Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből

Az előadások a következő témára: "Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből"— Előadás másolata:

1 Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből
Budapest, március 22.

2 A Magyar Testgyakorlók Köre története
„Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből”   A Magyar Testgyakorlók Köre története   dr. Deutsch Tamás Elnök

3 Alapítás 1888. november 16-án alakult meg a Magyar Testgyakorlók Köre (M.T.K.), Szekrényessy Kálmán Teréz körúti lakásán Alapító tagok: Donáth Sándor, Horner Ármin, Klauber Izidor, Kohn Arnold, Leitner Ármin, László Lajos, Müller Dávid, Sachs Lipót, Szekrényessy Kálmán, Tótis Lajos id. Weisz Dezső A tagok száma az év végére túllépte a 30 főt Az MTK első hivatalos, ideiglenes klubhelyisége egy a Teréz körút és a Podmaniczky utca sarkán működő kávéház volt 1889. április 21.: első atlétikai verseny az Orczy-kertben Alapító tagok

4 Újítások Az MTK: az első hazai többszakosztályos egyesület
itt kaptak először szavazati jogot az ifjúsági sportolók itt nyert először polgárjogot a nők sportolása (az egyesület 1912-től hölgyosztályt működtetett) itt dolgoztak először külföldi edzők itt versenyeztek először más nemzetiségű sportolók Tagsági jegy Alapszabály

5 MTK VI. Nyilvános Viadal sorrendje
A kezdetek ( ) Kezdetben az új egyesület tagjainak atletizálásra, úszásra és kerékpározásra nyílt lehetősége A századfordulóig ezekhez csatlakozott a súlyemelés, a birkózás, az ökölvívás és az evezés. Később létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó-szakosztály is Az első hivatalos országos bajnoki címeket az úszó Deutsch Gyula (1895) és a kerékpáros Papp Ferenc (1898) szerezte Az első 25 év alatt az MTK sportolói 8 sportágban 77 országos bajnoki címet szereztek Az egyesület első olimpiai résztvevője (1896 Athén) a tornász Kakas Gyula volt MTK VI. Nyilvános Viadal sorrendje

6 Brüll Alfréd ( ) 1905-ben Brüll Alfrédot az MTK elnökének választották, és közel 40 évig állt az egyesület élén. Szellemiségével, az MTK és a sport iránti rajongásával, bőkezű mecenatúrájával nemzetközi hírnévre tett szert egyesületünk.

7 I. világháború miatt rendszertelen versenyek, elmaradt bajnokságok
A „boldog békeidők” és a vészkorszak I. világháború miatt rendszertelen versenyek, elmaradt bajnokságok 1913 vége: a Markovits Károly tervezte klubház felavatása a Hungária körúti sporttelepen Háború után a romos sportpályák helyreállítása Az időszakban a legnagyobb sikereket az asztalteniszezők érték el: 1926-tól 41 világbajnoki címet szereztek 1919 és 1926 között az atléták 23 felnőtt és 42 ifjúsági bajnokságot nyertek A labdarúgók 1913 és 1925 között sorozatban 10 bajnokságot nyertek 1925: első MTK-s ökölvívói bajnoki cím A kék-fehérek 1914 és 1940 között 8 sportágban 165 országos bajnokságot nyertek 1930-as évektől a zsidótörvények miatt folyamatos támadások érik az egyesületet, amely 1942-ben feloszlatja önmagát Számtalan MTK sportoló, edző, vezető és szurkoló lett a Holokauszt áldozata. Az MTK első jelvénye

8 A II.világháborúban tönkrement, majd újjáépített MTK-s stadion
A II. világháború után 1945 februárjában az MTK újraalapítása a Royal Szállóban (elsőként az atléták és a labdarúgók, majd fokozatosan újjáalakult a többi szakosztály is, sőt újak is megjelentek) A kommunista diktatúra időszakában elvették a klub nevét és klubszíneit is: az MTK nevét Textilesre változtatták, majd Bp. Bástya, később Bp. Vörös Lobogó lett az elnevezés 1956: az egyesületi közgyűlés határoz az MTK név visszavételéről A II.világháborúban tönkrement, majd újjáépített MTK-s stadion

9 : 121 bajnoki cím 1945 és 1956 között 121 bajnoki cím 21 sportágban Atlétáink 44 aranyéremmel járultak hozzá a sikerekhez 1952, Helsinki: 8 olimpiai aranyérem 1954, Macon: kajak világbajnoki győzelem 1951: Papp László Európa-bajnokságot nyer Papp László, ökölvívó

10 A centenáriumig ( ) 1972-ben Schmitt Pál aranyérmet nyert, 1976-ban  Tordasi Ildikó vívónő lett olimpiai bajnok 1975. január 28.: MTK és VM Egyetértés egyesületi fúziója (1977. január 1-től az MTK-VM kiemelt egyesület) 1987: 13 szakosztály, 1700 sportoló 1988: jubileumi év (100 éves az MTK) 1957 és 1988 között 17 sportágban 347 országos bajnoki címet szereztek a klub sportolói Világversenyekről 27 aranyérmmel tértek haza

11 80-as, 90-es, 2000-es évek 1990-től újra MTK-ként működik az egyesület
1996: labdarúgók kilépnek az anyaegyesületből, MTK Budapest néven folytatják 13 szakosztály képviselői összesen 389 országos bajnokságot nyertek, ez évente átlagosan 20 elsőséget jelent Az egyesület kajakozói, vívói és sakkozói 1989 és 2007 között kiemelkedő sikereket értek el világversenyeken: 106 aranyérem (3 olimpiai, 56 világbajnoki, 44 Európa-bajnoki és 3 sakkolimpiai medál) Emellett még 78 ezüst- és 52 bronzérmet nyertek a kék-fehérek világversenyeken 2008-ban Kovács Katalin nyert olimpiát MTK sportolóként  Storcz Botond Paksy Tímea Mincza-Nébald Ildikó

12 2010 után „az MTK újjáépül” 2010. december 17.: MTK küldöttgyűlése elfogadja a „Merre tovább kékek” egyesületi fejlesztési stratégiát 2013. november: MTK és Magyarország Kormánya közötti stratégiai megállapodás 2013. december: MTK Budapest és a BSE fúziója 2014. október: Brüll Alfréd Akadémia megalapítása

13 Új Hidegkuti Nándor Stadion
2015. október: építkezés kezdete 2016. október 13.: ünnepélyes átadás „football capsule”

14 Pjongcsang 2018-ban, a pjongcsangi téli olimpián, az 5000 méteres férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tagjaként két MTK Budapest sportoló, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang nyert aranyérmet, amely a magyar sport történetében az első, téli ötkarikás játékokon szerzett olimpiai bajnoki cím. 

15 Eredmények Arany Ezüst Bronz Olimpiák 35 32 21 Sakkolimpiák 8 13 7
Világbajnokságok 188 150 125 Európa-bajnokságok 94 97 71 (2019. március 6-án érvényes adatok alapján)

16 15. Maccabi Európa Játékok
2015. novemberében a Maccabi Vívó- és Atlétikai Club, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az MTK Budapest közös pályázatával Budapest nyerte el Európa legnagyobb zsidó sport-, kulturális-, vallási- és közösségi eseményének, a 2019-es 15. Maccabi Európa Játékok rendezési jogát Több mint 30 ország versenyzői, több mint 2500 sportoló, 25 sportág és világszínvonalú budapesti sportlétesítmény helyszínek 2019. július 29. és augusztus 7.

17 Köszönöm a figyelmet!