A határozószó (adverbium)

Az előadások a következő témára: "A határozószó (adverbium)"— Előadás másolata:

1 A határozószó (adverbium)
Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

2 A határozószó fogalma Olyan alapszófajú szó, amely alig toldalékolható
Mondatrészként mindig határozó A cselekvés objektív határozói körülményét jelöli meg: Helyét Idejét Módját Esetleg a cselekvő állapotát, ill. vmely minőségi fokát Keletkezésük folyamatos, a mai napig tart, többféle módon jöhetnek létre A tő lexikai jelentésének elhomályosulásával → a tő önálló szótári szóként nem szerepelhet, mert improduktív tő: reggel (reg-gel) A rag elhalványulásával: oldalt A tő és a rag jelentése tömbösödött, bár a szó elemei még felismerhetők, de önállóan már nem használatosak, pl. hátra, későn

3 Osztályozásuk szempontjai
Jelentésük szerint A határozói körülmény típusa szerint Morfológiai tagoltságuk alapján Mondatrészi szerepük szerint

4 1. Jelentés szerinti osztályozás (régebbi felfogás szerint)
Határozott fogalmi tartalmú határozószók alant, alul, bent, messze, egykor, éjféltájt… Névmási határozószók itt, ott, ekkor, valahol, bárhol Személyragos határozószók nekem, tőled, hozzánk, róla A Magyar grammatika szerint a 2. és a 3. pontban felsoroltak a határozószókat helyettesítő névmások közé tartoznak MGr.: csak azok a szavak határozószók, amelyek morfológiailag tagolatlanok: Csak szótőből állnak Vagy a mai magyar nyelvben már nem elemezhetők szét Pl. most, rég, rögvest, rögtön, még

5 2. Csoportosítás a határozói körülmény típusa szerint
Helyhatározószó: balra, belül, fent, irányhármasságúak: belülről, belül, belülre Időhatározó-szó: azonnal, egykor, reggel, délben, éjszaka, mindennap, mindjárt, rögtön Számhatározószó: gyakran, néha Fokhatározószó: dugig, eléggé, félig-meddig, jól, jobban, inkább, meglehetősen Állapothatározó-szó: egyedül, együtt, hanyatt Módhatározószó: egyben, egyfolytában, egyhuzamban, hirtelen, vaktában, kutyafuttában, szőrmentén, tessék-lássék Eredményhatározó-szó: ketté (oszt) Tekintethatározó-szó: külsőleg, részben

6 3. Csoportosítás alaktani szempontból
Morfológiailag ma már elemezhetetlen határozószók: gyalog, hajdan, ingyen, majd, most, rögtön, tavaly Ragtalan névszóból keletkezettek: hamar, kölcsön, mezítláb, négykézláb Egy v. több tövet + toldaléko(ka)t tartalmazók: -n, -t, -a, -e, -l hangra végződők: korán, titkon, bőven, ébren, oldalt, hanyatt, találomra, rendre, hiába, felül Birtokos személyjelet is tartalmazók: hamarjában, hányadán, mostanában Kicsinyítő képzős: jócskán, lassacskán Középfokjelet tartalmazók: egyébként, kevésbé

7 3. Csoportosítás alaktani szempontból
Összetett határozószók: egyszer-egyszer, hogyhogy, egyszersmind, idestova, alkalomadtán, visszamenet, ezúttal, mezítláb, tavalyelőtt, holnapután, mindennap, ímmel-ámmal Idegen eredetűek: ab ovo (a kezdetektől), ad acta (figyelmen kívül)

8 A határozószók mondatbeli szerepe
Helyhatározó: Béla kint reggelizett. Időhatározó: Reggel korán keltem. Fokhatározó: Reggelente dugig tömve van a busz. Állapothatározó: Éva egyedül érkezett. Módhatározó: Péter szőrmentén üli meg a lovat. Eredményhatrozó: Mari ketté vágta a kenyeret (nem háromba). Tekintethatározó: A szert külsőleg kell alkalmazni.

9 A határozószók bővítményei
Nincs kötelező bővítménye Szabad bővítményként fok- és mértékhatározók járulhatnak hozzá: nagyon messze teljesen egyedül

10 Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz
A névmás (pronomen) Szófajtan, alaktan ea. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

11 Általános jellemzés Tulajdonképpeni alapszófajokat (főnév, melléknév [számnév], határozószó) helyettesítő szavak Alak- és mondattani viselkedésük alapján a főnevekkel, mn.-ekkel, számnevekkel, határozószókkal rokoníthatók Ugyanakkor több szempontból különböznek tőlük Jelentés Képezhetőség Bővíthetőség

12 A névmások jelentése Indirekt (közvetett) denotatív jelentés
Közvetlenül a kontextusból, beszédhelyzetből derül ki a jelentésük → a helyettesített szó jelentését veszik fel Pl. ő, ez → csak a szövegbeli előzmények ismeretében derül ki

13 Alaktani jellemzők Fn., mn. (szn.), határozószó → azonos grammatikai jelentésforma Ugyanazokat a jeleket, ragokat vehetik fel A mondatban a fn.-re, mn.-re (számnévre), hat.-szóra jellemző szerepet tölthetik be Szerkezetük szerint lehetnek egyszerűek és összetettek Egyszerű: tőszavak, pl. aki Összetett: előtaggal rendelkeznek, pl. valaki, bármilyen

14 A névmások osztályozása
Funkciójuk szerint (szintaktikai-logikai-szemantikai szerepük) szerint Személyes: én, te, miénk, velem Visszaható: magam, maguk Kölcsönös: egymás Mutató: ilyen, ennyi, amaz, ugyanott Kérdő: mi, milyen, hány, hol Vonatkozó: ami, amilyen, ahol Határozatlan: valaki, valamennyi Általános: akárki, bármilyen, mindenki, sehol Nincs külön birtokos névmás (enyém, miénk → ezek személyes névmások) Helyettesített szófajok szerint Főnévi: ő, ki, bárki Melléknévi (számnévi): ilyen, ekkora, bármennyi Határozószói: hol, akkor, valahol A csoportosítást l. részletesen: Magyar grammatika, 152–171. oldal.