Fontos információk lejátszás előtt

Az előadások a következő témára: "Fontos információk lejátszás előtt"— Előadás másolata:

1 Fontos információk lejátszás előtt
! Fontos információk lejátszás előtt A bemutató interaktív feladatokat tartalmaz, melyek akár digitális táblával is megoldhatóak. A zavartalan működés érdekében nélkülözhetetlen az Adobe Flash Player megléte a számítógépen. A legfrissebb verzió itt érhető el: Az Action Script programok úgy készültek, hogy egy külső sütit (Local Shared Object) használnak fel. A működésükhöz ennek engedélyezése nélkülözhetetlen! A zavartalan lejátszás Microsoft PowerPoint 2010 verziójú szoftvert követel. A makrók futtatását engedélyezni kell! Kérem, hogy az animációkat türelmesen várja ki, ne szakítsa őket meg sűrű kattintásokkal. A feladatoknál a kurzor az egér mozgatásával előhívható.

2 Fülemüle Országos Informatika Tehetségkutató Verseny 2011/2012
Monitorok Zsombori Balázs Czigléczky Gábor Oláh Katalin Felkészítő tanárok: Fülemüle Országos Informatika Tehetségkutató Verseny 2011/2012 Készítette: Iskola: Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola (Budapest, Kerepesi út 124.) Kép forrása:

3 A monitor a legfontosabb kimeneti periféria.
Mi az a monitor? A monitor a legfontosabb kimeneti periféria.

4 A monitorok általános jellemzői
KÉPFELBONTÁS Színmélység Megadja, hogy a képen hány pontból áll egy sor és hány sorból egy kép. Pl.: Full HD: 1920x1080 Megadja, hogy 1 képpont hányféle színű lehet. 256 színű (8 bites) 65536 színű (high color, 16 bites) 16 millió színű (true color, 32 bites) MÉRETEK Pontátmérő: képpontok mérete Pl.: 0,28 mm; 0,24 mm; 0,21 mm Képernyő átmérője: hüvelykben adják meg (1”=2,54 cm) Pl.: 19”; 23” (a látható képmé- ret kisebb) Átugrás A buborékok megnyomásával lehet előhívni a leírásukat.

5 modern kijelzők szabványa
A monitorok általános jellemzői 4:3 régi monitorok szabványa A képernyő oldalainak arányát szabja meg. KÉPARÁNY 16:10 Képek forrása: 16:9 modern kijelzők szabványa

6 A monitorok csoportosítása működési elvük szerint

7 A technológiák megjelenése
MONITOROK PDP CRT LCD 1930-as évek 1960-as évek 1990-es évek A technológiák megjelenése

8 CRT Cathode Ray Tube A CRT monitorok kinézetre és működés szempontjából is nagyban hasonlítanak a hagyományos televíziókra. A különbség a jeltovábbításban keresendő. A televíziók műsor-szórás útján, míg a monitorok a számítógéptől kapják a megjele-nítendő jeleket.

9 Videokártya A videokártya a számítógép egyik fő alkotórésze. A felhasználóval történő vizuális kommunikáció vezérléséről gondoskodik. RAMDAC Grafikus chip Video-memória Hogy a megjelenítés folyamatos legyen, ezért a küldésre váró jeleket a nagysebességű video-memória raktározza. Ez egy RAM típusú, véletlen hozzáférésű tároló. A számítógéptől érkező képi információkat a grafikus chip dolgozza fel, majd alakítja át küldhető jelekké. Ezzel tehermentesíti a processzort a bonyolult grafikai számításoktól.

10 A számítógép digitális, míg a CRT monitor analóg jelekkel dolgozik.
Videokártya A Random Access Memory Digital-to-Analog Converter felelős azért, hogy a küldendő jelek a monitor számára is értelmezhetők legyenek. RAMDAC Grafikus chip Video-memória A számítógép digitális, míg a CRT monitor analóg jelekkel dolgozik. Digitális jel Analóg jel Adott értéktartományon belül véges-sok előre meghatározott értéket vehet fel. Adott tartományon belül tetszőleges értéket vehet fel, viszont érzékeny a külső zajokra.

11 CRT Cathode Ray Tube Kép forrása: A katódsugárcsöves monitorok ősét Karl Ferdinand Braun, német feltaláló fejlesztette ki 1897-ben. Olyan csövet szerkesztett (Braun-cső) melyben irányítható elektromos sugarakkal tudott kezdetleges ábrákat kirajzoltatni.

12 CRT Cathode Ray Tube A szerkezet legfőbb része az elektronágyú. Színes monitorok esetében mindhárom alapszínhez tartozik egy. elektron e– Az atom három elemi részecskére bontható. Az egyik ilyen elemi részecske az elektron (görögül: „borostyán”), mely negatív elektromos töltéssel rendelkezik.

13 Az elektronágyú felépítése
Vákuumcső + fém fűtőszál Hevítés hatására elektronok válnak le a fém fűtőszálról. 900°C ~ – A kép forrása: Az amerikai Thomas Alva Edison, a fonográfnak (lemezjátszó elődjének) és a villanykörtének atyja egy olyan jelenségre lett figyelmes, hogy ha fémet vákuumban (légüres térben) hevített, akkor arról elektronok szakadtak le.

14 Az elektronágyú felépítése
Hogy a szabad elektronokat kimozdítsuk, elektromos térbe kell helyeznünk őket. A katód elektro-mos állapotba ke-rült, azaz negatív töltésűvé vált. Vákuumcső Ekkor az elektromos tér egyik oldalán elektrontöbblet keletkezik. Ennek leküzdése érdekében az elektronok az anód felé (elektron hiány) áramlanak, melyek a gyorsító feszültség ered-ményeképpen nagymértékben felgyor-sulnak. + fém fűtőszál katód – anód + – Az ellentétes pólusok vonzzák egymást. Fizikai értelemben az áram iránya a negatívtól a pozitív pólus felé halad. Az ilyen – a töltött részecskéket elektromos feszültséggel felgyorsító – készülékeket nevezzük részecskegyorsítóknak. katód anód negatív pólusú elektróda pozitív pólusú elektróda

15 Az elektronágyú felépítése
Vákuumcső Ekkor az elektromos tér egyik oldalán elektrontöbblet keletkezik. Ennek leküzdése érdekében az elektronok az anód felé (elektron hiány) áramlanak, melyek a gyorsító feszültség ered-ményeképpen nagymértékben felgyor-sulnak. + fém fűtőszál katód – anód + – Az ellentétes pólusok vonzzák egymást. Fizikai értelemben az áram iránya a negatívtól a pozitív pólus felé halad. Az ilyen – a töltött részecskéket elektromos feszültséggel felgyorsító – készülékeket nevezzük részecskegyorsítóknak. katód anód negatív pólusú elektróda pozitív pólusú elektróda

16 Az elektronágyú felépítése
Vákuumcső + fém fűtőszál katód – anód + – A részecskegyorsító ezen állapotával az a probléma, hogy az elektronok ugyan felgyorsulnak, de mozgásuk irányít-hatatlan – rendezetlenül haladnak.

17 Az elektronágyú felépítése
Vákuumcső + fém fűtőszál katód – anód + – A Wehnelt-henger negatív töltésű, így taszítani képes az elektronokat. Az ún. Wehnelt-henger felelős azért, hogy a gyorsítandó elektronokat össze-gyűjtse, majd nyalábba rendezze. Ezt a nyalábot nevezzük elektronnyalábnak. A feszültség csökkenésével egyre több elektront enged át, nyalábba rendezve őket. A feszültség növekedésével pedig az áteresztő képessége csökken, akár teljesen meg is tudja állítani az érkező elektronfolyamot. - -

18 Az elektronágyú felépítése
Vákuumcső + fém fűtőszál katód – anód + – Az átmenő elektronok (elektronnyaláb) intenzitásának szabályozásával lehet változ-tatni a fényerősségen.

19 CRT Cathode Ray Tube A képcső elül-ső részét fény-porral szórják be a gyártás során. Kép forrása: A fénypor egy speciális anyag, mely fluoreszkálás útján fényt bocsájt ki. Mikor az elektronnyaláb eléri, akkor gerjesztett állapotba kerül. Az alapállapotba való visszatérés során sugározza ki a fényt. Mivel a fénypor rossz vezető, ezért fémmel keverik.

20 CRT Cathode Ray Tube A fénypor ger-jesztés hatására fényt bocsájt ki.
Kép forrása: A fénypor egy speciális anyag, mely fluoreszkálás útján fényt bocsájt ki. Mikor az elektronnyaláb eléri, akkor gerjesztett állapotba kerül. Az alapállapotba való visszatérés során sugározza ki a fényt. Mivel a fénypor rossz vezető, ezért fémmel keverik.

21 CRT Cathode Ray Tube A képernyőt három különböző színű fénypor borítja. Az apró pontok összességét szemünk egybefüggő képként érzékeli. Kétféle színkeverési eljárást különböztethetünk meg: RGB (Red Green Blue) CMYK (Cyan Magenta Yellow Black) additív (összegző) színkeverés a alapszínek együttese alkotja a látott színt 255,255,255 = fehér 0,0,0 = fekete monitorok, kivetítők használják szubtraktív (kivonó) színkeverés a felület a ráeső fény egyes színeit elnyeli, és csak azok a színek láthatóak, melyeket visszaver nyomtatók használják Annak érdekében, hogy a három önálló elektronágyú pontosan a saját színét találja el, a fénypor előtt egy hálószerű réteg, az ún. lyukmaszk van kifeszítve.

22 CRT Cathode Ray Tube A sorváltás első fázisaként az elektron-ágyúban található Wehnelt-hengeren a feszültség megemelkedik, megállítva az aktuális elektronnyalábot. Alapesetben az elektronágyúkból kilövellt nyalábok a képernyő közepébe csapódnak. Az egész képernyő végigpásztázására a sugarakat el kell téríteni. (A vízszintes és függőleges bejárást külön eltérítő tekercs segíti elő.)

23 Az egyes monitorok sorfolytonossága eltérő: Váltottsoros (interlaced)
CRT Cathode Ray Tube Agyunk 25 képkocka/másodperces sebességet már folyamatos mozgásnak érzékel, ezért a képernyőt legalább 𝟏 𝟐𝟓 -öd másodpercenként újra kell rajzolni. A sorfolytonos megjelenítést azért fejlesztették ki, hogy a szemet ne fárassza annyira a vibrálás. Nagysebességű videokamerával a sorváltás láthatóvá válik: Elektromágneses erő hatására az elektronnyaláb kitér. Képek forrása: Win. 7 alapértelmezett képek közül Az egyes monitorok sorfolytonossága eltérő: Váltottsoros (interlaced) Sorfolytonos (non-interlaced) először az összes páratlan, majd az összes páros sor rajzolódik ki egyik sor után közvetlenül a másik sor jelenik meg (non-interlaced) (interlaced)

24 A CRT monitorok speciális jellemzői
Sugárzás mértéke milyen mértékű káros sugárzást bocsájt ki TCO 99, MPR II kör-nyezet-, és sugárzás-védelmi svéd szab-ványok alapján LR: Low Radition alacsony sugárzású Képfrissítési frekvencia mennyiszer frissíti a képpontokat másod-percenként a képpontok számával fordítottan arányos minél nagyobb, annál kevésbé fárasztja a villódzás a szemet Pl.: 75 Hz; 100 Hz Torzítás a képernyő általában domború felületű ezt torzítással kell korrigálni a négyszög-letes kép elérése érdekében párnatorzítás trapéztorzítás A régebbi típusok képernyője azért domború, hogy az eltérített elektronnyalábok mindenütt azonos hosszúságú utat tegyenek meg. Mivel a domború felületű képernyők esetében a szemünk és az egyes pontok között eltérő a távolság, így folyamatos fókuszálásra van szükség, mely nagymértékben fárasztja a szemet. Érdekesség, hogy a síkképernyős monitorok megjelenésével sokan tapasztalhatták, hogy homorúnak látják a képet. Ez azért van, mert az agy megpróbál kezdetben korrigálni. Sokunkat figyelmeztettek gyermekkorunkban, hogy ne nézzük közelről a televíziót. A régi készülékeknél erre oda is kellett figyelni, mert veszélyes mértékben bocsájtottak ki elektromágneses sugárzást (pl. ionizáló röntgensugarakat). Monitorszűrő: olyan speciális füstüveg a monitor előtt, mely földelésének köszönhetően megakadályozza az elektrosztatikusan töltött porszemeket abban, hogy a szemünkbe szálljanak.

25 Kép forrása: http://3. bp. blogspot
Végeztem a feladattal.

26 LCD Liquid Crystal Display
A folyadékkristályos kijelzők létrejöttében fontos szerepet játszott Otto Lehmann, német fizikus kísérletezése. Mikroszkóp alatt vizsgálva ezt a különös anyagot érdekes megfigyelést tett: Folyékony anyag Szilárd (kristályos) anyag Folyadékkristály Molekulái rendezetlenek: Molekulái rendezettek: Kristályos állapotban ren-dezett, de melegítésre folyamatosan átalakul.

27 LCD Liquid Crystal Display
A panel hátsó részén található a háttérvilágítás, mely bevilágítja a kijelző hátulját. Fényforrásként fénycsövet, vagy újabban az energiatakarékosság jegyében LED-sort alkalmaznak. Ezeket a készülé-keket „LED monitor”-nak is nevezik. Fénycső LED Alacsony nyomással töltött csövek, melyben a gáz feszültség hatására fényleni kezd. Hátrány: Hosszú használat után már nem világít olyan fényesen, végül kiég. Light Emitting Diode (Világító Dióda) A benne lévő félvezető anyag elet-ronjai feszültség hatására fényt bocsájtanak ki. Előny: ragyogó színek, hosszú élettartam, alacsony villamosenergia-felvétel. Kép forrása:

28 LCD Liquid Crystal Display
A fényforrás polarizálatlan fényt bocsájt ki. A fény rezgési síkja kétféle lehet: Polarizálatlan fény Polarizált fény Minden irányban rezgő fény: Egy síkban rezgő fény:

29 LCD Liquid Crystal Display
A polarizátorok működése leginkább egy szűrőhöz hasonlítható. A fenti ábra esetében: az első polárszűrő a „függőlegesen rezgő” sugarakat átengedi, a „vízszintesen rezgő”-ket viszont nem. Mivel a második szűrő pont ellentétesen viselkedik, ezért nem fogja átengedni a „függőlegesen” polarizált fényt. A fényt az első polarizátor polarizálja.

30 LCD Liquid Crystal Display
Annak eredményeként, hogy az érkező fény teljes mértékben átjut a szűrőkön, fehér, illetve világos képpont keletkezik. A második polárszűrőn való átjutást segíti elő a folyadékkristály, mely 90°-ban képes elforgatni az érkező fénysugarak rezgési síkját.

31 LCD Liquid Crystal Display
A folyadékkristályt egyben tartó üvegpáron átlátszó elektródák találhatók. Ha ezekre feszültséget kapcsolunk, akkor a molekulák elkezdenek kiegyenesedni. Kis feszültségnél csak a fényerő csökken, de a feszültség növekedésével fekete képpontot kapunk. Napjaink kijelzőit úgynevezett vékonyfilm tranzisztorok (TFT: Thin Film Transistor) vezérlik. A tranzisztor egy félvezető-alapú eszköz, ennek köszönhetően változtatni képes az átengedett feszültség mértékén, szabályozva a folyadékkristály elrendezését. Minden kép-ponthoz egy, vagy akár több tranzisztor tartozik, így aktív mátrixos kijelzőkként is szokták említeni e típusokat.

32 LCD Liquid Crystal Display
Az alábbi két megoldás az elterjedt: TN+film (Twisted Nematic+film) IPS (In Plane Switching) Az imént ismertetett rezgési sík elforgatása az alapja. Hátrány: nem tud tökéletes feketét megjeleníteni (mindig átjut egy kis fény). Két, azonos irányú polárszűrő van benne. Alapállapotban a töké-letes feketét jelenítik meg. Feszültség hatására rendeződnek a molekulák, átengedik a fényt.

33 LCD Liquid Crystal Display
Színes képpont előállításához színszűrőt helyeznek a polárszűrő után.

34 LCD Liquid Crystal Display
A digitális képek ábrázolása kétféle lehet: Bittérképes (rasztergrafikus) Vektorgrafikus A kép ún. képpontokra van osztva, ezek színeit egyenként tároljuk el. Matematikai alakzatok képleteit tároljuk el vele. Előnye: nagyításkor nem romlik a minőség, kevesebb helyet foglal a bittérképesnél. Hátránya: nem minden jelenít-hető meg vele.

35 LCD Liquid Crystal Display
subpixel subpixel pixel subpixel A képernyőt képpontok (pixelek) milliói alkotják. Mivel szemünk az apró pontokat nem látja, csak azok együttesét, ezért egybefüggő képként érzékeljük azokat. Az imént ismertetett módon a számítógép minden pixel (Picture Element – „kép elem”) színét külön tárolja el. Egy pixel külön alpixelekre van osztva, hogy az RGB színkeverést használva meg tudja jeleníteni az adott színt.

36 Az LCD monitorok speciális jellemzői
Betekintési szög a látószöget adja meg, ahonnan még tökéletes a kép (a merőleges és az oldalról nézett kép között bezárt szög) ha nem megfelelő szögből nézzük, akkor változik a fényerő és a szín-hűség Pl. 130°; 178° Kontrasztarány a képernyő kép-pontjai által meg-jeleníthető legvilá-gosabb és legsöté-tebb közti fénye-rőkülönbséget adja meg Pl.: 1000:1; 5000:1 Bevilágítás a háttérvilágítást nem tudják még tökéletesen leszi-getelni sötétebb képek e-setében megfigyel-hető, hogy a moni-tor szélein a fekete helyett sötétszürke jelenik meg Előny: LED háttér-világítás

37 Az LCD monitorok speciális jellemzői
Válaszidő ezredmásodpercben mért idő-egység, mely megadja mennyi idő kell az egyes képpontok fényerejének változtatásához (folyadékkristály átrendeződése milyen gyorsan megy végbe) minél nagyobb, annál zavaróbb a gyors változások megjelenítése Pl.: 12 ms; 4 ms; 2 ms Képfrissítési frekvencia a gyors mozgások elmosó-dásának kiküszöbölésére növel-ték meg a gyártók kétféle technológia: a meglévő képkockák minde-gyike köze egy köztest számol az elektronika fekete képkockákat szúr be Pl.: 75 Hz; 100 Hz  Kép forrása: Win7 alapértelmezett képek Érdemes megfigyelni, hogy egy nagysebességű jármű ablakán kinézve a tájat elmosódottnak látjuk. Ám, ha gyakran pislogunk, akkor a táj máris éles lesz. Ezen alapszik a monitorok képfrissítési frekvenciája is.

38 Végeztem a feladattal.

39 PDP Plasma Display Panel
Gábor Dénes, Nobel-díjas magyar tudós máig meghatározó eredményeket ért el a plazmakutatás területén. Megfigyeléseit felhasználva megelőzte korát, és a ’60-as években már lapos képcsövű televíziót tervezett.

40 PDP Plasma Display Panel
A plazmakijelzők mű-ködésének alapja a gázkisülés. A plazma egy különleges, köztes halmazállapot a folyékony és a légnemű között. Plazmát gázkisülés útján, a gázok ionizá- ciójával lehet előállítani. Az ionizáció egy olyan folyamat, mely során a semleges atom negatív, vagy pozitív töltésűvé válik. Kép forrása: Anion Kation negatív töltésű ion elektronfelvétellel jön létre pozitív töltésű ion elektronleadással keletkezik

41 PDP Plasma Display Panel
U A kijelző apró cellákra van osztva, melyeket gázzal töltenek fel. A cellák oldalain külön elektródák találhatók. A cellákat nemesgázzal töltik fel. (A nemesgázok olyan gázok, melyeknek a külső elektronhéjai is telítettek, így csak különleges körülmények között reakcióképesek.) A cellákban található xenon és neon gázra feszültséget vezetnek, ezzel ionizálják. Mivel az eddig szigetelőként viselkedő gáz vezetővé válik, gázkisülésről beszélünk. A gázkisülés kísérő jelenségeként ultraibolyafény keletkezik. Ne Xe VIII. főcsoport

42 PDP Plasma Display Panel
U Feszültség hatására UV-fény keletkezik, mely gerjeszti a cella elején található fény-port. A látható fény az emberi szem számára is érzékelhető elektromágneses sugárzás. Nem látható azonban az: A feszültség csökkentésével lehet változtatni a keletkező UV-fény mennyiségén, és ezáltal szabályozni a fényerőt. infravörös sugárzás ibolyántúli sugárzás (UV-fény) mert a látható tartománynál nagyobb hullámhosszú mert az érzékelhető fénynél kisebb hullámhosszú

43 PDP Plasma Display Panel
U U U Ahogy az eddigi monito-roknál, itt is három alpixel összessége alkot egy képpontot. Ugyan a gyártástechnológia eljárások egyre jobban fejlődnek, de a gázplazmás kijelzőket még mindig csak viszonylag nagyobb pontátmérőjű képpontokkal tudják előállítani. Ez az oka annak, hogy minél nagyobb képátlójú egy ilyen kijelző, annál élesebb képet ad. Napjainkban számítógéppel kapcsolatban leginkább a projektorok leváltására alkalmazzák. Általában az ilyen kijelzők inkább televízióként használatosak, de a jövő egyre inkább afelé halad, hogy ez a két tevékenység egybeolvadjon. HTPC: (Home Theater PC, Media Center) olyan kis fogyasztású, csendes számítógép, mely multimédiás szolgáltatásokkal rendelkezik, és legin-kább televízión történő megjelenítéshez fejlesztik.

44 Végeztem a feladattal.

45 Monitortípusok összehasonlítása
CRT LCD PDP fogyasztás magas viszonylag alacsony vetekszik a CRT-jével szemre gyakorolt hatása a sugárzás,a domború felület fárasztja káros hatás nem ismert napfény hatása visszatükröződik nem tapasztalható (matt kijelző esetén) általában elnyomja a kijelző fényét betekintési szög bármely pontból jól látszik meghatározott szögig megfelelő a kép minden irányból színhű kép mozgókép pontos megjelenítés régebbieknél homá-lyosak a mozgások tökéletes állókép beégés veszély (képernyőkímélő!!!) nincs rá negatív hatással nagyon hamar beég méretek kis és közepes képátló, kis pontméretek bármilyen képátlóban megállja a helyét, pontmérete közepes csak nagyobb átmérővel kapható a nagy pixelek miatt jelátvitel analóg általában digitális digitális kialakítás nagy hátsó kiterjedés lapos kialakítás

46 Végeztem a feladattal.

47 Teljesítmény értékelése
Monitor fogalma Általános jellemzőik CRT LCD PDP Összehasonlító táblázat Bizonytalan vagy valamiben? Ugorj vissza! MINDENT TUDOK, TOVÁBB A KIEGÉSZÍTŐ ANYAGRA!

48 Kiegészítő anyagrész, olvasnivaló

49 Az érintőképernyők Kép forrása: Az érintőképernyők megjelenésével a kijelzők nem csak a legfontosabb kimeneti perifériák, hanem egyben a legfontosabb bemeneti eszközökké is váltak.

50 Az érintőképernyők LCD távtartók szigetelő-réteg érintőceruza
Rezisztív technológia A képernyő vezető- rétegére áramot kap-csolnak. A szigetelőréteg nyomás hatására megszakítja az áramkört. A vezérlő kiszámítja a koordinátákat. Speciális ceruzát (stylus) igényel. Előny: olcsó Kapacitív technológia Felületén kis feszültségű elektromos töltést hal-moz fel. Érintés hatására ujjun-kon keresztül távozik a töltés. A vezérlő a feszült-ségingadozás alapján megállapítja a koordi-nátákat. Csak az ujjal való nyomást érzékeli. Előny: multitouch, vagyis többujjas érintés bevezetése. Felületi hullám technológia A kijelzőn lévő adóegy-ségek hanghullámokat bocsájtanak ki. Érintés hatására elzárjuk a hang útját, melyet a szenzorok így nem tudnak érzékelni. A vezérlő kiszámítja a koordinátákat. Hasonlóképpen műkö-dik az optikai megoldás is, ahol ún. optokapukat használnak. (Az optokapu egy infra LED-ből és egy érzékelő fototranzisztorból áll.) Előny: pontos LCD szigetelő-réteg érintőceruza Kép forrása: áramkörök, vezetőréteg

51 A 3D megjelenítésre képes monitorok
Kép forrása: Látásunk ún. binokuláris látás, mely azt jelenti, hogy agyunk a két szemünkkel látott külön képeket együtt értékeli ki.

52 A 3D megjelenítésre képes monitorok
Sztereó technológiák: Anaglif képalkotás vörös-cián, vagy sárga-kék színszűrő határozza meg melyik szemünk melyik részletet láthassa 3D polarizáció két eltérően polarizált fényt bocsájt ki a megjelenítő a szemüveg polárszűrői a megfelelőt engedik át Shutter a megjelenítő felváltva jeleníti meg a jobb és bal képet a kijelzővel összeköt-tetésben álló aktív szemüveg monokróm LCD-je a kellő pil-lanatban elsötétül Autosztereó technológia: Kép forrása: „Szemüveg nélkül” pixeleket úgy alakítják ki, hogy egyik képpontot csak az egyik, míg a másikat csak a másik szem lássa fix helyről kell nézni „Virtuális valóság” a szemüvegben apró TFT kijelzők gondoskodnak a 3D hatásról

53 A jövő kijelzője: OLED Kép forrása: Szuper vékony, hajlékony kivitelezés, ragyogó színek, kiemelkedő kontrasztarány, minden szögből éles kép, és mindez egy energiatakarékos kijelző tulajdonsága. Ez a már ma is kapható OLED technológia.

54 Felhasznált anyagok, ajánlott oldalak az elmélyüléshez
Iskolában tanultak, saját ismeretek Holczer József: Informatika szóbeli érettségi ELMÉLET A magyarázó ábrák maradék-talanul saját készítésűek. A használt képek forrása a DIÁK LÁBJEGYZETÉBEN található. GRAFIKA További érdekes feladatok! MONITORKÉP: