Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 Az informális tudásmegosztás (munkahelyi pletyka) hatása a szervezeti működésre
Prof. dr. habil Bencsik Andrea egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, J. Selye University

2 Miről lesz szó? Miért fontos?
A tudásszerzés-megosztás lehetőségei (formális – informális) Egy kritikus megoldás – a pletyka A pletyka természete – pro és kontra Mit mutat a gyakorlat? - Pletyka a munkahelyen Összegzés - A kutatás jövőbeli iránya

3 Miért fontos?

4 A tudásszerzés-megosztás lehetőségei
Tudásszerzés - Tudásmegosztás formális informális Tanulás Tudás staféta Kávézó Továbbképzés Dokumentációs rendszer Ebéd Mentor On the job Kirándulás Kutatás E-learning Storytelling Új munkatárs Mentor program Informális hálózatok Tanácsadók Tanácsadás Pletyka Kooperációk Videokonferencia Social media Piackutatás stb.. Intranet Tudáslopás

5 A pletyka természete – pro és kontra
Az értelmező szótár szerint: A pletyka „valamely személyes vagy magánügyet, illetve koholt, elferdített dolgot, ügyet bizalmasan vagy alattomosan tárgyaló, kiteregető, indiszkrét, felelőtlen vagy rosszakaratú hír, amely valakit erkölcsi vagy társadalmi tekintetben rendszeresen gyanúba vagy rossz hírbe hoz”. A pletyka „léte összefügghet a társadalmi renddel, a kooperációval. Beszélgetünk másokról, ez az információcsere pedig közvetlenül hozzájárulhat egy jobban, hatékonyabban működő társadalom létrejöttéhez” (Takács K.) „A pletyka valójában fontos szerepet játszik a társadalom rendjének fenntartásában” (Robb Willer)

6 A pletyka természete – pro és kontra
Tudunk-e különbséget tenni az ártatlan csevej és az ártó pletykálkodás között? a csevegés, a könnyed társalgás semleges értékű, míg a pletyka gyakran negatív és kínos arra a személyre nézve, akiről szól. a pletykának fontos jellemzője, hogy torzított, nem bizonyítható vagy teljesen hamis információkat tartalmaz minden megalapozatlan információ lehet pletyka, azonban nem mindegy, milyen a hangulata.

7 A pletyka természete – pro és kontra
A beszélgetések 90%-a valójában pletykának minősül. Ez azt jelenti, hogy nagy bizonyossággal vagyunk mi magunk is a pletykák kezdeményezői vagy hallgatói. Nem csak a kávézói és folyosói susmorgások számítanak pletykának, hanem a munkahelyi levelezések közel 15%-a is, ahol a negatív pletykák 2.7 alkalommal többször fordulnak elő, mint a pozitívak.

8 A pletyka természete – pro ......
A pletyka mellékhatásai: növelheti a belső konfliktust, csökkentheti a morált, feszült kapcsolatokat eredményezhet, lebonthatja a bizalmi kapcsolatokat a csoporton belül, klikkesedéshez vezethet, a csapatmunka gyilkosa. A pletykálkodás miatt a vezető rengeteg időt pazarolhat el arra, hogy kitalálja, ki mit mondott kinek, ahelyett, hogy érdemi munkát végezne.

9 A pletyka természete – ..........kontra
A pletyka pozitív hatásai: ösztönözheti az együttműködést, fényt deríthet a „jó munkaerőkre”, kiküszöbölheti az ún. bullyinget, avagy a munkahelyi bántalmazást. Kutatási eredmények szerint: Azok a csoportok, akiknek tagjai között megengedhető a pletykálkodás, fenntartják az együttműködést, megakadályozzák az összetartás szempontjából önző egyének érvényesülését. A pletyka fontos funkciókat tölthet be a közösségek életében. Ugyanis amikor az emberek a pletykán keresztül betekintést nyernek mások viselkedésébe, arra használják az információt, hogy együttműködjenek a csapat többi tagjával, és kizárják a csoportaktivitásból azokat, akiket a pletyka alapján önzőnek ítélnek meg.

10 A pletyka természete – pro és kontra
Kutatási eredmények támasztják alá, hogy a negatív jelenségek továbbításának egyéni és társadalmi haszna is van. Terápiás hatása is van a pletykálkodásnak, a rossz hírek hallatán ugyanis felgyorsul a szívverésünk, ez azonban enyhül, ha a hallottakat megoszthatjuk valakivel. Az információ átadásával pedig akár azt is megelőzhetjük, hogy valakit kihasználjon egy kétes jellemű személy.

11 Mit mutat a gyakorlat? - Pletyka a munkahelyen
Az informális tudásmegosztás gazdasági jelentősége a szervezetekben Kutatási kérdések: Foglalkoznak – e a cégek a pletyka jelenségével? Milyen megítélés alá esik a munkáltató és munkavállaló oldaláról? Számolnak-e a pletyka gazdasági hatásával? Megvalósítás: Feltáró és követő kutatás

12 Mit mutat a gyakorlat? A kutatás karakterisztikái:
Kvantitatív – kérdőíves felmérés (web alapú) Magyar – szlovák összevetés A mintagyűjtés módszere: hólabda eljárás A kiértékelési módszerek egy-és többváltozós statisztikai vizsgálatok, (gyakoriság-, szórás-, átlagelemezések, kereszttábla, faktor- és klaszteranalízis) A kérdőívet Magyarországon 270-en töltötték ki.

13 Mit mutat a gyakorlat? Lakóhelyi megoszlás (%) Munkahelyi beosztás (%)
Észak-magyarország Közép-Magyarország Észak-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Dél-Alföld 15,6 66,1 8,2 5,1 5 Munkahelyi beosztás (%) Beosztott Alsó vezető Közép vezető Felső vezető Tulajdonos 74,3 6,2 14,4 3,5 1,6 Iskolai végzettség (%) Felsőfok Középfok Felsőfokú OKJ Alapfok, szakmunkás 77 13,2 7,4 2,3 Munkahely mérete (fő) ≥ 250 50-249 10-49 ≤ 10 57,2% 17,1% 13,2% 12,5% Tulajdonosi viszony (%) Kizárólag hazai Vegyes Kizárólag külföldi 58,8 11,7 29,6 Munka jellege (%) Szellemi Fizikai Nyugdíjasként munkavállaló 88,7 7,8

14 Mit mutat a gyakorlat? Hipotézis: A pletyka, mint az informális tudásmegosztás egy módja, jelentőséggel bír a munkavégzés során a szervezetekben. Kérdés csoport 2. Kérdés csoport 3. Kérdés csoport A minta specifikálása: a válaszadók neme, életkora, lakóhelye, iskolai végzettsége, munkahely mérete, munkavégzés jellege Információ megosztás formális, informális módjai, azok címzettjei A pletyka, annak jellege, definíciói, módjai, hatásai

15 Mit mutat a gyakorlat? A munkahelyi pletyka meghatározása
„Kollégákról, folyamatokról való beszélgetés, ami minden alapot nélkülöz.” „Információ átadás, melynek a forrása nem meghatározható, valóságossága nem megalapozott.” „Valós vagy kitalált tartalommal bíró információ, hír, mely főleg a kollégákkal, felettesekkel kapcsolatos.” „Rosszindulattal teli információátadás.” „Folyosói, sokszor torzult információátadás, annak hatására, hogy nem megfelelő a kommunikáció a vezetők részéről.” „Nem szabályozott. Információ csere, amelynek valóság tartalma nem ismeretes.” „Rosszindulatú fecsegés.” „Valaki háta mögötti kibeszélés, ami megmérgezi a teljes csapat légkörét.”

16 Mit mutat a gyakorlat? A pletykálkodás leggyakoribb okai:
23,6% kíváncsiság, 21,2% információszerzés 19% szakmai féltékenység A pletyka hatásai Szervezeti jellemzők % Negatív Pozitív Semleges Total Szervezeti kultúrára 70,0 7,4 22,6 100,0 Csapatmunkára 75,5 15,2 9,3 Dolgozói karrierre 64,2 8,6 27,2 Szervezeti bizalom 83,3 5,4 11,3 Egyéb tudásmegosztási módszerekre 42,0 20,6 37,4 Dolgozói munkavégzésre 64,6 11,7 23,7 Szervezeti teljesítmény hatékonyságra 61,9 8,2 30,0

17 Mit mutat a gyakorlat? A munkahelyi pletykálkodás jellemzői
Meghatározások  N Átlag Szórás A munkahelyemen vannak munkahelyi pletykák. 257 3,71 1,040 Azonos pozícióban lévő kollégák szoktak egymással pletykálni 3,59 ,923 Különböző pozíciókban lévő kollégák szoktak egymással pletykálni 3,13 1,005 A vezetőségről szoktak pletykák születni 3,36 1,052 A beosztottakról szoktak pletykák születni 3,34 ,992 A pletykák tartalma magánjellegű 3,10 ,823 A pletykák tartalma szakmai jellegű 3,23 ,812 Egyszerre több pletyka van a szervezetünkben. 3,39 1,102 Egyszerre csak egy pletyka van a szervezetünkben. 2,09 ,942 Megvizsgáljuk a munkahelyi pletykák tartalmát 2,10 1,039 A munkahelyemen a főnökség bünteti a pletykálkodást. 1,54 ,861 A szervezetem foglalkozik a pletykálkodás következményeivel. 1,63 ,889

18 Mit mutat a gyakorlat? A faktorsúlyok alapján a következő két faktor került kialakításra: 1. A pletyka tartalma és gyakorlati megvalósítása 2. A pletykákkal történő foglalkozás és büntetés Klaszteranalízis: 3 klaszter 1. klaszter: A szervezeténél nem fontos a pletyka, mint tevékenység, és nem figyelnek oda annak következményeire sem. (61) 2. klaszter: Igen jellemző az informális tudásmegosztás e formája, habár nem büntetik azt. (110) 3. klaszter: Nem nagyon jellemző a pletykálkodás, de ha előfordul, akkor igen is odafigyelnek a jelenségre. (86) Faktorok Klaszter 1 2 3 1. faktor -1,10606 ,72343 -,14078 2. faktor -,59387 -,55569 1,13200

19 Mit mutat a gyakorlat? A válaszadók miképp viselkednek a pletykálkodással kapcsolatban? 11,3% csak a szakmai információkat továbbít, 3,9% csak a magánjellegűeket, 83% mindkettőt, 1,2% egyiket sem osztja meg informális módon. E tekintetben a nők és a férfiak nem különböztek szignifikánsan egymástól (Pearson- féle Khi-négyzet: ,628 df: 3, szign.: ,890, p<0,05). A válaszadók jellemzően: csak hallgatják a pletykákat a munkahelyükön (átlag: 3,17), ritkán terjesztik/kezdeményezik (átlag: 2,02), és még kevésbé gyakori, hogy továbbítják is azt (átlag: 1,48). E három szempontból a nemek között szignifikáns különbség nem volt azonosítható. A pletykálkodás, mint tevékenység hatása: 48,6% nem érinti a munkájuk megítélését, illetve annak minőségét 21% érinti a munkájuk megítélését, illetve annak minőségét 81,7%k nem érezte még a pletyka pozitív hatását 42,8% negatív következményekről számolt be.

20 Mit mutat a gyakorlat? Negatív hatások
„A vezetőségről szóló pletyka (nem volt valóságalapja és nagyon sértő volt) visszajutott az illetékesek fülébe úgy, hogy tudták kitől indult ki, és elküldték a vállalattól az érintett munkavállalót.” „Kiszivárgott a munkahelyi előléptetés.” „Egyik kollégát a karrierjében hátrány érte pletyka miatt.” „Kellemetlenül éreztem magam és magyarázkodnom kellett olyanért, ami nem is úgy történt.” „Volt már olyan munkatársam, aki emiatt felmondott.” „Gyengült a csapatszellem.” „ Sértődések, viták és konfliktusok keletkeztek, amikor megtudta az illető, hogy mit mondtak róla a háta mögött.”

21 Összegzés - A kutatás jövőbeli iránya
A hipotézis a minta alapján elfogadásra került, a jelenség hatása sokkal inkább negatív, mint sem pozitív. A kérdéssel és annak következményeivel a vizsgált szervezetek többsége nem foglalkozik. A tudásátadás e formájában szakmai, illetve magánjellegű ismeretek is átadásra kerülnek, éppen ezért több szempontból is érdemes óvatosan kezelni a kérdést. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy ezt a tevékenységet nem befolyásolja, hogy ki, milyen méretű szervezetben dolgozik illetve, hogy milyen tulajdonosi szerkezettel rendelkezik az adott cég. A kutatás folytatódik bővített és célirányos kérdésekkel a pozitív hatások és a gazdasági következmények kimutatása érdekében.

22 Útmodell (jövőbeli irány)

23 „Pletykát nem továbbmondani annyit tesz, mint a természetes folyamatba beavatkozni.“ Köszönöm szépen a figyelmet!