Közszolgálati televíziózás és rádiózás

Az előadások a következő témára: "Közszolgálati televíziózás és rádiózás"— Előadás másolata:

1 Közszolgálati televíziózás és rádiózás
Előadás I.A közszolgálatiságról közérthetően

2 Bevezetés Mit tárgyalunk a mai órán?
A közszolgálati médiarendszer kialakulása, története A Kelet-Közép-Európai közszolgálati médiarendszer sajátosságai A közszolgálati médiarendszer válsága, A hazai közszolgálati médiumok A közszolgálatiság fogalma A közszolgálati médiumok helye a hazai médiarendszer egészében. A közmédiumok felügyelete Archiválás – a filmművészet védelme A reklámmal kapcsolatos előírások A közszolgálati műsorszolgáltatás alapfogalmai: A közszolgálati műsorszolgáltatás alapelvei: A közszolgálati média feladatai, sajátosságai A jövő

3 A közszolgálatiságról közérthetően
Tájékoztatni, oktatni, szórakoztatni – jó minőségben A kereskedelmiek a közönségnek készítik a műsorukat, a közszolgálat pedig a közösségnek. A közönség a év közötti fizetőképes keresletet takarja, A közösség pedig a társadalmat, a nemzetet, egy etnikai kisebbséget, A társadalom minden rétegének minden igényét ki kellene elégítenie,. A kereskedelmiek szakosodnak, hogy a megcélzott közönséghez jussanak. A közszolgálat nem csak igényt elégít ki, de kötelessége az igényt keltése is. A közszolgálati médiumok: előfizető díjakból, állami támogatásból és reklámbevételekből, A kereskedelmi médiumok kizárólag a hirdetők pénzéből tartják fenn magukat.

4 A közszolgálati média kialakulása
Az 1960-as évekig minden rádió és televízió közszolgálati volt. Az USA-ban a magántévék olyan műsort sugároztak, mint a Nyugat-Európai csatornák. A reklámérdekek felülkerekedtek az értéken. A kereskedelmi televíziók megjelenésével az as években kialakult a duális médiarendszer. A korábbi állami tévécsatornák megmaradtak köztévének, vagy átalakultak kereskedelmi csatornává. A nagy nemzetek 2-3 csatornát tartottak meg közszolgálati célra. Kezdettől fogva identitás és legitimitás-válság, Elveszítették nézőik felét, kétharmadát.

5 A Kelet-Közép-Európai közszolgálati média
A keleti blokk országaiban a duális médiarendszer kialakulása a szovjet birodalom összeomlását követően az 1990-es években következett be. Nem volt igazán jó követendő modell, különféle érdekcsoportok osztották fel a terepet. A kiindulási alap is más volt. Lengyelország és Magyarország médiája szabadabb volt, Románia, Csehszlovákia állampropagandája szinte az összeomlásig megőrizte a sztálinista vonásokat. Az első, és legsikeresebb kereskedelmi tévé a prágai Nova Tv volt Magyarország –médiaháború Megkésett médiatörvény A mai napig rosszul működik - nem a médiát akarták szabályozni, hanem a politika befolyását kiterjeszteni.

6 A közszolgálati média válsága
A mindenható, mindenkit magas színvonalon kielégítő közszolgálati televízió mítosza a hatvanas években hanyatlani kezdett. A kiútkeresés kezdetektől folyik három irányzat menténl: A reformerek szerint a közmédiumoknak felül kell vizsgálniuk a műsorpolitikájukat, és a kereskedelmi médiumokhoz kell igazítaniuk Az ortodox szerint vissza kell térniük a gyökerekhez, és a hagyományos társadalmi értékeket nemzeti közösség, klasszikus kultúra kell képviselnie. A pragmatikus megközelítés szerint közszolgálati televízióra nincs szükség, elég, ha közszolgálati műsorok vannak.

7 A hazai közszolgálati médiumok
Közszolgálati televíziók: Magyar Televízió, M1, M2, Duna Televízió, Duna, Autonómia Közszolgálati rádiók: Magyar Rádió Országos adók: MR1 Kossuth, MR2 Petőfi, MR3 Bartók Körzeti adók: a Magyar Rádió regionális stúdiói, Fehérvár Rádió, Debreceni Civis Rádió, Zala Rádió körzeti közrádiók: Magyar Katolikus Rádió, Gazdasági Rádió Magyar Távirati Iroda Sajátos a helyzete, nagyobb, szigorúan behatárolt feladatköre van.

8 A közmédiumok helye a hazai médiarendszerben
Magyarországon magyar nyelvű televíziós és rádió csatorna működik, Németországban 250. A közszolgálati médiumok az összeshez viszonyítva nincsenek rossz helyzetben, de a nagy kereskedelmi csatornákhoz képest kiszorítottak. Hallgatottságuk, nézettségük csökken, reklámbevételeik alacsonyak, a lakosság egyre kisebb rétegére támaszkodhatnak. Körülbelül a lakosság 15 százaléka fogékony a klasszikus kultúrára, több a nemzeti elkötelezettségű ember, és kevesebb a vallását gyakorló. Adekvát közönség fogalma

9 A közszolgálati médiumok működése
A közszolgálati médiumok zártkörű részvénytársasági formában működnek. Az Rt-t egy személyben az elnök irányítja. Olyan erős jogkörrel rendelkezik, mint egy igazgató tanács. Az elnököt négy évre választják. Elnökválasztáshoz kétharmados támogatás kell.

10 A közszolgálati médiumok felügyelete
A tulajdonosi jogokat kuratórium gyakorolja Kétféle kurátor van: kuratóriumi elnökségi tagok civil szervezetek által delegált kurátorok A pártkurátorok általában nyolcan vannak, fele-fele arányban képviselik a kormánykoalíciót és az ellenzéket. A pártkurátorokat 4 évre választják. A civil kurátorok száma körül van, a Dunáé több, mert a határon túli magyarság is delegál nyolcat. A civilkurátorokat egy évre választják. Országos Rádió és Televízió Testület Testületi tagjait a pártok delegálják, A közmédiumokat az Országgyűlés kulturális és költségvetési bizottsága évente meghallgatja, véleményezi, Az Állami Számvevőszék is rendszeresen végez vizsgálatokat.

11 A közszolgálati műsorszolgáltatás alapfogalmai
Közszolgálati műsorszám: A vételkörzetben élő hallgatók, nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgálja. Ilyen a) az egyetemes, a magyar és a kisebbségek kultúrát bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) gyermek és ifjúsági műsorok, f) mindennapi életvitelt segítő ismeretek terjesztése, g) hátrányos helyzetbe lévő csoportok számára készített műsorszám, h) hírszolgáltatás.

12 A közszolgálati műsorszolgáltatás alapfogalmai
Az a műsor, amelyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. Közszolgálati műsorszolgáltató: Amelyik többségében közszolgálati műsort sugároz, fenntartása közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, jogait és kötelességeit törvény, működését közszolgálati műsorszolgáltató szabályzat határozza meg.

13 A közszolgálati műsorszolgáltatás- kötelezettségek, tilalmak
A műsorszolgáltatás: a) nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, b) nem sérthet emberi jogokat, c) a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie, d) nem állhat párt vagy politikai mozgalom szolgálatában, e) a műsorvezetők, hírolvasók, tudósítók, politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot nem fűzhetnek, f) a magyarázatot a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni, g) erőszakot vagy a szexualitás öncélúan ábrázoló műsor teljes mértékben tiltott. Országos televíziónak legalább 20 perc, a rádió 15 perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni, mégpedig főműsoridőben, között.

14 Archiválás - a filmművészet védelme
A közszolgálati műsorszolgáltató köteles gondoskodni a keletkező anyagok archiválásáról, tartós megőrzéséről, gondozásáról. A filmművészet védelme A törvény védi a hazai műsorgyártókat, a nemzeti és az európai filmművészet értékeit is. Előírja, hogy az éves műsoridő 51 százalékának magyarországi, 70 százalékának európai gyártásúnak kell lennie. A filmalkotások éves szerkesztésekor a filmek 20 százalékának magyar alkotó filmjének kell lennie, vagy magyaroknak kell benne szerepelnie. Ez a fő műsoridőre is érvényes. A rádió zenei műsorainak 30 százalékát magyar alkotó műveiből kell válogatnia. A műsorszolgáltatási kötelezettségeket egyenként is köteles teljesíteni, erről az elnöknek minden évben a beszámoló elfogadásakor számot kell adnia.

15 A reklámmal kapcsolatos előírások
Reklám: Ellenérték fejében közzétett műsorszám, amely a reklámozó által kívánt hatás elérését segíti elő. Burkolt reklám: Műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz árú vásárlására, szolgáltatás igénybevételére. Jótékonysági felhívás: Pénzbeli, vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül segítség nyújtására szólít fel. Közérdekű közlemény: Az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja. Nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt, célt népszerűsít, továbbá a cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

16 A reklámmal kapcsolatos előírások
Támogatás: a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli, vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy támogató vagy harmadik személy nevét, védjegyét, a róla alkotott képet népszerűsítse. A közszolgálatban csak a) vallási és egyházi, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató és közvetítő, c) a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató d) hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok támogathatók. A támogatott műsor nem ösztönözhet a támogató, vagy harmadik személy árújának, szolgáltatásának megvásárlására. Politikai hírműsor nem támogatható. Nem támogathat műsort olyan cég, amely nem reklámozható terméket állít elő. Kivétel a gyógyszergyártó.

17 A reklámmal kapcsolatos előírások
A reklámok elkülönítése A reklámot, a közérdekű közleményt, a jótékonysági felhívást alcímekkel elkülönítve kell közzétenni. A támogatott műsorszám támogatóját a műsor előtt vagy után lehet közzétenni. Főbb tilalmak a közszolgálat számára: Nemzeti ünnepek eseményei, vallási szertartások előtt és után reklám nem lehet A televízió hír és tájékoztató műsorainak munkatársai reklámban, politikai hirdetésben nem jelenhetnek meg. Csak választási időszakban lehet politikai hirdetést közzétenni. Tilos reklámozni: dohányárút, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, vényre kapható gyógyszert, gyógyászati eljárást. A reklámra fordítható idő: A kereskedelmi médiában a napi műsoridő legfeljebb 20 százaléka lehet reklám. Egy órán belül a reklám hossza nem haladhatja meg a 12 percet. A közszolgálatban csak a fele.

18 A közmédia feladatai, sajátosságai
A műsorpolitika A társadalmi értékrend szerint minőségi műsorok jellemzik Pártatlan objektív hírszolgáltatást kell nyújtania Vélemények sokszínűségének meg kell jelennie A klasszikus, illetve a nemzeti kultúra pártolása alapvető feladat, ezt nem lehet olcsó szappanoperákban megvásárolni. Lakosság különböző csoportjainak egyenlő kiszolgálása: Gyermek és ifjúsági műsorok Kisebbségi, etnikai műsorok Határon túli nemzetrészek, szórványban élők kiszolgálása Fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek pártolása Ellentmondás reklám jelenléte a hazai közszolgálati médiumokban. A reklám arra ösztönzi a szerkesztőket, hogy a kereskedelmi televíziók reklámvonzó, szórakoztató műsoraik irányába menjenek el.

19 A közmédia feladatai, sajátosságai
Finanszírozás A társadalmi elvárások miatt a közszolgálati műsorok költségesebbek, mint a kereskedelmiek Az egykori állami médiumok túlméretezettek, bürokratikusak, pazarlók A előfizetői díj kevés vagy nincs, az állami finanszírozás szűkös, a reklámbevételek alacsonyak. A lengyel médiumok kivételével ingatag gazdasági fundamentum.

20 A közmédia feladatai, sajátosságai
A közszolgálati újságírók helyzete A közszolgálatban dolgozó újságíró alapvető kötelessége a semleges politikai hozzáállás, az objektivitásra törekvés. A közönség is ezt várja. Az újságírónak a közönséget kell képviselnie Ezzel szemben politikailag elkötelezettek, pártosan kritikusak, inkább politikai érdekcsoportok véleményének szócsövei, mint ütköztetésre alkalmas fórumok. Oka: régiónkban nincsenek hagyományai a semleges, kritikus újságírásnak. Az újságírók nem szolidárisak egymáshoz

21 A közmédia feladatai, sajátosságai
Politikai függetlenség A kormány nem avatkozhatna be a csatorna belügyeibe. A politikai elitek nem érdekeltek a közmédia függetlenségében, és az újságírók sem küzdenek a befolyás ellen. Nyugat-Európában, a klasszikus demokrácia országaiban az újságíró a demokrácia őrkutyája, amely féken tartja a politikusokat. A keleti blokkban az újságíróval szemben az elvárás az volt, hogy támogassa a politikát a demokrácia kiteljesítésében. A kuratóriumok célja az lett volna, hogy egyfajta védősávot hozzon létre a politikai elit és az újságírók között. A gazdaságilag kiszolgáltatott médium politikailag befolyásolható

22 A jövő: Van-e helye a közszolgálati médiának?
A társadalom minden rétegének minden igényét lehetetlen teljesíteni. Bizonyos feladatokat átvesznek más kommunikációs eszközök: Tematikus csatornák: Oktatás, klasszikus kultúra, biológia, környezeti kultúra, Internet: oktatás, hírszolgáltatás A médiumoknak is vannak internetes honlapjaik, elsősorban híranyagok, sporthírek jelennek meg, de a választék egyre bővül. A bélyegnyi rosszminőségű mozgóképek azonban nem erősítik az internetes televíziózást. DVD, CD: oktatás, vers, komolyzene Szükség van a közszolgálati médiumokra, mert egészében ott jelenhet meg egy értékorientált szemlélet.