A térábrázolás fejlődése gyermekkorban (1-18 év)

Az előadások a következő témára: "A térábrázolás fejlődése gyermekkorban (1-18 év)"— Előadás másolata:

1 A térábrázolás fejlődése gyermekkorban (1-18 év)
MÁRIALIGETI ANNA A térábrázolás fejlődése gyermekkorban (1-18 év) A térábrázolás fejlődése gyermekkorban (1-18 év)

2 az őskortól bejárt út 1 2 3 4 MÁRIALIGETI ANNA - 2009.10.13.
térábrázolás fejlődése különböző korokban párhuzamban a mai rajzfejlődéssel barlangrajzok, ősember-rajzok, népek tárgyai, Nasca-vonalak – bizánci ábrázolás (kisebb-nagyobb alakok…) axonometrikus ábrázolás - egy iránypontos perspektíva két- és többiránypontos perspektíva 3 4 1 – barlangrajzok // ‘ahol van hely’ – bizánci mozaik // egymás fölé-alárendeltség 3 – gótikus festmény // axonometrikus, egy- és kétiránypontos perspektivikus ábrázolás – Rembrandt // fejlett térábrázolás, kombinált eszközök alkalmazása a tér kifejezésére

3 térábrázolás „kellékei”
MÁRIALIGETI ANNA térábrázolás „kellékei” Mitől érezzük a képet ‘teresedőnek’? árnyékolás (3,4) - perspektíva (3,4) - közeli és távoli tárgyak színe változik (levegőperspektíva) - élesen kirajzolt részek vs. foltok (4) - méretkülönbségek (3) takarás egymás feletti sávokba rajzolt alakok (1,2) 1 2 Mi a térábrázolás? A tér visszaadásának módja (pl.: egymás feletti sávokban elrendezett képelemek, színekkel érzékeltetett, ún. „levegőperspektíva”, tárgyak határoló lapjainak „összetartása” egy enyészpont felé, azaz mechanikus „tan-perspektívaként” funkcionáló lineáris térábrázolási mód). Betty Lark-Horowitz - Hilda Lewis - Marc Luca 1973 3 4 Mi a térábrázolás? A tér visszaadásának módja (pl.: egymás feletti sávokban elrendezett képelemek, színekkel érzékeltetett, ún. „levegőperspektíva”, tárgyak határoló lapjainak „összetartása” egy enyészpont felé, azaz mechanikus „tan-perspektívaként” funkcionáló lineáris térábrázolási mód). // Betty Lark-Horowitz - Hilda Lewis - Marc Luca 1973

4 rajzi korszakok térábrázolás szerint 1- Löwenfeld
MÁRIALIGETI ANNA rajzi korszakok térábrázolás szerint 1- Löwenfeld 1-3 Firkakorszak a komponálás kezdetei 4-6 Presematikus korszak sajátos szimbolikus térábrázolás 7-12 Sematikus korszak geometrikus sémák 1 2 3 12-13 A realizmus hajnala //a banda korszak tér ás színábrázolási konvenciók elsajátítása, kísérletezés 13-14 Az értelmezés kora //pszeudonaturalista korszak 3dimenziós térábrázolás árnyalatokban gazdag színkezelés 14-17 A döntések kora vissza a gyermekkori vizuális nyelvhez firka , grafiti 4 5 6

5 rajzi korszakok térábrázolás szerint 2- Rhoda Kellog
MÁRIALIGETI ANNA rajzi korszakok térábrázolás szerint 2- Rhoda Kellog I. Firkakorszak ( 2-4 év) Az alapformák megjelenése - az ábrázolásba való átmenet Kör, majd szögletes idomokra emlékeztető formák Elemi forma és vonalkészlet jön létre Már nem alapfirkákból, hanem diagramokból és kombinátumokból alakítja ki a gyermek bonyolultabb formáit, melyeket Kellogg aggregátumoknak nevez. (aggregátum: félig képek, félig firkák – némelyik kész kép, dekoratív alkotás, majdnem kép) (Aggregátum:egymással érintkező, de szerves kapcsolatban nem lévő elemek halmaza) 1 II. Képalkotó szakasz ( 3,5-5 év körül) Valóság dolgaihoz hasonló, leképező szándékú ábrák létrehozása az aggregátumokból. RHODA KELLOGG szakaszolása I. Firkakorszak ( 2-4 év) Alapfirkák (1 év körül) Az alapformák megjelenése - az ábrázolásba való átmenet Kör, majd szögletes idomokra emlékeztető formák Elemi forma és vonalkészlet jön létre 2. Motívumszakasz (2 év körül) 3. Formaszakasz (2-3 év körül) 4.. Kompozíciós szakasz ( 4 év körül) Már nem alapfirkákból, hanem diagramokból és kombinátumokból alakítja ki a gyermek bonyolultabb formáit, melyeket Kellogg aggregátumoknak nevez. (aggregátum: félig képek, félig firkák – némelyik kész kép, dekoratív alkotás, majdnem kép) (Aggregátum:egymással érintkező, de szerves kapcsolatban nem lévő elemek halmaza) II. Képalkotó szakasz ( 3,5-5 év körül ) valóság dolgaihoz hasonló, leképező szándékú ábrák létrehozása az aggregátumokból. 2

6 rajzi korszakok térábrázolás szerint 3– Kárpáthi Andrea
MÁRIALIGETI ANNA rajzi korszakok térábrázolás szerint 3– Kárpáthi Andrea J. RICHTER gyűjtése/ Kárpáthi Andrea: VNT 2. A KÉPMEZŐ MEGKOMPONÁLÁSA Ez a kritérium a komponálási képesség szintjét pontozza. A korosztályokra jellemző kompozíciós típusokat a teszt szerzője korosztályonként 500 rajz elemzésével állapította meg. 4. táblázat: Kompozíciós típusok a Vizuális Narratív Tesztben item Kompozíciós típus Pont Megjegyzés 2.1 nincs alap, a figura lebeg 1 2.2 a tárgyak vagy figurák egymás fölé rendezve 1.5 az alapvonal nincs megrajzolva (ha van: .5 item) 2.3 egy sorban rendezett alakok 2 2.4 a képmező alját használja alapvonalnak 2.5 alapvonalra fűzött figurák ( 1 vagy több sorban 3 2.6 alapvonalra és térbe állított figurák együtt 4 van alapvonal, a térben álló figura ez alatt, vagy fölött van 2.7 mechanikus 3 dimenziós ábrázolás 5 primitív, helytelen séma 2.8 "kétértelmű" térábrázolás 6 síkábra térbeli dimenziókkal rendelkező háttér elött 2.9 viszonylag következetesen alkamazott perspektíva 8 2.10 takarás 6-8.5 a takarások számatól függően 2.11 a képmezőből kinyúló, ill. belógó figura- vagy tárgyrész 9 2.12 a térábrázolási séma megismétlése kicsinyítéssel, vagy nagyítással 10 azonos kompozíció és figurák, csak a méret különbözik 2.13 középponti szimmetria 2.14 tengelyesen szimmetrikus elrendezés, 2-3 alakkal 2.15 tengelyesen szimmetrikus elrendezés, 4-5 alakkal A kompozíció színvonala a 6 képmezőben jelentősen eltérhet, s ennek nem feltétlenül a hullámzó rajzi teljesítmény az oka. Vannak olyan témák, jelenetek, motívumok, amelyek olyan kompozíciós szerkezetet hívnak elő a gyermek grafikai repertoárjából, amelynek még nem urai. Ezért ez az item hitelesen csak jelentős munkával, képmezőnként értékelhető. A külön kompozícióként kezelt képkockák előnye arányban áll az értékelésbe fektetett munkával: a gyermek kompozíciós készségét nem csupán egyetlen alkotás, hanem hat rajz alapján ítélhetjük meg. () ) Elôfordul, hogy a tanuló a hat képet egyetlen kompozícióba rendezi, átrajzol a kereteken. Ilyenkor a globális benyomás alapán kell ítélnünk, s ez a pontszám szerepel hatszor az értékelô lapon. Vizuális- és Narratív Teszt – a képmező megkomponálása

7 rajzi korszakok térábrázolás szerint 3- Kárpáthi Andrea
MÁRIALIGETI ANNA rajzi korszakok térábrázolás szerint 3- Kárpáthi Andrea I. Alaktalan rajzolás kora (1-3 év) 1 2 II. Képzeletszerű rajzolás kora (3-10 év) csapongó képzelet nincsenek természetes arányok ‘átlátszó’ vonalak (térösszecsúszás) sémák nincs perspektíva Kárpáthi Andrea: a rajzfejlődés korszakai Az alaktalan rajzolás kora 1-3 év A képzeletszerű rajzolás kora 3-10 -csapongó képzelet --nincsenek természetes arányok --”átlátszó” vonalak (térösszecsúszás) -sémák --nincs perspektíva ˇˇˇˇˇˇ -térbeli dimenziók ábrázolása --eleinte az 1 és 2 dimenzió szerint rajzol, nehézségekkel küzdve tér át a 3. dimenzióra 3 1 – firkák, kisfiú // 3 éves – firkák, kisfiú // 3 éves – mentő, kislány // 6 éves

8 térbeli dimenziók ábrázolása – Kárpáti Andrea
MÁRIALIGETI ANNA térbeli dimenziók ábrázolása – Kárpáti Andrea eleinte az 1 és 2 dimenzió szerint rajzol, nehézségekkel küzdve tér át a 3. dimenzióra 1 dimenziós rajz: egyszerűsítésből következik, a hosszúkás testek absztrahációja jellemzi ritka esetben fejlődik ki a tárgyak távlati rajza önmagától 1 2 a gyermek előbb absztrahálja az irányt, s csak utána a párhuzamosságot a 3. dimenzió megrajzolására való törekvés több nehézségbe ütközik (magasabb intelligencia, komplikált összetétel…) > nem jutnak el idáig 3 4

9 perspektivikusság a gyermekrajzokban – Levinstein
MÁRIALIGETI ANNA perspektivikusság a gyermekrajzokban – Levinstein 1 2 -Levinstein: a perspektivikusságra való törekvés az alakok térbeli elrendezéséből, a tárgyak töb oldalról való megrajzolásában nyilvánul meg, ez alapján A - perspektíva teljes hiánya (térbeli egység hiánya) B - térbeli egység megteremtése a horizont felrajzolásával, az alakok viszont egy síkban vannak C - alakok távlat szerinti elrendezése (az alakok nagysága változatlan, csak egyik fentebb, másik lentebb van D - közelebb lévő tárgyak nagyobbak, távolabbiak kisebbek > ritkán éri el a gyermek, de ha igen, akkor ez az előző fokozattal keverten jelenik meg 3 4 „A perspektivikusságra való törekvés az alakok térbeli elrendezéséből, a tárgyak több oldalról való megrajzolásában nyilvánul meg.” // Levinstein – perspektíva teljes hiánya 2 –horizont felrajzolása, az alakok egy síkban vannak 3– alakok távlat szerinti elrendezése 4 –közelebb lévő tárgyak nagyobbak, távolabbiak kisebbek

10 tér kifejezésének fejlődése gyermekrajzokban
MÁRIALIGETI ANNA tér kifejezésének fejlődése gyermekrajzokban A rajzi fejlődés aspektusaiban ez mutatja a legkevesebb fejlődési fokot. (5%) 1 2 -A tér kifejezésének fejlődése: -a rajzi fejlődés aspektusaiban ez mutatja a legkevesebb fejlődési fokot (5%) -szétszórt -egyvonalas sorakoztatás -többvonalas sorakoztatás -”kevert” látás „hegyperspektíva” jelenségszerű ábrázolás 3 4 6 1 – szétszórt 2 –egyvonalas sorakoztatás 3– többvonalas sorakoztatás 4 –”kevert” látás 5– „hegyperspektíva” 6– jelenségszerű ábrázolás

11 tárgyak térbelisége gyermekrajzokban
MÁRIALIGETI ANNA tárgyak térbelisége gyermekrajzokban 1 2 A távlati rajzig általában már nem jutnak el… ugyanez a fokozatosság emberábrázolásban is jellemző tárgyaknál: A – egyetlen oldalról B – egyszerre több oldal is látszik (pl. ház 2/3 oldala) C – távlati rajzig nem jutnak el 3 1 – egyetlen oldalról 2 –egyszerre több oldal is látszik 3– távlati rajzig nem jutnak el

12 térlátás fejlődése- Pálffy Zoltán
MÁRIALIGETI ANNA térlátás fejlődése- Pálffy Zoltán a tárgyat „önállótlanul” tükröző (…) forma- és térlátás a tárgyat „önállló” tárgyként visszatükröző s a tárgy anyagi reprodukálásának (…) vezérlésére alkalmas emberi látás 1 2 a tárgyak formai reprodukálásának vezérlésére alkalmas képi tervek készítéséhez szükséges látás + tárgyat felismerő formalátás a perspektivikus látszat bizonyos külső jelző ingereinek rajzi reprodukálását vezérlő látás + a 3 dimenzió „látszatát” érzékelő látásminőség Pálffy Zoltán: hipotézis: Feltevésem szerint az ember specifikusan emberi forma- és térlátása a forma és tér konkrét, majd fokozatosan elvontabb és elvontabb – a történelmi-társadalmi fejlődés folyamán „egymásra rétegződő” – külső „tárgyi szintjeinek” megfelelő belső szinteken szerveződik. a tárgyat „önállótlanul” tükröző (…) forma- és térlátás a tárgyat „önállló” tárgyként visszatükröző s a tárgy anyagi reprodukálásának (…) vezérlésére alkalmas emberi látás a tárgyak formai reprodukálásának vezérlésére alkalmas képi tervek készítéséhez szükséges látás + tárgyat felismerő formalátás 4. a perspektivikus látszat bizonyos külső jelző ingereinek rajzi reprodukálását vezérlő látás + a háromdimenzió „látszatát” érzékelő látásminőség Az elvontság egyes fokozatai megismétlődnek egy-egy szinten belül is. További szintek a tárgy belső, „rejtett” szerkezeti felépítését, esztétikai kvalitásait stb. visszatükröző - s egyben a pszichikum szélesebb tartományait mozgósító és integráló – látásszintek. 4 5 „Feltevésem szerint az ember specifikusan emberi forma- és térlátása a forma és tér konkrét, majd fokozatosan elvontabb és elvontabb – a történelmi-társadalmi fejlődés folyamán „egymásra rétegződő” – külső „tárgyi szintjeinek” megfelelő belső szinteken szerveződik.” // Pálffy Zoltán

13 MÁRIALIGETI ANNA Összefoglalás Nem csoda, hogy a gyermek nehezen cseréli fel a képzeleti világot a teljesen objektív valóság képével… Sok nehézséget, zavart, küszködést jelent a 3. dimenzió kifejeződése. Az emberi szellemnek is ezt a fokot volt legnehezebb elérnie. 1 2 Nem csoda, hogy a gyermek nehezen csréli fel a képzeleti világot a teljesen obejektyv valóság képével… Sok nehézséget, zavart, küszködést jelent a 3. dimenzió kifejeződése. Az emberi szellemnek is ezt a fokot volt legnehezebb elérnie. 3 4