A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete

Az előadások a következő témára: "A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete"— Előadás másolata:

1 A világgazdaság kialakulása és jelenlegi térszerkezete
dr. Jeney László egyetemi docens Gazdaságföldrajz I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Gazdaságföldrajz C nagyea., szerda 11.40–13.10 Összesen 11 alkalom
3 óra elmarad: intenzív hét (április 3.), tavaszi szünet (április 24.) és május 1. Számonkérés: írásbeli vizsga Elméleti tesztkérdések az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 200 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Kultúrrégiók gazdaságföldrajza – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 329–363. – Tóth J. (szerk) 2002: Általános társadalomföldrajz I. – Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs pp. 45–93. 2

3 A világgazdaság meghatározása, főbb jellegzetességei
3

4 A világgazdaság kialakulása, szereplői
Hosszú történelmi fejlődés révén jött létre Modern vilgazd. megjelenése vitatott: Vagy: XV–XVI. sz.: nagy földrajzi felfedezések Vagy (inkább): XVIII–XIX. sz.: klasszikus szabadversenyes kapitalizmus nemzetgazdaságának kialakulásakor Több szereplős rendszer Nemzetgazdaságok Transznacionális vállalatok (tnc) Integrációs szervezetek 4

5 Világgazdaság fogalma
Világgazdaság > a nemzetgazdaságok összessége Erőforrások hatékonyabb felhasználása Globális problémák csak e szinten oldhatók meg (egyre több nemzetközi szinten kezelendő kérdés merül fel) Világgazdasági folyamatok meghatározzák a nemzetgazdaságiakat Világgazdaság > világpiac: utóbbi nemzetgazdaságok közötti külgazdasági kapcsolatok Világgazdaság < világrendszer: utóbbi etnikai, kulturális, katonai kapcsolatrendszer is 5

6 Egyetemesség, de sokszínűség
Emberiség világméretű gazdasági egysége (még akkor is, ha százmilliók nem kapcsolódtak be a vérkeringésbe) Kapitalista és szocialista világgazdaság, világpiac  hamis Mai vilgazd. legfőbb jellegzetessége: sokszínűség Országok 25%-a: GNP/fő < 500 $ Országok 10%-a: GNP/fő > $ Információs társadalom (internet)  karavánutak (Poszt)modern  tradicionális prekapitalista szerkezetek Békés együttélés helyett konfliktusok A Föld országainak GDP-je (vásárlóerőparitáson), 2015. Forrás: Worldmapper 6

7 A világgazdasági centrum–periféra viszony főbb jellemzői
7

8 Wallerstein: centrum–periféria elmélet
Vilgazd: szerves egészet alkot  meghatározott struktúra Wallerstein: centrum–periféria viszonyrendszer A társadalmi–gazdasági struktúra szélső alkotóelemei elemei, ill. köztük kialakult viszony Szélső pólusai: centrum és periféria Több dimenzióban: gazdasági és politikai  meghatározzák a tényezők nemzetközi forgalmát Centrum–periféria viszony: nagy gazdasági térségekben kialakult erőközpontok (Ny-Eu, USA, Japán) és vonzáskörük kapcsolata Centrum: erőterek akciócentruma, növekedési pólus, hegemón országgal az élén Félperiféria: belső peremen Periféria: külső peremen 8

9 Centrum–Periféria Nem predesztináció
Újratermelődő, de történelmileg változó formájú Már a vilgazd (klasszikus kapitalizmus előtt) kialakulása előtt létezett De: viszonyrendszer kiteljesedése csak később Történelem során több centrum süllyedt el (Egyiptom, Mezopotámia) Sok perifériának sikerült felzárkóznia (pl. É-Am, Japán, DK-Ázsia) Vilgazd-i erőterek viszonya egymáshoz, a vilgazd térszerk-e: változó Leszakadás koronként más és más következményekkel Tőkés termelési formáció, világgazdaság kifejlődése vízválasztó: azóta nagy jelentőségű Akciócentrum és vonzáskörzet: eltérő hatékonysági előnyök  nemzetgazdaságok specializációja  világméretű munkamegosztás  kölcsönös függőség (interdependencia) De: függés mértéke, munkamegosztás előnye nem egyenlő  aszimmetrikus kapcsolatrendszer  sajátos gazdasági nagytérség 9

10 Világ gazdaságföldrajzi tagolódása
Klasszikus: 5 kontinens Európa, Ázsia, Amerika, Afrika, Ausztrália-Óceánia Világgazdasági helyzet: 2 (Brandt-vonal) vagy 3 egység 2: Észak és Dél vagy 3: Centrum, Félperiféria és Periféria Világgazdasági erőterek: 3 egység Amerika, Európa-Afrika, Távol-Kelet 10 kultúrrégió Világgazdasági helyzet Világgazdasági erőterek Amerika Európa-Afrika Nem egyértelmű Távol-Kelet Centrum Észak-Amerika Európa Ausztrália  Kelet-Ázsia Félperiféria Latin-Amerika Iszlám Világ Délkelet-Ázsia Periféria Trópusi Afrika Dél-Ázsia É- és Belső-Ázsia 10