Olajos Péter Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred

Az előadások a következő témára: "Olajos Péter Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred"— Előadás másolata:

1 Olajos Péter 2013. Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred
A 2013 utáni időszak európai energiapolitikájának stratégiai irányai, valamint energetikai célra rendelkezésre álló források Olajos Péter 2013. Május 14 kedd MaTáSzSz konferencia, Balatonfüred

2 2014–2020 EU Költségvetés előrehaladása
2011. június 29-én mutatta be a Európai Bizottság Kommunikációját „A budget for Europe 2020” címmel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. (Kötelezettségek: 1025 Mrd € / EU GNI 1,05%) (HU 150 Mrd €) 2011. július február között a nehéz gazdasági helyzet miatt 7 tagország (Ausztria, Csehország, Finnország, Németország, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság) március 26-ig (General Affairs Council meeting) kardoskodott a mellett, hogy a következő 7 éves pénzügyi keret (MFF) 100 milliárd €-val csökkentjen, sőt Svédország €100 milliárdnál is többet akart csökkenteni. 2013. február 8-án, Európai Unió vezetői megállapodtak abban , hogy a költségvetést megvágják 3.3%-kal (33.4 Mrd €); ezt terjesztették a Európai Parlament elé, egy esetleges EP jóváhagyást követően még minden tagország Parlamentjének is ratifikálnia kell; Ha ez így történne, ez lenne az első csökkentés az EU költségvetés 56 éves történetében. ( Költségvetés: 993 Mrd €) 2013. április 24.-én - Az Európai Parlament döntött arról, hogy elhalasztja a tárgyalások megkezdését a tanáccsal és a Bizottsággal az új MFF-et illetően.

3 Lewandowski az MFF tárgyalások vezetője: "We are running out of time!"
Pénzügyi Programozásért és a Költségvetésért felelős EU Biztos Janusz Lewandowski: „Aggódok, hogy kifutunk az időből hogy Európának egy stabil, biztonságos pénzügyi keretet adjunk az elkövetkezendő 7 évre. Vállalkozásaink, tudósaink, NGO-ink és városaink nagyon nagy szükségük van az EU forrásokra, párhuzamosan azzal, hogy a tagországok csökkentik a beruházásokat, a bankok pedig a kölcsönzésüket. Ezért az Európai Bizottság nem kímélve semmilyen energiát hogy tárgyalóasztalhoz hozza a feleket a lehető legrövidebb időn belül. Megteszünk mindent az intézményközi patthelyzet feloldására, félmilliárd európai érdekében.” 2013/I /II.

4 Az EU költségvetések belső szerkezetei

5 Energiapolitikai célok
Az energiapolitika fontossága jól tükröződik a több éves pénzügyi keretben ( ) A prioritás ezen időszakban a következő lesz: 1. infrastruktúra, 2. technológia és innováció, 3. energiahatékonyság, 4. megújulók, 5. nukleáris biztonság és –leszerelés, ártalmatlanítás

6 1. Energia Infrastruktúra
Az EU célja, hogy biztosítsa hogy a stratégiai energia termelési, szállítási hálózat és a szükséges tároló kapacitások elkészülhessenek 2020-ig. Egy modern energia infrastruktúra elengedhetetlen feltétele az integrált energia piacnak, és az energia és klíma célkitűzések megvalósításának. Európa kénytelen modernizálni és kiszélesíteni energia hálózatát hogy integrálhassa a megújuló energiákat és növelhesse az energia ellátásbiztonságát. Szintén szükséges az okosmérők és –hálózatok kiterjesztése, hogy energiát spórolhassunk és jobb legyen az energia menedzsmentje a hálózatnak. A Bizottság identifikált 12 „priority corridors and areas” a villamos áram, földgáz, olaj, CO2 szállítási hálózatokra, amelyeket fejleszteni és megvalósítani szándékszik.

7 2. Technológia és Innováció
Az EU-nak ahhoz, hogy elérje 2020-as és 2050-es CO2 csökkentési céljait szüksége van arra, hogy kifejlesszen és alkalmazzon nagy hatásfokú „low-carbon” technológiákat. EU ezért ezen a területen felállított egy un. „Strategic energy technologies plan” (SET-Plan), amely tartalmazza a szükséges számokat, terveket, megvalósítási elképzeléseket, forrásokat valamint a nemzetközi együttműködési lehetőségeket.

8 3. Megújulók Az EU célja az energia 20%-nak megújuló forrásokból történő előállítása 2020-ig. Megújulók: Biomassza, nap, szél, víz (áramlási és hullám is), földhő. Több megújuló energia, nagyobb ÜHG csökkenés, kisebb függés az energiaimporttól. A megújuló energia ipar, elősegíti a technológiai innovációt és a foglalkoztatást.

9 3.a. RES és a távhőtermelés tüzelőanyagai
PJ EU-27 Forrás: EU Energy in Figures – Statistical Pocketbook 2012, Stróbl Antal

10 3.b Bruttó távhőtermelés az EU-27-ben (2010)
PJ

11 3.c Új erőműi kapacitások
2008-tól minden évben több mint a fele az új erőműveknek RES! 3.c Új erőműi kapacitások Renewables represented half of newly installed electric capacity worldwide in 2010 and they are becoming increasingly important in the heating and transport sectors. Since 1995 the Wind is growing rapidly Since 2005 the PV growing rapidly

12 4. Energiahatékonyság Az EU célja 20%-kal csökkenteni Európa éves primer energia fogyasztását 2020-ra. A Bizottság számos intézkedést javasolt az energiahatékonyság növelésére a lánc minden eleménél: előállítás, átalakítás, elosztás, szállítás, és a végső fogyasztás, felhasználás. Az itt indítandó programok a tömegközlekedésre és az épületállományra koncentrálnak, ahol a legnagyobbak a megtakarítási lehetőségek. Egyéb programok pl: az okos mérés valamint egyértelműbb és szavatosabb termék és berendezés címkézés. Jövőkép/kérdések: Új Panel program?

13 5. Nukleáris biztonság és leszerelés
Az Euratom Szerződés alapján az EU célja, hogy gondoskodjon a nukleáris energia a biztonságos és fenntartható használatáról az által hogy fejleszti és átülteti a közös EU jogi keretekbe a legmagasabb biztonsági előírásokat. Segít azokat az országoknak (EU-n kívül is) amelyek a korábbi nukleáris működésből származó veszélyeket el kívánják hárítani. ITER – Cadarche – Tokamak Mágneses Fúzió

14 Energiapolitika Finanszírozása

15 Kohéziós Politika és a Regionális Alapok nagyobb koordinációja: CSF
A következő 7 éves EU költségvetés ( ), már tartalmazz egy új un.: Common Strategic Framework (CSF) nevű rendszert. Ez a rendszer az EU, a nemzeti, a regionális, és a helyi hatóságok között szándékszik működni, annak érdekében, hogy koordinálják a különböző pénzügyi Alapokat, melyek a múltban sok hasonló típusú projektet támogattak egymástól függetlenül. között a CSF-ben harmonizálásra kerül az - Regionális Fejlesztési Alap (ERDF), - Kohéziós Alap (CF), - Agrár és Vidékfejlesztési Alapon (EAFRD) így a zöldgazdaság minden részeleme. Felgyorsítva a törvényhozást és annak implementálását is.

16 Új Regionális Fejlesztési Alap
A költségvetési javaslat szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERDF) energiahatékonyságra és megújuló energiára kell költeni - a fejlett és átmeneti régiókban a támogatás 20%-kát, - a kevésbé fejlett régiókban pedig 6%-kát! Ez körülbelül 17 Milliárd euró, azaz közel kétszer annyi mint eddig volt.

17 Kohéziós Politika gazdasági, szociális és területi kohézió: 376 Mrd€
Koncentráltabb finanszírozás, kevesebb prioritás! Nagyobb figyelem a tagországi előrehaladás monitorizálásában. A Költségvetés jelen állása szerinti felosztása: Régiók konvergenciája 163 Milliárd € Átmeneti régiók 39 Milliárd € Versenyképes Régiók 53 Milliárd € Területi együttműködés 12 Milliárd € Kohéziós Alap Milliárd € Legtávolabbi és legkevésbé lakott régióknak: Mrd € Új Alap! Connecting Europe Facility (CEF) 40 Mrd € ERDF + SF

18 Új Infrastruktúra Alap: CEF (Connecting Europe Facility): 40Mrd€
Európa gazdaságának jövője egy okos, fenntartható és teljes mértékben összekötött közlekedési-, energia-, és digitális hálózatot követel meg. Ez az európai egységes piac végső formájának és az Európa 2020-as célok teljesítésének is a záloga. A CEF leginkább határon átnyúló projekteket támogat. Tervezett költségvetés ( ): 40 Mrd € Energia –9.1 Mrd € Transzport –21.7 Mrd€ ICT/Digital –9.2 Mrd €

19 EEPR 2009-ben hozták létre, a gazdasági válság és az EU energetikai céljai kezelésére.
A majd 4 Mrd Eurót energetikai projektek ko- finanszírozására lehetett felhasználni Célok: Gazdasági pezsgés Energiabiztonság növelése CO2 csökkentés 59 energia infrastruktúra project kapott támogatást: 44 gáz és villamos energia projektek, 9 offshore szél projekt és 6 carbon capture and storage (CCS) projekt.

20 2013 március: megjelent a következő Intelligent Europe Energy III (IEE III) végső riportja. Intelligent Europe Energy az egyike a Competitiveness and Innovation Framework Programme (CIP) három pillérjének. A megelőző uniós költségvetésben 730 millió euró volt az IEE II programjaira. Az új költségvetésben ( ), az IEE III része lesz Horizon 2020 framework programnak: a költségvetés legnagyobb részét éves programkiírásokon keresztül 3 fő célra irányozták elő: nagyobb energiahatékonyság; több megújuló energia; jobb közlekedés és szállítás. Mindezek fenntartható, hatékony és versenyképes energetikai rendszereken keresztül, melyek figyelembe veszik a véges források létét, a növekedő energiaigényeket és a klímaváltozást.

21 A kutatáspolitikát érintő újdonságok:
A kutatáspolitikát érintő újdonságok: egységes keret, -célok, -finaszírozás Egységes Keret. A kutatás és fejlesztés közös stratégiai keretének (amelyet Horizont 2020-nak hívnak majd) létrehozása azt jelenti, hogy a három meglévő kutatási és innovációs program (FP7, a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet-EIT ) egységes keretet kap. + + A keret szorosan kapcsolódik majd a fő ágazati szakpolitikai prioritásokhoz, mint például az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a biogazdaság, az energiaügy és az éghajlatváltozás. Az Európai Technológiai Intézet (EIT) a Horizont 2020 program részét képezi majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudásháromszög három oldalának (oktatás, innováció és kutatás) a tudás- és innovációs közösségek révén történő közelítésében. A finanszírozási oldalon innovatív pénzügyi eszközök segítik a magántőke bevonását. Egyaránt ösztönözni fogják a köz- és magánszféra közötti partnerséget (PPP), valamint a közszféra szereplői közötti partnerséget. A finanszírozási programokat egységesítik és egyszerűsítik. Hasonlóképpen valamennyi finanszírozási program esetében egységes szabályrendszert alakítanak ki a részvételre, az auditra, a támogatási struktúrákra, az eredmények terjesztésére és a visszatérítési rendszerekre vonatkozóan.

22 Horizon 2020 A következő EU Kutatási és Innovációs keretprogram
A Horizon 2020 új uniós K+F+I keretprogramja január 1-től indul. A keretprogramra vonatkozó javaslat szintén az EP és a Tanács közötti egyeztetés és együttdöntés tárgya. A Bizottság javaslata szerint 3 fő prioritás lenne benne: 1.Excellent Science 2.Industrial Leadership 3.Societal Challenges Javasolt költségvetés: 80 Mrd Euro Ezt a forrást jelentős, a strukturális alapokból származó támogatás (60 milliárd EUR a közötti időszakban) egészíti ki. 6,5 B EUR

23 Európai Beruházási Bank
EIB RE & EE lending in the EU Region*

24 Összefoglalás Az energiapolitika és az energetika egyre szervesebb részét képezi az EU közös politikájának és költségvetésének; Uniós támogatásra az innovatív, zöld, energiahatékony és országokat összekötő infrastruktúra projektek számíthatnak; A hazai kiírások (közvetett uniós) források az aktuális hazai kormányzati döntésektől függnek majd, de várhatóan erősebb brüsszeli kontroll és determináció mellett A távhő szektor uniós irányból is változások, kihívások és lehetőségek elé néz: épületenergetikai szigorítások, növekvő megújuló részarány integrálása, új K+F+I megoldások, CO2 kibocsájtási előírások (kvóták), levegő szennyezettségi határértékek (PM10, 2,5),… EU filozófia: Pro-aktivitás, felkészülés a változásokra, projekt-előkészítési támogatások (Széchenyi István vs Pató Pál)

25 Köszönöm a figyelmet!