Romantika és historizmus (a 18. sz. végétől a 19. sz. végéig)

Az előadások a következő témára: "Romantika és historizmus (a 18. sz. végétől a 19. sz. végéig)"— Előadás másolata:

1 Romantika és historizmus (a 18. sz. végétől a 19. sz. végéig)

2 I. Korról, stílusról

3 1. A név: a regényesség stílusa
„Roman”: regény A középkori lovagregények hangulatára emlékeztető

4 Az utolsó európai korstílus
Talán az utolsó olyan nagy stílus, amely minden művészeti ágban (irodalom, zene, építészet, képzőművészet) jelentőset alkot Liszt Ferenc Victor Hugo

5 Együtt élő irányzatok A klasszicizmus, a romantika, majd a historizmus és a realizmus részben átfedi egymást a 19. sz. művészetében

6 A klasszicizmus és a romantika harca
A 19. sz. 2. évtizedétől kibontakozik a két irányzat vetélkedése A klasszicista nézet: romantikus az, ami „beteg” Mai szemmel a klasszicizmus görögös szépségkultusza is csak a romantika egyik megnyilvánulása Gericault: Őrült nő

7 2. Romantikus szellemiség
Delacroix: Ofélia halála (Shakespeare: Hamlet)

8 a/ Elidegenedés A felvilágosodás ésszerűsége megrendíti a vallásos világkép erejét, az Ég és a Föld mitologikus egysége széttörik Az ember magára marad, idegenül, otthontalanul érzi magát a világban Delacroix: Hamlet a sírásókkal

9 b/ Az Istenkép átalakulása
Deizmus: Isten szerepét csak a teremtésre (első mozgató) korlátozó szellemi áramlat - a teremtett világ Isten további beavatkozása nélkül éli életét, működik mint egy felhúzott óra (mechanikus materializmus – az ipari forradalom kora) Panteizmus: Istent a természeti törvényekkel azonosító irányzat

10 c/ Elvágyódás A magára maradt ember egy jobb, egy szebb, egy élhetőbb világba vágyakozik – a romantikus életérzés alapélménye ez Az elvágyódás területei fogalmazódnak meg a romantikus művészet témaköreiben Friedrich: Krétasziklák Rügenen

11 A szürke hétköznapok helyett a kalandok világa
Delacroix: Oroszlán vadászat

12 A kaland és a hőskultusz
Az átlagostól az emberfelettiig A történelem formáló egyéniség igézete (a romantikus hős, a kalandor megtestesülése: Napóleon)

13 A kisszerű jelen helyett a dicső múlt
Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a börtönben

14 Az egészségtelen városi lét helyett a természet nagyszerűsége
Friedrich: Elba parti táj

15 A végestől a végtelenbe
Friedrich: Szerzetes a tengerparton

16 „Vissza a természetbe” (Rousseau) és a „nemes vadember” mítosza
A civilizáció mint tévút A primitív, de tiszta és romlatlan emberi lét lehetősége

17 Az angolpark vagy tájkert
A geometrikus, barokk parkok (franciakert) szabályosságát elvető, szabad, festői természetet idéző, antik épületet, gótikus műromot, remetelakot (parasztház vagy kínai pagoda stb.) rejtő kerttípus

18

19

20

21

22 Az élet helyett a pusztulás, az enyészet, halálvágy és romkultusz

23 A jól ismert helyett a távoli ismeretlen (az egzotikus)
Delacroix: Algériai nők

24 Valóság helyett képzelet
Delacroix: Dante bárkája

25 Ész helyett érzelem A felvilágosodás észkultusza ellen lázad, az érzelmek fontosságát hangsúlyozza Blake: Boldog nap

26 Érzelmi energiák, irracionalitás
Izgatja a hétköznapin túli, az ésszel nem megragadható, az emberlét érzelmi oldala Blake: Szerelmesek

27 Őrület és teremtő erő A normalitáson túli megfejthetetlen talánya
Az alkotó képesség titokzatossága, csodálata Gericault: Őrült férfi képmása

28 Romantikus művészkép: zsenikultusz
A művész a hétköznapi világ felett áll, rendkívüli képesség birtokában van, egyedül ő képes az alkotás által harmóniát teremteni Látnok („vátesz”), átveszi a pap szerepét Delacroix: Chopin portréja

29 Az eredetiség mindenek felett
A harmónia nélküli világban, csak a művészet ad erre lehetőséget A művész nem korlátozható, felette áll a kispolgári lét szabályainak, erkölcsi értékeinek (a bohém művész alakja) Courbet: Pipás férfi (Önarckép)

30 Korlátok helyett szabadság
Szabadság az egyénnek: önmegvalósítás, eredetiség Szabadság a közösségnek: polgári egyenlőség, nemzeti függetlenség Szabadság az alkotásban: félre a klasszikus szabályokkal Delacroix képe a görög nép szabadságharcának kapcsán

31 A 18. sz. vége és a 19. sz. első fele a forradalmak és szabadságharcok kora

32 A nemzet fogalom születése
A „modern”, polgári nemzet fogalom (nyelvi, kulturális együvé tartozás) kialakulásának ideje Nemzeti függetlenség és a nemzetállam követelése A nemzeti nyelv és kultúra fejlesztése a fő célok között Borsos József: Nemzetőr

33 d/ Középkor kultusz Az európai nemzetek saját gyökereiket kutatva a középkor felé fordulnak A klasszicizmus ókor imádatát a gótika szeretete váltja fel Corot: A chartres-i Notre Dame

34 Megváltozik a múlthoz való viszony: a műemlékvédelem születése
A 19. sz. másként viszonyul a történelemhez (a megelőző korokban csak a jelen volt a fontos, gátlás nélkül rombolták le, alakították át a régebbi dolgokat), a múlt emlékei értékessé válnak

35 3. Historizmus, eklektika, akadémizmus
A 19. sz. 2. felében kibontakozó művészeti jelenség, a múlt stílusait éleszti újjá (historizmus: neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk), válogat a régi irányzatokból (eklektika), a művészeti iskolákban (akadémia) tanultakhoz ragaszkodva

36 II. A 19. századi építészet

37 1. A múltba fordulás jellemzi leginkább
A század elején a klasszicizmus ókor utánzása a jellemző A romantika főleg a középkor művészetét („gótikus újjászületés) ötvözi az egzotikussal (arab, indiai, kínai) a század közepén A historizmus válogat a múlt nagy stílusaiban (neoromán, neogót, neoreneszánsz, neobarokk) a század 2. felében

38 a/ „Gótikus újjászületés”
A klasszicizmus stílusa nemzetközi, a romantika a nemzeti múlt újraélesztésére törekszik, ezért fordul a középkor felé A „gót” stílusnév (német, barbár, bizarr, ízléstelen) átértékelődik, új tartalmat nyer (nemzeti, haladó)

39 Parlament, London,

40 Karcsú tornyok, csipkeszerűen áttört falak, a gótika minden jellemzője

41

42 A legismertebb részlet, az óratorony (Big Ben)

43 Monet képe

44 b/ Nemzeti romantika

45 Feszl Frigyes: Vigadó, Bp., 1859-65.
A magyar romantikus építészet főműve

46 Nemzeti stílus keresése
A pesti régi Vigadó épülete (Pollack M.) klasszicista stílusú volt, 1849-ben elpusztult Az új épületet a nemzeti stílus keresése (Bach-korszak, az elnyomatás évei) hatja át

47 Volt-e „magyar oszloprend”?
A magyar középkor elemei (román stílus) Magyarország sajátos földrajzi helyzete, kelet és nyugat között (bizánci) Keleti származásunk (arab, „mór” stílus elemek)

48 A különböző elemek harmonikus egysége (román félkörök, bizánci patkóívek, mór rácsozatok)

49 A mozgalmas ívek és a nyugodtabb síkok egyensúlya

50 Nagy tömegek és apró díszítmények

51 A belső keleties hangulata

52 c/ Historizmus építészete (a 19. sz. 2. fele)
A feladat határozza meg a stílust - politikai épület: neogót vagy ókori, templom: neoromán vagy neogót, színház: neoreneszánsz vagy neobarokk

53 Operaház, Párizs,

54 Az érett reneszánsz eleganciája és a barokk pompája

55

56 Ybl Miklós: Operaház, Bp., 1875-84.

57

58 Neoreneszánsz Európa talán legszebb operaháza, a 16. sz. olasz, érett reneszánsz stílusát egyezteti a rendeltetés támasztotta követelményekkel

59 Oszloprendek, colosseum-motívum, bábos korlát stb.

60 Pazarló gazdagság: freskók (Lotz Károly) és stukkók

61 Steindl Imre: Országház, Bp., 1885-94.

62

63 A gótika minden stílusjegyét felidézi
Neogótikus, eklektikus Támpillérek, támívek, fiatornyok, vimpergák, mérművek, kúszólevelek, keresztvirágok, szoborfülkék, vízköpők stb.

64 A kupolaterem A katedrálisok főhajóinak tagolását idézi, csúcsíves árkádok, trifórium, ablakok, bordás boltozat

65 A lépcsőház a reneszánsz, sőt a barokk stílusára is emlékeztet

66 Szépművészeti Múzeum (Schikedanz Albert), Bp. 1899-1906

67 Klasszikus külső, különböző stílusú belső terek, eklektikus épület
Szigorú klasszicitású homlokzat (korinthoszi oszlopos portikusz, a timpanonban az olimpiai Zeusz-templom oromzat szobrainak rekonstrukciója) Reneszánsz, barokk stb. termek belül

68 A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom, 13-15. sz. és 19. sz
A budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom, sz. és 19. sz. v. (Schulek Frigyes - restaurálás) Az eredetileg (IV. Béla, Anjouk, Mátyás idején építik) is gótikus épületet Schulek neogótikus stílusban újítja meg a 19. sz. végén

69 3 hajós csarnoktemplom

70 Műemlékvédelem a 19. században: purizmus
Stílus tisztaság elérése a célja, megtisztítani minden eltérő átalakítástól, berendezési tárgytól Sokszor értékes részletek is áldozatul esnek ennek a törekvésnek

71

72

73 Gótikusabb mint valaha
Schulek értékes barokk elemeket bont el Az eredeti gótikus részeket tudományosan feldolgozva igyekszik megóvni Új főoromzatot tervez Kőcsipkés toronysüveget helyez a déli toronyra Új kápolnát állít mellé (Gara-kápolna)

74 Neoromán mesearchitektúrával keretezi (Halászbástya)
Kiszabadítja a tömegét a mellette álló épületek elbontásával és a francia romanikát idéző, a budai városképet alapvetően meghatározó keretbe foglalja

75

76 d/ Mérnöki építészet Mérnök építészet: közterületeken épülő, kiszolgáló, közvetítő építmények A kor leginkább újat hozó területe: új anyagok, (öntöttvas, acél) és az üveg nagyfokú felhasználása jellemzi

77 Kristálypalota, London, 1851. (elpusztult)

78

79 Eiffel: Eiffel torony, Párizs, 1889.
Öntöttvas elemekből összeállított mérnöki alkotás

80 A diadalmas nehézipar új építészeti lehetőségeinek bemutatása
Alkalmi építménynek szánják egy világkiállítás idejére Kemény viták után a megőrzése mellett döntenek, azóta Párizs jelképe (kilátóhely, étterem, újságszerkesztőség, adó állomás)

81 Az ipari forradalom „művészete”: az új lehetőségek szimbóluma

82 III. Romantikus szobrászat
Nehezen határozható meg, sok vonása a klasszicizmussal azonos Sokszor a művészek is egy-egy műben klasszicistának, máskor romantikusnak mutatkoznak A figurák dinamikusabb elrendezése, mozgása, a mű szellemisége (nemzeti, hősi pátosza) különbözteti meg a klasszicizmustól

83 a/ Francois Rude: Marseillaise, 1836., Párizs

84 Egy klasszicista épületet díszít

85 Napóleon katonai győzelmének állít emléket: győztes csaták neve

86 Klasszicista és romantikus elemek keveredése
Antik eredetű épülettípus oldalán allegorikus ábrázolás, antik jelmezekbe öltöztetett figurák – klasszicizmus Zsúfolt, mozgalmas kompozíció, széles gesztusok, pátosszal teli arckifejezések – romantika A romantikus hazafiasság lelkesítő eszméje diadalmaskodik

87 A Háború szárnyas szelleme

88 Az harcba induló önkéntesek 1792-ben – antik ruházat és fegyverek

89 b/ Izsó Miklós A 19. sz. közepének legjelentősebb szobrásza Magyarországon Ferenczy István tanítványa Jelentős portrék, emlékmű szobrok alkotója Arany János portréja

90 Nemzeti tematika Búsuló juhász

91 Izsó Miklós: Táncoló paraszt, 1870., MNG
Terrakotta (égetett agyag) Egyszerre klasszikusan zárt és barokkosan mozgalmas kompozíció, a kontraposzt a tánc egy kitüntetett pillanatával esik egybe

92 Nemzeti viselet A mozgás érzékeltetése, a pillanat megragadása bravúros A ruha mozdulatot követő tömege fogja egységbe a testformákat, ez adja a kompozíció klasszikus zártságát

93 A kompozíció érlelése,vázlatok sora

94 c/ A historizmus korának szobrászata
A művészeti akadémiákon tanult, nagyfelkészültségű művészek alkotásai emelkednek a tereken A magas szintű szakmai ismeretek mellett (anatómia, kompozíció, anyagismeret) mellett a történeti hűségre is törekednek

95 Fadrusz János: Mátyás emlékmű, Kolozsvár, bronz, 1895-1902

96 A historizmus nálunk a Kiegyezés után teljesedik ki, a millenniumi ünnepségekre számos emlékművet emelnek városainkban, Fadrusz műve a legsikerültebbek egyike

97 A főalak, a büszke tartású, páncélos, babérkoszorús lovas, nagy hagyományokra alapoz

98 A mellékalakok ábrázolásánál is a történelmi hitelességre törekedett a művész, a viselet, a fegyverek Mátyás korát idézik

99 IV. Romantikus és akadémikus festészet

100 1. Témák: elvágyódás és szabadságvágy

101 2. Különböző formai jegyek jellemezhetik: a/ lazúros festésmód
Sima, ecsetnyom nélküli festésmód (lazúrozás), rajzos- vonalas előadás, tiszta formák – a klasszikus formai megoldások

102 b/ Pasztózus festésmód
Pasztózus vagy impasto (vastag festék, ami őrzi a felrakásához szükséges eszköz nyomát – a művész személyes gesztusa), foltszerű, festői előadásmód, kontrasztos, barokkos megoldások

103 3. Kiemelkedő egyéniségek

104 a/ Francisco de Goya Konkrét stílushoz nehezen besorolható spanyol festő és grafikus

105 A rokokó kezdetek

106 Kíméletlenül realista portrék

107 A legjelentősebb grafikusok egyike: Kapriccsók és a Háború borzalmai

108 Felvilágosult művész – „Amikor alszik az ész, előjönnek a szörnyek”

109 Fantasztikum grafikában és festészetben

110 Látomásos festő: Fekete képek

111 A süket házának képei

112 Ijesztő víziók

113 Szürrealizmus?

114 Francia-ellenesség, hazafiság, romantikus hőstisztelet

115 A kései képek színpompája az impresszionizmus felé mutat

116 Goya Budapesten

117 Francisco Goya: május 3., 1814.

118 Valóságos élmény A megszálló franciák, Napóleon katonái kivégzik a spanyol szabadságharcosokat Drámai, közvetlen, nyers, riportszerű ábrázolás De, megszerkesztett, tudatos kompozíció is: a fény értelmezi a jelenetet

119 Rettenet és hősiesség

120 Arcnélküli erőszak

121 b/ Caspar David Friedrich
A német romantika legnagyobb festője Sima, lazúros festésmód, pontos rajz jellemzi stílusát Szinte kizárólag tájképeket festett

122 Ragyogó színek, egek, pára, áhítat

123 A természet végtelensége

124 Vágy a végtelenbe, kilépni a végesből

125 Az öröklét ígérete, a halál utáni üdvözülés reménye

126 A természet templom, Isten benne lakik (panteizmus)

127 „Figuralitás nélküli” új oltárkép típus
Friedrich tervezte a keretet is

128 Nem konkrét tájak, műteremben festett, vázlatokból szerkesztett látképek

129 Gótikus romok

130 Az ember eltörpül a természet nagysága előtt
Ha van figura, kicsi (staffázsalak) és általában háttal áll nekünk, bevon bennünket a táj szemlélésébe

131 Caspar David Friedrich: Vándor a ködtenger felett, 1818. k.
Ceruza rajzok alapján szerkesztett táj, vékony festékréteggel (lazúr) kialakított köd

132 A táj olyan mint a képrejtvény
Megfejthető, olvasható, elemei szimbólumokként is értelmezhetők: a szikla – szilárd hit, a köd – a földi lét bizonytalansága, a fenyő – örök élet ígérete, a keresztény reménye

133 Kétely: „A reménység hajótörése” („Jeges-tenger”)

134 Ijesztő magány

135 c/ Théodore Géricault A francia romantikus festészet elindítója
Több stílus határán áll: klasszicizmus, romantika, realizmus A lovak festője, fiatalon hal meg lovas balesetben

136 Klasszicizmus és romantika határán

137 Hősiesség, nemzeti tematika és lovak

138

139 A mozgás ábrázolása a festészetben

140 A művészi igazság

141 A valóság keresése, a szokatlan, az irracionális: őrültek

142 Levágott fejek

143 Théodore Géricault: A Medúza tutaja, 1818-19.

144 A fő mű Újsághír nyomán készült, valóban megtörtént esemény ábrázolása
Politikai vonatkozása is van, a tragédia ábrázolása vádirat, a korabeli viszonyok kritikája (lelketlen, alkalmatlan tisztek, akik legénységüket sorsukra hagyták)

145 A tenger mint a romantikus festészet kitüntetett témája
A kicsiny ember és a végtelen természet küzdelme A hajótörés: hősiesség, kaland, dráma Zichy Mihály Turner

146 Kompozíciós tanulmányok

147 Kompozíciós tanulmányok

148 Kompozíciós tanulmányok

149 Kompozíciós tanulmányok

150 Kompozíciós tanulmányok

151 A francia romantikus festészet alapműve

152 Klasszikus csoportfűzés: emberek gúlája
Klasszicista szerkesztésmód A horizont felé tornyosuló alakok csoportja pátosszal telített, fent a még reménykedők, lent a halottak

153 Realista vonások A hitelesség kedvéért a festő egy párizsi kórházban halottakról készít tanulmányokat, felkeresi a túlélőket, pontos információkat akar szerezni

154 A természet mint színpad
Tornyosuló hullámok, gomolygó felhők Színpadias megvilágítás, a balról érkező fény ellentétes a természetes fény irányával

155 d/ Eugéne Delacroix A legnagyobb francia romantikus festő, Géricault halála után a romantikus mozgalom vezéralakja

156

157 Klasszicizmus és romantika harca, a két vezér: Ingres és Delacroix

158 Az jelentős műve Géricault hatását mutatja: „Dante és Vergilius bárkája”

159 Szinte minden romantikus témát felölel életműve

160 A múlt regényessége: „Sardanapal halála”

161

162 A természet vonzása

163 Távoli tájak, idegen létformák: „Algériai nők”

164

165 Vázlatfüzet

166 Remek portrék

167 Szabadságharc

168 Falképfestő

169 Eugene Delacroix: A Szabadság vezeti a népet, 1831.

170 Allegorikus ábrázolás, a forradalom felmagasztalása
Az 1830-s párizsi forradalomnak állít emléket A Szabadság istennője emeli a nemzeti trikolórt és vezeti a forradalmárok csoportját

171 Klasszikus kompozíciós megoldás

172 Romantikus festőiség: lőporfüst és por

173 e/ William Blake: A teremtő, 1826.
Angol költő, grafikus Tollrajzok, vízfestmények alkotója Különös víziók, látomások, az őrület határán mozgó alkotó

174

175

176

177

178 f/ William Turner Az angol romantikus mozgalom egyik különleges alakja
Tájkép festő, az olajtechnika és az akvarell nagymestere „Önarckép”

179 Az angol romantikában különösen fontos a táj: Turner és Constable

180 Turner a francia barokk festő, Claude Lorrain hatása alatt kezdi pályáját, ideális tájak, álomszerű hangulatok Claude Lorrain Turner

181 A vízfesték (akvarell) utolérhetetlen mestere

182 Különös történeti képek: „Hóvihar, Hannibál átkel az Alpokon”

183 Múlt és jelen: „A Téméraire hadihajó utolsó útja”

184 A jelen felé fordulás már a realizmus iránya, Turner képein megjelennek a gépek

185 Lemondani a formáról és kifejezni mindent a színnel

186 Főszereplővé tenni azokat az elemeket (fény, pára, eső, szél) amikkel a festészet idáig alig-alig foglalkozott

187 Víz és ég: „A rabszolgahajó”

188 Alig érzékelhető tárgyak, hatalmas színfoltok dinamikus kavargása

189 „Eső, gőz, sebesség”

190 William Turner: „Gőzhajó a hóviharban”,1842.

191 Egymásra festett, laza festékpászmák
A vízen, gőzön és hóförgetegen áttörő fény

192 Mai szemmel is modern, az impresszionizmus előfutára

193 g/ John Constable A másik nagy angol tájképfestő, romantikus természetszeretet jellemzi művészetét

194 Ő a holland barokk tájképfestők hatása alatt indul
Ruisdael Constable

195 Közvetlenebb szemlélete, a tájkép festő klisék kerülése a realizmushoz is kötik festészetét

196 Különösen az élmény közvetlenségét tükröző, friss, lendületes vázlatai izgalmasak

197 A vázlatok közvetlensége az impresszionizmus felé mutatnak

198 „Brighton beach”

199 John Constable: „Fatörzstanulmány”, 1821. k.

200 h/ Borsos József: Nemzetőr, 1848., MNG
A magyar romantikus festészet a es forradalom és szabadságharc bukása után bontakozik ki, és a nemzeti tartalom a legfontosabb jellemzője

201 A magyar romantikus festészet legjellemzőbb műfaja a történelmi festészet
A múlt hősiessége fokozza a nemzeti önbecsülésünket Az elnyomatás éveiben ( as évek) a Habsburg-ellenesség rejtett formája

202 i/ Madarász Viktor Nemzeti romantikánk kiemelkedő alakja
Több jelentős történelmi kompozíció alkotója

203 Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, 1859., MNG

204 Habsburg-magyar szembeállás visszavetítése a múltba
Az V. László (2. Habsburg a magyar trónon) parancsára kivégzett Hunyadi, a nemzeti oldal mártírjává magasztosul

205 Nagy feszültségű, drámai jelenet a kompozíció eseménytelensége ellenére
A kép függőlegeseinek és vízszinteseinek ellentéte – az egyik gyertyatartó pont a halott nyakánál metszi a testet A fehér lepellel letakart test világít a homályos térben

206 Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a börtönben

207 j/ Székely Bertalan Talán legjelentősebb történelmi festőnk, nagyméretű olajképei mellett jelentős falképek alkotója is

208 Falképfestő

209 Székely Bertalan: Egri nők, 1867.,MNG
Hősi, honvédő harcaink egyik leghatásosabb ábrázolása, a győztes 1552-es török elleni várvédelem mozgalmas jelenete: a felkapaszkodott és visszavert ostromló törökök szemben a védők csoportjával

210 Mint a sziklapartot ostromló hullám
Allegorikus nőalak (Dobó Katica, nem történeti személy) a kompozíció középpontjában, fehér ruhája világít A mozgalmas és színpompás kép Delacroix romantikus festészetére emlékeztet

211 Székely Bertalan: II. Lajos holttestnek megtalálása

212 Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása

213 k/ Zichy Mihály: Illusztráció a „Hídavatás”- hoz, 1877. u., MNG
A szentpétervári cári udvarban is dolgozó Zichy, elsősorban grafikáival, irodalmi művekhez készített rendkívüli ceruzarajzaival emelkedik ki a kortársai közül

214 4. Akadémikus művészet A 19. században a művészképzés már nem egy-egy mester műhelyében, hanem akadémiákon folyik Az akadémiai képzésben a történelmi festészet számított a legmagasabb rendű műfajnak Benczúr Gyula: Vajk keresztelése

215 Alapkövetelmény a történelmi hűség
A sok alakos, nagy rajztudást, kompozíciós képességeket követelő műfaj a hivatalosan támogatott (állami megrendelések, ösztöndíjak) festészet rangjára emelkedik a 19. század során Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

216 a/ Benczúr Gyula Akadémikus történelmi festészetünk kimagasló alakja, látványos, a barokk festészet legnagyobbjaira emlékeztető, gyakran hatalmas kompozíciók alkotója Baccháns nő

217 Kiváló és keresett portréista
Erzsébet királyné

218 Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása, 1896., MNG

219 Az 1686-os visszafoglaló ostrom ábrázolása
A hatalmas méretű, látványos kiállítású kompozíció korhű ruhákban, hiteles arcképek felhasználásával mutatja be a fontos történelmi pillanat szereplőit

220 Lotharingiai Károly herceg, az ostromló sereg vezére

221 Abdurrahman, az ostromban elesett utolsó budai pasa

222 A sebesült magyar huszár: Bottyán János