veszekedést adjanak elő!

13 Melyek a vitakultúra fejlesztésének útjai?
A nyelvhelyességi szabályok betartatása - valamennyi pedagógus feladata Az érzelmi töltés szabályozása - a kamaszokra jellemző indulati töltés akaratlagos szabályozása Az időtartam és szerkesztettség – mint a szónoki beszéd A hangerő kérdése - nem az győz, aki a leghangosabb A szemkontaktus szerepe - fél siker, ha a felek között az „összepillantás” létrejön

14 Melyek a vitakultúra fejlesztésének útjai?
Azt is érdemes megtanítani, hogy egy vita után a szereplők még jó barátok maradhatnak. Mozart – Salieri (csak a túlélők teremtettek mítoszt köréjük.) „Hogy az alatt a 10 év alatt, amíg egy városban éltek és dolgoztak, milyen kapcsolatban állt egymással Mozart és Salieri, nehezen rekonstruálható. Salieriben feltehetően volt féltékenység Mozartot illetően, ám a szabadúszó Mozart éppígy féltékeny lehetett az udvar kegyét élvező Salierire. A kettejük közötti viszonyt egészséges, bizalmatlanságtól nem mentes rivalizálás, nem pedig ellenségeskedés jellemezte.”

15 Sőt a barátságokhoz vitákon keresztül vezet az út…
Újhold folyóirat ( ) viták és barátságok: Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Mándy Iván, Pilinszky János, Somlyó György – a viták értéket képviseltek. … vagy fordítva?

16 Még két legendás barátságról
Jávorka Sándor – Csapody Vera Janikovszky Éva – Réber László

17 Miért is fél a pedagógus a vitától?
Nehéz mederbe terelni Az indulati töltése nagy A pedagógus sem mentes az érzelmektől

18 Akkor mégis miért kell a vitával foglalkozni?
A kommunikáció- és a szocializációfejlesztés elvárás, lásd helyi pedagógiai program Az ember társas lény (Érdemes-e kinevetnünk szerényebb képességű diáktársainkat?, Milyen eszközökkel tart rendet a jó tanár?, Veri-e a gyerekét a jó szülő?, Hogyan tudjuk hatékonyan és gyorsan megtanulni a tananyagot?, Boldogok-e azok, akik megnyerték a lottó ötöst?)

19 Különféle indulati skálát alkalmazva érveljünk!
Boldogok-e azok, akik megnyerték a lottó ötöst?

20 Tegyük fel a kérdést! Vita vagy veszekedés?
„A vitázó, feleselő és letorkoló emberek ügyeik boldogtalan sáfárai. A győzelmet elnyerik néha, de a jóakaratot soha, holott annak több hasznát vennék.” (Benjamin Franklin)

21 Köszönöm figyelmüket! „Aki vitatkozás közben a tekintélyre támaszkodik, nem az értelmét használja, hanem inkább a memóriáját.” Leonardo da Vinci