Az 1991-es Irak-elleni USA-támadás háttere

Az előadások a következő témára: "Az 1991-es Irak-elleni USA-támadás háttere"— Előadás másolata:

1 Az 1991-es Irak-elleni USA-támadás háttere
Miért tör ki egy háború? Az 1991-es Irak-elleni USA-támadás háttere Részletek a Milánói Műszaki Egyetem “Modellek és természeti erőforrás-gazdálkodás” c. kurzus anyagából.

2 Az Öböl-háború költségei
40 milliárd US dollár (vagy 26 milliárd euró).

3 De ki fizette mindezt? Ösztönösen rávágjuk: ezt a 40 milliárd dollárt az USA fizette Ez csak féligazság. Valójában: 40 milliárd $ A költségek 25%-át az USA fizette (10 milliárd $) A költségek 75%-át az arab országok, különösen Kuvait és Szaud-Arábia fizette (30 milliárd $)

4 Az olaj hordónkénti ára a háború előtt kb. 15$ volt...
Honnan eredt ez a pénz? Az olaj hordónkénti ára a háború előtt kb. 15$ volt... …de az öbölháború során ez felszökött,olykor 42 $-ra is, kb. 60 milliárd dollárnyi extraprofitot eredményezve Hová került ez a pénz? Az arab országokhoz befolyó pénz fele-fele arányban került megosztásra: 50% az államoknak és 50% az olajtartalékot (és kitermelést) felügyelő multiknak.

5 Hová került ez a pénz? Az olaj árának megugrásából eredő tiszta haszon: 60 milliárd $ 30 milliárd $ a multinaci olajvállalatokhoz 30 milliárd $ az arab országok (Kuvait + Szaud-Arábia) kormányához

6 Kik az olajvállalatok tulajdonosai?
Középkeleten az olajtermelés és forgalmazás a “7 Sister” (Shell, Tamoil, Esso…) kezében van. Ezek mindegyike gyakorlatilag amerikai, 5 közülük az amerikai állam tulajdona. 30 milliárd $ Kb. 21 milliárd $ az USA államé Kb. 9 milliárd $ az USA magánszektorába

7 Számoljunk egy kicsit…
A háború költségei Az olaj árának megugrásából adódó profit Nyereség vagy veszteség Arab nemzetek 30 $ milliárd Amerikai kormányzat 10 $ 21 $ Amerikai magánszféra 9 $ 11 $ milliárd nyereség 9 $ milliárd nyereség Az USA 11 milliárd dollárnyi állami nyereséggel jött ki a háborúból, úgy, hogy ezen felül magánszektorát is majdnem ennyivel hizlalta. A “Szabad Kuvait” nem nyert, s nem vesztett az ügyön.

8 …azaz mi. De ez még nem minden…
Végülis ki fizette a ’91-es Irak elleni háborút? Azok, akik az olajkereskedelmi lánc legvégén álló vásárlók. …azaz mi.

9 De ez még nem minden… 49 $ milliárdot fegyverekből!!!
Az USA (állami + magánszektora) azonban az elmondottaknál egészében jóval többet, kb. 60 milliárd dollárnyit profitált... 21-10= 11 $ milliárdot az olajból 49 $ milliárdot fegyverekből!!!

10 USA-cégeket jelent! De ez még nem minden… Nézzük tovább:
Hová került a 40 milliárd dollár, amit a háborúra költöttek? Túlnyomórészt a fegyveriparba, ami ezesetben kizárólagosan USA-cégeket jelent!

11 Záró gondolatok: Ezeket látva feltételezhető, hogy az 1991-es Öböl-háború pénzügyi okokból tört ki, nem pedig “humanitárius okokból” vagy “a szabadsághoz való jogok” miatt. Így már jobban értelmezhető két másik esemény, az afganisztáni és az 2003-as, Irak elleni háború mögött meghúzódó okok is.

12 Záró gondolatok: Az afganisztáni háború fő célja egy olyan bábkormány felállítása lett volna, amelyik beleegyezett volna egy 2500 km hosszú, USA-tulajdonú kőolajvezeték létesítésébe az ország területén. Ez a csatorna azért stratégiai fontosságú az amerikaiak számára, mert megépítésével lehetőség nyílik egy másik, 5500 km hosszú, sokkal költségesebb csatorna megépítésének és fenntartásának elkerülésére.

13 Záró gondolatok: Ahhoz, hogy megértsük miért akarta Bush (jr.) ismét megtámadni Irakot, tudnunk kell, hogy a Közép-Kelet legfőbb olajszállítója jelenleg Szaud-Arábia. Ugyanakkor az USA már több okból is nem látja érdemesnek, hogy Szaúd-Arábiával megromlott viszonyát javítsa. Szaud-Arábia egyike a Bin Laden-féle terrorizmussal kapcsolatban állni látszó országoknak és a nemzetközi közvélemény szemében is rossz fényben áll egy olyan ország, amely nem ismeri el az emberi jogokat. Tehát a Bush-kormány célja: Szaud-Arábia helyett találni egy másik nagy olajszállítót a Közép-Keleten.

14 Záró gondolatok: A cél tehát: letámadni Irakot és felállítani egy USA-irányítás alatt álló bábkormányt. Miért pont Irak? 3 egyszerű ok: Irak a hosszú embargónak köszönhetően már nagyon erőtlen, avult fegyverzetű, stb. (Az embargónak “köszönhető” nyomor következtében például évente gyermek hal éhen). A nemzetközi közösség igazolva látja az Irak elleni támadást Irak nem élvezi egyetlen világhatalmi tényező támogatását sem, amelyik képes lenne valóban blokkolni az USA szándékát.

15 Venezuela az USA legnagyobb olajszállítója volt eddig.
Záró gondolatok: Mindezeken túl, az elmúlt 3 évben Venezuelában a szörnyű életszínvonal miatt forradalom zajlik. Venezuela az USA legnagyobb olajszállítója volt eddig. A Bush kormánynak találnia kell Szaud-Arábia és Venezuela helyett olajszállítót, sőt, lehetőleg olyat, ami e kettőnél együttvéve is több olajat tud biztosítani a következő évtizedekben.

16 Mit tehetünk? Tájékoztass a háború igazi okairól minél többeket.
Egy tájékozatlan embert könnyű félrevezetni, míg akinek információi vannak, az maga állítja össze, hogy kinek és mit hisz el. Visit the site of Emergency: