Halmazállapot-változások

Az előadások a következő témára: "Halmazállapot-változások"— Előadás másolata:

1 Halmazállapot-változások

2 légnemű lecsapódás szublimáció párolgás lecsapódás forrás olvadás szilárd folyékony fagyás

3 Állandó hőmérsékleten végbemenő változások
olvadás → olvadáspont fagyás → fagyáspont forrás → forráspont Minden hőmérsékleten végbemenő változások párolgás szublimáció lecsapódás

4 gőz víz+gőz víz jég jég+víz A víz halmazállapot változásai forrás
forráspont 100 lecsapódás víz+gőz víz 50 hőmérséklet [oC] olvadás olvadáspont=fagyáspont fagyás jég jég+víz közölt hő [kJ]

5 olvadás (endoterm), fagyás (exoterm)
olvadás ill. fagyáshő víz : nagy fagyáshő hóeséskor enyhül az idő olvadáspont függ anyagi minőségtől nyomástól olvadáskor kiterjedő anyagoknál nő olvadáskor összehúzódó anyagoknál csökken (pl. víz)

6 Párolgás a folyadékok szabad felszínén megy végbe
a felület felé mozgó molekulák egy része „kirepül” a folyadékból endoterm (lehűléssel jár) hűtőberendezések fürdés után fázunk nyáron locsolják az utcákat lázcsillapítás prizniccel (Priessnitz) érzéstelenítés etil-kloriddal („fagyasztó”)

7 Párolgás nyitott térben
Párolgás zárt térben addig párolog a folyadék míg gőze telítetté nem válik dinamikus egyensúly: párolgás és lecsapódás egyforma sebességgel zajlik a gőztérben kialakuló nyomás a telített gőznyomás (tenzió) Párolgás nyitott térben addig tart, amíg az egész folyadék gőzzé alakul

8 Párolgás sebességét befolyásolják
anyagi minőség éter és benzin jobban párolog, mint a víz folyadék felület nagysága nagyobb felületen több részecske jut a felszínre tányérból hamarabb párolog el a víz, mint a pohárból a mosott ruhák kiterítve száradnak gyorsabban hőmérséklet magasabb hőmérsékleten több részecske rendelkezik a kilépési energiával meleg víz gyorsabban párolog (mosdás, főzés) Napsütésben gyorsabban száradnak a ruhák

9 gőztér telítettsége légáramlás
gőzös helyiségben nehezebben száradnak a ruhák légáramlás az eltávozó részecskék nem tudnak visszajutni a folyadékba szélben gyorsabban száradnak a ruhák szélben fürdés után fázunk hajszárítóval gyorsabban szárad a haj

10 Forrás A forrásponton végbemenő párolgás
A párolgás a folyadék belsejében is végbemegy Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen a folyadék telített gőznyomása eléri a külső (légköri) nyomást

11 Forráspont függ a külső nyomástól
légszivattyú alatt a víz akár szobahőmérsékleten forrhat magas hegyekben a víz alacsonyabb hőmérsékleten forr, ezért nem lehet pl. marhahúst vagy babot főzni kukta fazékban a víz magasabb hőmérsékleten forr, ezért hamarabb fő meg az étel

12 Lecsapódás Hőfelszabadulással jár
főzéskor a fedő aljára vízcseppek rakódnak le és a fedő felmelegszik hűvös időben főzéskor, fürdéskor az ablaküvegre, tükörre vízpára csapódik hidegről fűtött helyre belépve a szemüveg, fényképezőgép bepárásodik hűtőszekrényből kivett üveg bepárásodik a presszókávé vízgőzzel felmelegíthető

13 Szublimáció Sebessége a szilárd anyagok minőségétől függ
molekularácsos anyagok szublimálnak jól kámfor, naftalin, jód, szilárd illatszerek, száraz jég (szén-dioxid) a jég is szublimál 0oC alatt is megszáradnak a ruhák a legtöbb szilárd anyag nem, vagy nem érzékelhetően szublimál szublimációval ellentétes folyamat a dér képződése közvetlenül vízgőzből