NYÍRBÁTOR Először 1279-ben említik a források. Előbb a Gutkeled nemzetségbeliek, majd a Báthoriak, és kihalásuk után a Rákócziak birtokolták. Várkastélyában.

Az előadások a következő témára: "NYÍRBÁTOR Először 1279-ben említik a források. Előbb a Gutkeled nemzetségbeliek, majd a Báthoriak, és kihalásuk után a Rákócziak birtokolták. Várkastélyában."— Előadás másolata:

1 NYÍRBÁTOR Először 1279-ben említik a források. Előbb a Gutkeled nemzetségbeliek, majd a Báthoriak, és kihalásuk után a Rákócziak birtokolták. Várkastélyában kötötték meg szeptember 8-án a bátori egyezményt, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki ben gróf Károlyi Ferenc vette meg Nyírbátort. A mai, mintegy lakosú Nyírbátor főbb nevezetességei: a minorita és a református templom (mindkettőt Báthori István építtette), azután a Báthori várkastély és benne a panoptikum, továbbá a Báthori István Múzeum, valamint a szoborcsoportokkal diszített, közel 450 m hosszúságú várostörténeti sétány és a Sárkány Fürdő.

2 Minorita templom

3 A minorita templom a főoltárral

4 Baloldali mellékoltár

5 Jobboldali mellékoltár

6 Krucsay vagy Passió oltár

7 Krucsay oltár részlet

8 Krucsay oltár részlet

9 Míves szószék

10 A szószék „feje”

11 A református templom a haranglábbal

12 A református templom az oldalbejárattal

13

14 A református templom hatalmas hajója

15 A református templom gótikus hálóboltozata

16 Gótikus hálóboltozat részlet

17 Díszes szószék

18 Tinódi Lantos Sebestyén

19 Báthory Gábor

20 Bethlen Gábor

21 Liszt Ferenc

22 Kodály Zoltán

23 Báthori Várkastély

24 Báthory István

25 A Bátori Egyezmény tárgyalása

26 A tárgyalás egyik résztvevője

27 Fráter György

28 Kinizsi Pál

29 Szulejmán szultán

30 Báthory Erzsébet

31 Báthory Erzsébet a bíróságon

32 Lakoma

33 A hóhér

34 Életkép részlet

35 A Báthoriak sárkányos címere

36 Sárkányölő Szt. György

37 Szentvér monda

38 Az ecsedi és somlyai ág esküvője

39 Régészek

40 SAJÁT FOTÓIBÓL KÉSZÍTETTE: HaGe
Zene: Jalousie