Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

Az előadások a következő témára: "Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere"— Előadás másolata:

1 Az önkormányzatok finanszírozási és gazdálkodási rendszere

2 Történelmi visszatekintés
1990: tanácsrendszer helyett önkormányzati rendszer Rendkívül széleskörű hatáskör: Teljes közoktatási vertikum óvodától érettségiig Közigazgatási, államigazgatási szolgáltatások Szociális segélyezés, intézmények fenntartása, Egészségügyi alapellátás és szakellátás Minden településnek azonos feladat- és hatásköre volt mérettől függetlenül Szakmai és pénzügyi problémák jelentkezése, nagyfokú eladósodás, fokozatosan kimerültek a rendszer tartalékai 2

3 Az önkormányzatok jogállása I.
A helyi önkormányzás joga kétféleképpen gyakorolható: Közvetett joggyakorlás (képviselőtestületen keresztül) Közvetlen joggyakorlás (helyi népszavazás) Önkormányzati autonómiák: Szabályozási autonómia (rendeletalkotás) Gazdasági autonómia (helyi adók, vagyongazdálkodás, vállalkozás) Szervezeti autonómia (SZMSZ, társulások, szövetségek) Törvényességi felügyeletüket (nem csak ellenőrzés!) a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el Kötelező feladatot csak törvény írhat elő önkormányzat számára, ezen felül önként is vállalhatnak feladatokat saját forrásaik terhére 3

4 Az önkormányzatok jogállása II.
Az önkormányzatok az államháztartás külön alrendszerét képezik, elkülönülve a központi alrendszertől Az önkormányzáshoz való jogot az Alaptörvény rögzíti, az önkormányzatokról sarkalatos törvény szól (Mötv.) Kétszintű önkormányzati rendszer: települési (3 178): község, város, megyei jogú város, kerület, főváros (egyben területi is) területi önkormányzatok (19): megyei Az önkormányzatok között nincs alá-fölé rendeltség Társulások hozhatóak létre, az Mötv. alapján kötelező társulások létrehozatala is előírható (ezzel a lehetőséggel eddig nem élt a jogalkotó) 4

5 Települési önkormányzatok száma, lakosságszáma 2018. január 1-jén
száma (db) Számának megoszlása Lakosságszám Lakosságszám megoszlása Községi önkormányzatok 500 fő lakosságszám alatt 1 078 33,92% 2,84% Községi önkormányzatok 500 és 999 fő lakosságszám között 666 20,96% 4,80% Községi önkormányzatok 1000 és 2999 fő lakosságszám között 853 26,84% 14,54% Községi önkormányzatok 3000 fő lakosságszámmal vagy e fölött 111 3,49% 4,36% Községi önkormányzatok összesen 2 708 85,21% 26,54% Nagyközségi önkormányzatok 119 3,74% 4,73% Városi önkormányzatok 5000 fő lakosságszám alatt 82 2,58% 2,81% Városi önkormányzatok 5000 és 9999 fő lakosságszám között 102 3,21% 7,08% Városi önkormányzatok fő lakosságszámmal vagy e fölött 120 3,78% 22,08% Városi önkormányzatok összesen 304 9,57% 31,97% Megyei jogú városi önkormányzatok 23 0,72% 19,78% Fővárosi és kerületi önkormányzatok 24 0,76% 16,98% Települési önkormányzatok összesen 3 178 100%

6 Önkormányzati reform 2011-14. I.
2010-től kezdődően önkormányzati megújulás, sor került a feladatok újrastrukturálására. Új önkormányzati törvény elfogadása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 2012-től a megyei önkormányzatok intézményeit átvette az állam, náluk csak a területfejlesztési feladatok maradtak. Komoly szerep újra a as uniós tervezési ciklusban. 2013: települési önkormányzatok feladatainak újradefiniálása: az államigazgatási feladatok nagyrészt elkerültek az önkormányzatoktól, csak a helyi szinten szabályozandó ügyek maradtak - a járások, járási kormányhivatalok (nem önkormányzati szint) létrejötte, az önkormányzatoknál maradó igazgatási feladatok: közös önkormányzati hivatalok a fő alatti önkormányzatok esetében: fős „bokrokat” kell létrehozni, de ez nem korlátozza az önkormányzatok önállóságát 6

7 Önkormányzati reform 2011-14. II.
Centralizáció, azaz a jelentősebb állami szerepvállalás iránya Köznevelési feladatok közül csak az óvodai ellátás maradt önkormányzati feladat, 2016-ig osztott felelősség volt az iskolai oktatás területén, január 1-jétől az iskolák szakmai fenntartása mellett a működtetés is állami feladattá vált Egészségügyi feladatok közül csak az alapellátás és a járó-beteg szakellátás helyi feladat, a kórházak állami fenntartásba kerültek Szociális feladatok közül az alapszolgáltatások, nappali ellátás, hajléktalanok, idős korúak ellátása, gyermekek átmeneti gondozása, gyermekétkeztetés (a normatív segélyezési feladatok ellátása évi átalakításával elsősorban állami feladat, az önkormányzatok saját döntésük függvényében, saját forrásból nyújthatnak települési támogatást) Kulturális területen a könyvtárak, múzeumok (megyei jogú városok) és a kiállítóhelyek, tájházak, mozgókönyvtár 7

8 Önkormányzati feladatok, helyi közügyek
Mötv. 13. §-a határozza meg, csak a valóban helyi érdekű, helyben leginkább szabályozható ügyek kerültek ebbe a körbe. A legfontosabbak: Településüzemeltetés (közvilágítás, temető, helyi közutak) Óvodai ellátás Kulturális szolgáltatások, múzeumok fenntartása, nyilvános könyvtári ellátás Szociális és gyermekjóléti ellátások Kommunális feladatok: hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, víziközmű szolgáltatás Településfejlesztés Törvény más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat 8

9 A helyi önkormányzatok költségvetése
Az önkormányzat az éves költségvetését rendeletben, azaz jogszabályban határozza meg Jegyző által előkészített rendelet-tervezetet a polgármester nyújtja be február 15-éig 2 000 lakos felett kötelező a Pénzügyi Bizottság létrehozása a költségvetés előkészítése céljából Az önkormányzatnak az előterjesztés határidejét követő harminc napon belül kell adatot szolgáltatni a Kincstár felé, ez a költségvetés határideje (amennyiben a rendeletet március 15-éig nem fogadják el, úgy az átmeneti gazdálkodásról rendeletet kell alkotniuk) Működési hiány nem tervezhető Kincstár és az Állami Számvevőszék ellenőrzi a gazdálkodást, 2015-től Kincstár hatásköre kibővült a pénzügyi-gazdasági (könyvvizsgálati jellegű) ellenőrzéssel 9

10 A helyi önkormányzatok költségvetési rendelete
Költségvetési bevételek Költségvetési kiadások Közhatalmi és működési bevételek, pl.: helyi adó bevétel, valamint gépjárműadó részesedés, szolgáltatási bevételek és ellátási díjak, áfa, osztalék és tulajdonosi bevételek. Működési célú kiadások, pl.: személyi juttatások és járulékok, dologi kiadások és áfa, kamatkiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb. Működési célú pénzeszköz átvétel EU-tól, központi költségvetéstől (pl.: MVP), állami pénzalaptól (pl. Start Munka Program). Működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre és belülre (pl. Start Munka Program). Működési célú állami támogatások (elsősorban a IX. fejezetből) Működési bevételek összesen Működési kiadások összesen Felhalmozási célú állami támogatások (elsősorban a IX. fejezetből) Felhalmozási kiadások (pl.: tárgyi eszközök, részesedéses vásárlása, beruházások, felújítások és áfa). Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel EU-tól, központi költségvetéstől (pl.: MVP), állami pénzalaptól (pl. Start Munka Program). Felhalmozási célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre és belülre (pl.: MVP források) Felhalmozási bevételek (pl.: tárgyi eszközök, részesedések értékesítése). Felhalmozási bevételek összesen Felhalmozási kiadások összesen Költségvetési egyenleg Finanszírozási bevételek (hitel bevétel, értékpapír értékesítés, bankbetétek megszüntetése, maradvány) Finanszírozási kiadások (hiteltörlesztés, értékpapír vásárlás, bankbetétek lekötése) Tárgyévi bevételek összesen Tárgyévi kiadások összesen 10

11 Az önkormányzati vagyon I.
Az Alaptörvény rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása – felelős gazdálkodással! A helyi önkormányzatot megilletik a tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonosi kötelességek – ennek részletszabályait a nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény rögzíti 2 csoportba sorolható: Törzsvagyon: Közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, forgalomképessége kizárt vagy korlátozott a kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagyoni kör, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített önkormányzati vagyon és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon együttesen jelenti. Üzleti vagyon: minden más vagyon üzleti vagyon, mellyel az önkormányzat szabadon gazdálkodik. Az önkormányzat kizárólagos tulajdona: a helyi közutak és műtárgyaik; terek és parkok; a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér és létesítményei, az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények kivéve a vízi közművek

12 Az önkormányzati vagyon II.
Ingyenes vagyonátadás: az állam vagy más helyi önkormányzat javára történhet jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érekében Vagyonkezelés: A képviselő-testület közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet! Vagyonkezelő lehet nemzetiségi önkormányzat, helyi vagy nemzetiségi önkormányzati társulás, valamint ezek fenntartása vagy irányítása alá tartozó intézmény; költségvetési szerv; köztestület; az állam, a helyi önkormányzat, az a) alpontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, a d) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet. Fontos! Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti sem az ingyenes vagyonátadás, sem a vagyonkezelés. A nyilvántartás és ellenőrzés a tulajdonosi joggyakorló kötelezettsége. Az önkormányzat a vagyonáról nyilvántartást, azaz vagyonkatasztert vezet, melyért a jegyző felelős. Fontos! Az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve szükséges nyilvántartani, az éves zárszámadásban pedig vagyonkimutatást kell készíteni.

13 Az önkormányzati vagyon alakulása
Az önkormányzatok évi vagyoni eszközei az alábbiak szerint alakultak, a évi zárszámadás alapján: A helyi önkormányzatok eszközértéke a évben 399 milliárd forinttal (3%‑kal) növekedett, ezzel az év végén az eszközök állománya 13 461,7 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök aránya 87,3%, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök aránya 1,1%, a pénzeszközök aránya 8,7%, a követelések aránya 2,7 %, az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások aránya 0,1%, az aktív időbeli elhatárolások aránya pedig szintén 0,1%. millió forint Megnevezés 2016. december 31. 2017. december 31. Különbség % Immateriális javak 18 877,80 18 181,40 -696,40 96% Tárgyi eszközök ,70 ,70 ,00 98% Befektetett pénzügyi eszközök ,50 ,60 ,10 124% Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök ,70 ,90 ,80 97% NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK ,70 ,60 ,10 99% Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök ,70 ,60 5 764,90 104% Pénzeszközök ,30 ,80 ,50 154% Követelések ,70 ,90 ,20 147% Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások 6 554,60 13 308,10 6 753,50 203% Aktív időbeli elhatárolások 12 021,10 15 475,10 3 454,00 129% ESZKÖZÖK ÖSSZESEN ,00 ,10 ,10 103% 13

14 Az önkormányzati vagyon alakulása
Az önkormányzatok évi vagyoni forrásai az alábbiak szerint alakultak, a évi zárszámadás alapján: A 11 656,8 milliárd forint saját tőke, annak csökkenése mellett is 99,2 %‑ban fedezetet nyújtott a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre. millió forint Megnevezés 2016. december 31. 2017. december 31. Különbség % SAJÁT TŐKE ,10 ,40 ,70 99% KÖTELEZETTSÉGEK ,90 ,60 70 076,70 132% Passzív időbeli elhatárolások ,00 ,10 ,10 146% FORRÁSOK ÖSSZESEN ,00 ,10 ,10 103% 14

15 Helyi önkormányzati alrendszer főbb pénzforgalmi adatai
BEVÉTELEK 2013. tény 2014. tény 2015. tény 2016. tény 2017. tény 2018. előzetes tény Saját folyó bevételek ,6 ,7 ,6 ,6 ,7 ,9 ebből helyi adó bevételek ,0 ,0 ,2 ,4 ,3 ,0 Átengedett bevételek 27 989,4 28 395,9 29 343,0 29 297,0 30 552,2 31 461,0 Saját folyó és átengedett bevételek összesen ,0 ,6 ,6 ,6 ,9 ,9 Felhalmozási és tőkejellegű bevételek ,9 ,5 ,2 ,0 ,4 ,5 Állami hozzájárulások és támogatások ,7 ,8 ,1 ,7 ,1 ,5 Államháztartáson belüli átutalások ,0 ,1 ,1 ,4 ,4 ,6 Államháztartáson kívüli átutalások 29 031,1 34 089,7 52 788,6 24 424,2 34 126,8 29 000,3 Költségvetési bevételek összesen ,7 ,7 ,6 ,9 ,6 ,8 Finanszírozási bevételek ,5 ,2 ,1 ,7 ,1 ,3 Tárgyévi bevételek összesen ,2 ,9 ,7 ,6 ,7 ,1 Kiadások Személyi juttatások ,2 ,2 ,1 ,5 ,7 ,3 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó ,8 ,4 ,5 ,5 ,0 ,6 Dologi kiadások ,1 ,7 ,8 ,2 ,9 ,6 Folyó (működési) kiadások ,1 ,3 ,4 ,2 ,6 ,5 Felhalmozási és tőkejellegű kiadások ,8 ,7 ,3 ,3 ,2 ,3 Támogatások, egyéb folyó átutalások ,1 ,3 ,5 ,9 ,5 ,9 Költségvetési kiadások összesen ,0 ,3 ,2 ,4 ,3 ,7 Finanszírozási kiadások ,6 ,5 58 520,4 ,4 ,1 82 371,7 Tárgyévi kiadások összesen ,6 ,8 ,2 ,8 ,4 ,4 Költségvetési egyenleg ,7 89 510,4 13 554,4 ,5 ,3 ,1

16 A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete
A helyi önkormányzatok gazdálkodása stabilizálódott az alrendszer egyenlege 2011 óta nullszaldós illetve jelentősen pozitív, egyes önkormányzatok jelentős számlaegyenleggel rendelkeznek (MNB: mrd Ft látra szóló és lekötött betét), a fel nem használt fejlesztési célú uniós és az MVP-s forrásokra is tekintettel Ennek oka: az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszer átszervezése, a hiányt generáló feladatok finanszírozással együtt való átrendezése, az önkormányzati adósságkonszolidáció ( között közel 1370 mrd Ft összegben) hatására töredékére csökkent adósságállomány, adósságfelvétel Kormányzati engedélyezése 2012-től Jelentős uniós (főként TOP) és hazai fejlesztési források érhetőek el!

17 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
milliárd forint 2002 2006 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 előzetes tény Bruttó adósságállomány 191,5 490,1 1248 1196 1067 459,6 31,2 36,6 42,5 78,8 145,8 Pénzforgalmi egyenleg -105 -156,5 -232 143,5 90,3 112,8 89,5 13,6 285,0 518,9 249,6 Adósságkonszolidáció nélkülipénzforgalmi egyenleg 1,2 16,6 76,5 20,8 * Az EU-s források nagy mértékű önkormányzatoknak történő átutalása miatt ilyen kiugró az adat. 17

18 A helyi önkormányzatok adóssága, pénzforgalmi egyenlege
18

19 Helyi adók rendszere Vagyoni típusú adók:
Építményadó (max. 1853,9 Ft/m2, vagy a forgalmi érték 3,6%-a) Telekadó (max. 337,0 Ft/m2, vagy a forgalmi érték 3%-a) Magánszemélyek kommunális adója (max ,7 Ft/adótárgy/év) Idegenforgalmi adó (max. 505,6 Ft/fő/vendégéjszaka, vagy a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj 4 %-a) Helyi iparűzési adó: Állandó jellegű tevékenység után (max. nettó árbevétel 2%-a) Ideiglenes jellegű tevékenység után (max Ft/nap) 2015-től lehetőség nyílt a települési adók kivetésére, melyet az önkormányzatok szabadon szabhatnak ki kizárólag magánszemélyekre, más adónem által nem adóztatott adótárgyra 19

20 Helyi adó bevételek a 2012-2019. években
millió forintban Helyi adók 2012. tény 2013. tény 2014. tény 2015. tény 2016. tény 2017. tény 2018. előzetes 2019 várható Iparűzési adó Építményadó 96 319 Telekadó 17 523 19 395 17 938 19 102 22 112 23 990 22 780 29 040 Kommunális adó 13 176 13 175 13 005 13 443 14 590 14 584 14 319 14 600 Idegenforgalmi adó 7 712 8 431 9 324 10 501 11 684 12 197 14 842 17 745 ebből: 7 682 8 410 9 126 10 475 11 676 12 189 14 841 - tartózkodás után - építmény után 30 21 198 26 9 8 települési adó 458 1 015 1 060 792 1 650 Összesen

21 Feladatalapú finanszírozási rendszer
2013. évtől - az önkormányzati reform részeként - a megmaradt, ellátandó feladatok új szemléletű finanszírozása került bevezetésre. A korábban önkormányzati feladatellátást szolgáló helyben maradó és átengedett központi bevételek (SZJA, illetékek, gépjárműadó 60%-a) évtől a megnövekedett állami feladatok ellátását szolgálják. A főként lakosságszám, illetve ellátotti létszám alapú normatív finanszírozási rendszert felváltotta a feladatalapú (azaz az adott feladat ellátásával összefüggő, valós kiadásokon és bevételeken alapuló) finanszírozás. Ebben a finanszírozási rendszerben nyújtott támogatások kötött felhasználású támogatások. A finanszírozási rendszerben továbbra is működik kiegyenlítő mechanizmus (beszámítás, kiegészítés rendszere és a szolidaritási hozzájárulás). A települések jövedelmi helyzete több támogatás esetén hangsúlyosan kerül figyelembe vételre. 21

22 Helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatásainak alakulása
millió forint Év IX. Helyi önkormányzatok támogatásainak alakulása 2008 ,0 2009 ,9 2010 ,6 2011 ,8 2012.* ,5 2013.* ,4 2014.* ,8 2015. ,1 2016 ,7 2017. ,1 2018. ,9 2019 ,0 *A éveknél szereplő adatok az adósságkonszolidációs támogatás nélküli összegek. ** A évi költségvetési törvény szerinti előirányzaton túlmenően tartalmazza az idei évben felmerült többletforrásokat is. 22

23 A helyi önkormányzatok 2019. évi finanszírozásáról
A évi költségvetési törvény alapján az önkormányzatok a évben a IX. fejezetből 728,9 milliárd forintos támogatással számolhatnak. Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezek ellátását egy – a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja. A települési önkormányzatok működésének általános támogatásán belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési (zöldterület-gazdálkodás, közvilágítás, köztemető és közút fenntartás) feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. A fentieken túl a költségvetés külön jogcímen támogatja a háztartási szennyvíz ártalmatlanítását, a határátkelőhelyek fenntartását, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérkompenzációját és a polgármesteri illetményemeléshez biztosít támogatást.

24 Jövedelmi egyenlőtlenségek az önkormányzati alrendszerben I.
A beszámítás-kiegészítés és szolidaritási hozzájárulás bevezetésének megalapozásául indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzati alrendszer nagyfokú jövedelmi egyenlőtlenséggel rendelkezik. Az alábbi ábra azt mutatja be, hogy a magyarországi lakosságszám 20%-át kitevő, legnagyobb iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatok az országos iparűzési adóalapból 50%-os mértékben részesednek, ezzel a legnagyobb aránytalanság hazánkban néhány vizsgált ország között (2016. évi adatok alapján ez a szám 45%-os).

25 Jövedelmi egyenlőtlenségek az önkormányzati alrendszerben II.
A településtípusos vizsgálat szerint országon belül Budapest és kerületei, valamint a megyei jogú városok (47 önkormányzat a 3178 önkormányzatból) részesedése a évi iparűzési adóbevételekből 62,2 %-os, melyet az alábbi táblázat részletesen szemléltet. *A főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni A feladatalapú finanszírozás bevezetésétől, 2013-tól kezdődően többelemű szabályozási rendszer igyekszik a fennálló jövedelem különbségeket tompítani, természetesen azzal, hogy az önkormányzatok adóztatási érdeke fennmaradjon. Ennek két alapvető eszköze a beszámítás és kiegészítés valamint a szolidaritási hozzájárulás. A évi helyi iparűzési adóbevételek településtípusonkénti megoszlása Településtípus Lakosságszám – január 1. (fő) Lakosság megoszlása Önkormányzatok száma (db) Önkormányzatok számának megoszlása Átlagos egy lakosra jutó adóerő-képesség (2019. évi Kvtv.) Iparűzési adóbevétel 2017. (millió forint) Iparűzési adóbevétel megoszlása főváros 0,00% 1 56 150* ,3 20,73% fővárosi kerület 16,98% 23 0,70% 48 156 ,2 17,77% megyei jogú város 19,78% 54 602 ,4 23,73% város 31,97% 304 9,60% 33 926 ,9 27,15% község 31,27% 2827 89,00% 16 286 67 829,3 10,62% Összesen: 100,00% 3178 18 494 ,0 *

26 Beszámítás – kiegészítés I.
A finanszírozási rendszer évi átalakítása óta a beszámítás rendszere szolgálja a kiegyenlítést: egyes működési támogatások összegét csökkenti az elvárt iparűzési adóbevétel A beszámítás évről évre „finomodott”, differenciáltabb módon történik A levonandó számított bevétel az iparűzési adóalap 0,55 %-a, a nagyon magas adóbevétellel bíró önkormányzatok esetében még magasabb: 0,66 %-ot is elérő mértékkel.

27 Beszámítás – kiegészítés II.
Az adóerő-képességet megalapozó tényadatok ismeretében, amennyiben a törvényi előirányzatok erre lehetőséget adnak, a pénzügyminiszter és a belügyminiszter az előirányzat túllépése nélkül az önkormányzatok javára módosíthatták a beszámítás, kiegészítés mértékét és a települési önkormányzatok egy lakosra jutó adóerő-képessége alapján kialakított kategóriák határait. Az alábbi táblázat mutatja a évi miniszteri döntés alapján módosult kategóriákat és mértékeket: No. Kategóriák a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége szerint (forint) Támogatáscsökkentés mértéke a számított bevétel %-ában Kiegészítés mértéke a kiegészítés alapjának %-ában alsó határ felső határ Minimum maximum minimum 1. 1 7 500 50 45 2. 7 501 10 500 30 20 3. 10 501 12 500 4. 12 501 25 500 75 5. 25 501 50 000 100 6. 50 001 110 7. 125

28 Szolidaritási hozzájárulás
A jogintézmény bevezetésének elsődleges oka az önkormányzatoktól elkerülő köznevelési működtetési feladatok ellátásához szükséges források államháztartáson belüli átrendezése volt. E jogcímen fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képessége meghaladja a 32 000 forint/főt ÉS a beszámítás alapját jelentő költségvetési támogatások összege kisebb, mint a beszámítás összege. A szolidaritási hozzájárulás az esélyegyenlőséget javítja, hiszen annak összege hozzájárul az alacsonyabb jövedelmi helyzetű önkormányzatok finanszírozásának javításához, továbbá más finanszírozási célok teljesítéséhez. 2019. évben 148 önkormányzat összesen 44,6 milliárd forint szolidaritási hozzájárulás központi költségvetésnek történő megfizetésére kötelezett.

29 Az adóerő-képesség szerepe az egyes támogatások tekintetében (példák)
A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása, amely a forint egy lakosra jutó adóerő-képességet meg nem haladó települési önkormányzatok egyes szociális jellegű – azaz az ágazati törvényekben előírt kötelező – feladataihoz járul hozzá. Intézményi gyermekétkeztetés esetében az intézményüzemeltetési támogatás keretében járul hozzá az állam a gyermekétkeztetés kiadásaihoz az egy lakosra jutó adóerő-képesség figyelembe vételével. A rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása jogcím esetén a támogatás fajlagos összege az egy lakosra jutó adóerő-képességtől függ. (példa: egy forint/lakos egy főre jutó adóerő-képesség alatti település 570 forint állami támogatást kap egy adag étel után, míg egy forint/lakos feletti 285 forintot.) Önkormányzatok fejlesztési célú pályázatai közül a konyhafejlesztési pályázatban eltérő önerőt szükséges biztosítani egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján (5-50% elvárt önerő jelenik meg).

30 Ágazati támogatások I. - Köznevelés
Összesen 189,7 milliárd forint támogatás Többelemű támogatási rendszer az óvodák fenntartásához: Óvodapedagógusok és segítők elismert átlagbér alapú támogatása Külön támogatás a minősített óvodapedagógusok illetménynövelésének ellentételezésére Óvodaműködtetési támogatás (fajlagos összeg, mely az üzemeltetési kiadásokhoz járul hozzá) Támogatott a társult óvodába járó gyermekek utaztatása Nemzetiségi pótlék támogatása, ami az arra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és a kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz nyújt támogatást. 2017. óta az önkormányzatoknak nincs feladata a köznevelés egyéb területein.

31 Ágazati támogatások II. – Szociális ágazat
Az egyes szociális ellátástípusokhoz különböző támogatási elemek járnak: 1) Pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz, általános szociális feladatokhoz (pl. települési támogatáshoz, lakásfenntartás támogatásához, szociális alapú juttatásokhoz): a települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímen a költségvetés a évben 34 079,4 millió forintot biztosít, amelyre csak az alacsony jövedelemtermelő képességű települések jogosultak 2) Külön jogcím szolgálja az ágazat-specifikus bérelemek finanszírozását: ,1 millió forint a szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék fedezete

32 Ágazati támogatások III. – Szociális ágazat
3) Az egyes szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások, alapellátások (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubja stb.) finanszírozása szolgáltatástípusonként történik: erre összesen ,7 millió forintot biztosít a költségvetés. Az egyes feladatok tekintetében normatív módon az ellátottak száma alapján jár a feladatot ellátó önkormányzatoknak támogatás. 4) Az önkormányzatok által ellátható szociális szakosított ellátásokra (idősek, hajléktalanok bentlakásos ellátása), valamint a gyermekek átmeneti gondozására ,0 millió forint áll rendelkezésre. A feladatalapú finanszírozási rendszer két elemből áll: a szakmai dolgozók elismert létszámához kapcsolódó bértámogatás: az intézményüzemeltetési támogatás.

33 Ágazati támogatások IV. - Gyermekétkeztetés
Kiemelt kormányzati célkitűzés, hogy egy gyermek se éhezzen. Az előirányzat jelentősen növekedett az utóbbi években, ennek okai: az ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetés szeptemberétől való kiterjesztése 2016-tól új kötelező feladatként jelenik meg az lakóhely szerinti települési önkormányzatok számára a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése, azaz a hátrányos helyzetben lévő gyermekek valamennyi tanítási szünetben térítésmentesen egyszeri déli főétkezésben részesülhetnek a reformételek biztosításához való hozzájárulás Gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés és a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetésének támogatása ) évi támogatása: , millió Az intézményi gyermekétkeztetés támogatása is feladatalapú: a szakmai dolgozók elismert létszámához kapcsolódó bértámogatásából és üzemeltetési támogatásból áll. Fejlesztési forrás: 2015 óta Konyhafejlesztési pályázat

34 Ágazati támogatások V. – Bölcsődei ellátás
Kiemelt kormányzati célkitűzés az anyák gyermeknevelés melletti munkavállalásának segítése 2017-től az intézményrendszer strukturális átalakítása – valamennyi településen kötelező feladat a bölcsődei ellátás, ahol erre igény mutatkozik Többszintű ellátórendszer: a bölcsődék mellett a mini bölcsőde, a családi bölcsőde és nem önkormányzati fenntartókat érintően munkahelyi bölcsőde szolgáltatási forma kerül bevezetésre A költségvetés a bölcsődék, mini bölcsődék fenntartásához ,9 millió forint támogatást biztosít. A finanszírozás itt is két elemből áll: a szakmai dolgozók elismert létszámához kapcsolódó bértámogatás és az önkormányzatok bölcsődei működéssel kapcsolatos üzemeltetési támogatás. Emellett jelentős pályázati források biztosítottak a költségvetésben a bölcsődék és mini bölcsődék férőhelybővítésére (pl. országos fejlesztési program 6 milliárd forint, Pest megyei fejlesztések 4,5 milliárd forint)

35 Ágazati támogatások VI. – Kultúra, közművelődés
Az önkormányzatokat a nyilvános könyvtári, muzeális intézményi és közművelődési feladataik ellátásához összesen 21,9 milliárd forint támogatás illeti meg. Ezen összeg szolgál hozzájárulásként a megyei hatókörű városi múzeumok (volt megyei múzeumok) működéséhez, a megyei könyvtárak feladatainak ellátásához, a megyei könyvtárak kistelepülési könyvtári feladataihoz, a települési múzeumok működéséhez, a települések könyvtári és közművelődési feladataihoz. Ezen túl pályázati formában a közművelődési érdekeltségnövelő támogatás és muzeális intézmények szakmai támogatása jogcím keretében juthatnak további forráshoz az önkormányzatok. (A támogatás a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a járásszékhely múzeumok és a muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez, a múzeumok állandó kiállításainak megújulásához járul hozzá.)

36 Ágazati támogatások VII. - Előadóművészet
Az előadó-művészeti szervezetek támogatása Támogatási rendszerét a évi XCIX. törvény (Emtv.) határozza meg. Az Emtv.-ben szabályozott feltételek és eljárási szabályok szerint nemzeti és kiemelt minősítéssel rendelkező színházi, tánc-és zeneművészeti szervezetek támogatására szolgál az előirányzat, Összesen 13,0 milliárd forint a támogatás. Az érintett önkormányzatokat megillető, jogcímenként – létesítmény-gazdálkodási működési illetve művészeti célú – és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § d) pontjában meghatározott módon, az Előadó-művészeti Bizottságok - a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett - javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. Kulturális illetménypótlék: A központi költségvetés a kulturális területen foglalkoztatottak részére fizetendő kulturális illetménypótlékhoz és annak szociális hozzájárulási adójához biztosít támogatást.

37 Önkormányzatokat megillető egyéb kiegészítő támogatások
Önkormányzatok rendkívüli támogatása (REKI, egykori ÖNHIKI): 11,0 milliárd forint,működőképesség megőrzése vagy a feladatok ellátását veszélyeztető egyéb helyzet elhárítása érdekében igényelhető. BM-PM közös döntése alapján. Önkormányzati elszámolások: 4,7 milliárd forint, önkormányzatokat jogszabály alapján év közben megillető összegek forrása (pl. beszámoló, ellenőrzés) + valódi puffer előre nem látható célokra fedezetként. Vis maior támogatás: 6,7 milliárd forint, természeti károkból adódó, önkormányzati tulajdonban lévő építmény károk helyreállítására szolgál. Részleteket külön kormányrendelet rögzíti.

38 A helyi önkormányzatok 2019. évi finanszírozásáról
A évi költségvetési törvény alapján az önkormányzatok a évben a IX. fejezetből 728,9 milliárd forintos támogatással számolhatnak. Az önkormányzati feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatás, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.) teszik ki. Ezek ellátását egy – a különböző feladatmutatóktól és az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől is függő – általános jellegű támogatás szolgálja. Az előzőekben bemutatott ún. beszámítással és kiegészítéssel érintett, a települési önkormányzatok működésének általános támogatásán belül külön jelenik meg az önkormányzati hivatal támogatása, a legtipikusabb településüzemeltetési (zöldterület-gazdálkodás, közvilágítás, köztemető és közút fenntartás) feladatok, illetve az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása. A fentieken túl a költségvetés külön jogcímen támogatja a háztartási szennyvíz ártalmatlanítását, a határátkelőhelyek fenntartását, a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérkompenzációját és a polgármesteri illetményemeléshez biztosít támogatást.

39 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja I.
A konszolidáció indokai: nagymértékű eladósodottság, ami a feladat- és finanszírozási rendszer hibáiból eredt, a feladat és finanszírozási rendszer átalakításával indokolt volt az önkormányzatoktól elkerülő feladatok arányában az adósságot is átvenni, a kis (5 ezer fő alatti) önkormányzatok esetén a helyben maradó kevés feladattal összhangban az adósság 100%-át visszafizette az állam 2012-ben, valamint a többcélú kistérségi társulások adóssága is teljes mértékben visszafizetésre került ben, az 5 ezer fő feletti településeknél – adóerő-képességükkel arányosan %- os alapmértékben került 2013-ban konszolidálásra az adósság, a teljes fennmaradt adósság átvállalásra került 2014 februárjában. 39

40 Az önkormányzatok és társulások adósságkonszolidációja II.
A konszolidációban érintett önkormányzatok és társulások száma, valamint a konszolidált adósság összege ütemenként millió forintban Ütem Érintett önkormányzatok és társulások száma Konszolidáció összege megyei önkormányzatok 20 ,7 ezer fő alatti önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 1 740 84 763,1 ezer fő feletti önkormányzatok 279 ,6 minden önkormányzat és társulás 516 ,4 Összesen 2 082* ,8 *a több alkalommal konszolidált önkormányzatok az összegben egyszer szerepelnek 40

41 Az önkormányzatok adósságkonszolidációja III.
Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kompenzációja A Kormány döntése alapján közt e települések összesen kb. 50 milliárd forint támogatásra pályázhattak elmaradt fejlesztéseik megvalósítására. A évi pályázatok alapján 11,8 milliárd forint, a évi pályázatok alapján 9,5 milliárd forint kifizetése már megtörtént. A fennmaradó összeg ban teljes egészében kifizetésre került.

42 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése I.
A szabályozás célja az önkormányzatok fizetésképtelenné válásának megelőzése, a nagymértékben eladósodott önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása, az államadósság és az önkormányzati alrendszer adósságállományának kordában tartása, továbbá annak biztosítása, hogy az önkormányzatok csak a törvény által számukra előírt (kötelező és önként vállalt) feladatok ellátásának érdekében kössenek olyan mindenképpen szükséges adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek visszafizetése biztosított. 42

43 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése II.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet A Kormány hozzájárulásával köthet adósságot keletkeztető ügyletet 2012. évtől a helyi önkormányzat 2015. évtől a 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság A Kormány az ügylethez akkor járul hozzá, ha: az összes adósságra összesített fizetési kötelezettség egy évben sem haladhatja meg a saját bevétel 50%-át, és a helyi iparűzési adót, a magánszemélyek kommunális adóját, vagy a helyi adó törvény szerinti vagyoni típusú adók közül legalább egy bevezetésre került, az ügylet törvényben foglalt feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, és a működtetése biztosított, az ügylet az államháztartás adósságának teljesítését nem veszélyezteti. 43

44 Az önkormányzati adósságkeletkezés engedélyezése III.
A nem kötelező önkormányzati feladat ellátásához kapcsolódó ügyletekhez történő hozzájárulást a Kormány megtagadhatja. Nem szükséges a Kormány hozzájárulása az európai uniós fejlesztési és nem fejlesztési célú támogatások megelőlegezése esetén, előbbinél amennyiben az előzetes adatszolgáltatás megtörtént, a naptári éven belüli hitelnél (likvid hitel), a reorganizációs hiteleknél, valamint a törvényben írt értékhatár alatti ügyletek esetében (a főváros és megyei jogú városok esetében 100 millió forint, országos nemzetiségi önkormányzat esetében 20 millió forint, egyéb önkormányzat esetében az adott évi saját bevétel 20%-a, de legfeljebb 10 millió forint), amennyiben az előzetes adatszolgáltatás megtörtént, a fentiekhez kapcsolódó, valamint jogszabályon alapuló kötelező kezesség- és garanciavállaláshoz.

45 Köszönöm a figyelmüket!