1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd

Az előadások a következő témára: "1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd"— Előadás másolata:

1 1. előadás Horváthné Csolák Erika tanársegéd
ppt: Dr. Varga Beatrix anyaga

2 A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

3 A statisztikai tevékenység fejlődése
már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

4 A statisztikai tevékenység fejlődése
XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

5 Központi Statisztikai Hivatal
Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: nagy múltú szervezet, a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, szakmailag önálló, országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: adatfelvételek megtervezése, adatok felvétele, adatok feldolgozása, adatok tárolása, adatok elemzése és közzététele, az egyedi adatok védelme.

6 Központi Statisztikai Hivatal

7 KSH kialakulásának kronológiája
1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása. 1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

8 A KSH adatszolgáltatási tevékenysége
A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

9 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

10 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

11 A statisztikai tevékenység ágai
népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

12 Statisztikai alapfogalmak
Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

13 A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben
Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

14 A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy
a közös tulajdonságok megadása.

15 Az ismérvek tipizálása 1.
Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

16 Statisztikai sorok és táblák
Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

17 Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

18 Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

19 Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

20 Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint:
feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

21 A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai
A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

22 Statisztikai sorok/táblák tartozékai
cím mértékegység időpont, időszak üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

23 Munkaerő-piaci helyzet a régiókban
Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né. 2011 II. né. Közép-Magyarország 8,9 Közép-Dunántúl 10,4 9,3 Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3 Dél-Dunántúl 11,8 11,9 Észak-Magyarország 16,0 16,6 Észak-Alföld 14,3 14,5 Dél-Alföld 10,3 10,6 Országos átlag 11,1 10,9 Forrás:

24 Magyarország néhány adata (2010)
Megnevezés Adatok Területe (ezer km2) 93,0 Évközepi népesség (millió fő) 10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő) 2701,9 Munkanélküliségi ráta (%) 11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró) 98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4 Fogyasztói árindex (%) 104,7 Forrás: *EUROSTAT előrejelzés

25 A bruttó hazai termék összefoglaló adatai
Volumen-index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő-paritáson (PPP) 2000 2008 EU-27 117 25,2 22,1 29950 USA 119 23,5 20,7 46860 Japán 111 7,7 6,4 34100 Kína 217 7,2 11,4 5960 India 176 3,6 4,8 2760 Forrás:

26 A munkanélküliség alakulása Magyarországon
Időszak Munkanélküliségi ráta (%) 2009. I. n.év 9,7 II. n.év 9,6 III. n.év 10,4 IV. n.év 10,5 2010. 11,9 11,2 10,9 2011. 11,7 A munkanélküliség alakulása Magyarországon

27 Fogyasztóiár-index Magyarországon 2010
Árufőcsoport (%) Élelmiszerek 103,2 Szeszes italok, dohányáruk 108,2 Ruházkodási cikkek 99,6 Tartós fogyasztási cikkek 100,2 Háztartási energia 106,3 Egyéb cikkek, üzemanyagok 108,8 Szolgáltatások 104,3 Összesen 104,9 Forrás:

28 Regionális munkaügyi adatok 2011. II. negyedév
Területi árindex Foglalkoztatottak Munkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1225,2 119,6 Közép-Dunántúl 443,4 45,5 Nyugat-Dunántúl 407,8 32,1 Dél-Dunántúl 334,8 45,2 Észak-Magyarország 383,2 76,3 Észak-Alföld 505,5 85,5 Dél-Alföld 476,8 56,4 Összesen 3776,8 460,6 Forrás:

29 Fogyasztói-árindex (%)
Ország, országcsoport 2009. EU-27 101,0 Ausztria 100,4 Bulgária 102,5 Csehország 100,6 Észtország 100,2 Görögország 101,3 Lengyelország 104,0 Magyarország Németország Olaszország 100,8 Portugália 99,1 Románia 105,6 Szlovákia 100,9 Szlovénia Egyesült Államok 99,6 Japán 98,6 Fogyasztói-árindex (%) Forrás:

30 Grafikus ábrázolás fontossága
Grafikus ábrázolás során elkövethető hibák: Mondanivaló szempontjából nem megfelelő ábratípus kiválasztása Tárgynak megfelelő ábra helytelen használata Kimaradó lehetőségek, mivel legtöbbször nem ismerik azokat.

31 Grafikus ábrázolás: Vizsgált jelenség természetéről teljes képet ad.
Arányokat érzékelteti. Legyen áttekinthető, és csak azt mutassa amire szolgál. Legyen célorientált és homogén. Lehetőleg egy jelenséget ábrázoljon. Legyen az ábra a lehető legegyszerűbb. Tengelyek skálája megfelelő legyen. Félreértelmezhetőség kerülése. Megszakító jel használata körültekintést igényel.

32 Grafikus ábrák tartozékai:
Cím Tengely-felíratok Forrás Jelmagyarázat, ha szükséges Skálabeosztás

33 Grafikus ábrázolás fajtái: 1) Mértani alakzatok felhasználásával
Koordinátarendszeren kívüli Kördiagram Koordinátarendszeren alapuló Pontdiagram Vonaldiagram Oszlopdiagram Szalagdiagram

34 2.) Térképeken alapuló ábrázolás
Kartogram Kartodiagram Ponttérkép 3.) Figurális ábrázolás (piktogram)

35 1) Koordinátarendszeren alapuló: állapotidősor – pont/vonal diagram
Forrás: Magyar Statisztikai évkönyv 2005.

36 Az életkor és a kereset összefüggése Forrás: Kitalált Vállalat adatai

37 Ezer lakosra jutó élveszületés és halálozás alakulása Forrás: Demográfiai évkönyv 2004.

38 Pálcika diagram Néhány értéket felvevő diszkrét mennyiségi ismérvek esetében

39 Tartamidősor - oszlopdiagram

40 Hisztogram, poligon Az oszlopok területe kell, hogy arányos legyen az ábrázolt gyakorisággal. Eltérő osztályközhosszúság esetén az fi gyakoriságok helyett az fi/hi egységnyi osztályközhosszúságra eső gyakoriságokat ábrázoljuk.

41 Szalagdiagram A magyar népesség kor és nem szerinti megoszlása 1900-ban. (Forrás:

42 Poláris koordinátarendszer – poláris hálózat
A radardiagram a fogyasztói árak változását mutatja be 2000 januárjában, a lakosság vásárlásaiban fontos szerepet betöltő termékekből és szolgáltatásokból képzett kiadási főcsoportok szerinti bontásban. Forrás: KSH

43 Koordinátarendszeren kívüli mértani alakzat
A háztartások fogyasztásának szerkezete Forrás: Magyar Statisztikai évkönyv 2005.

44 Osztott oszlopdiagram

45 Kartogram Egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem kistérségenként, 2004 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2004.

46 Kartodiagram Népsűrűség és városi népesség aránya 2002.január 1. Forrás: sdt.sulinet.hu

47 Figurális ábrázolás

48 Koncentráció Az a jelenség, hogy a kisebb értékekkel rendelkező egységekhez az értékösszeg kisebb hányada tartozik, mint amilyen ezen egységeknek a sokaság egészében elfoglalt részaránya, a sokaság nagyobb ismérvértékekkel rendelkező egységeinél pedig fordított a helyzet, azaz a sokasághoz tartozó teljes értékösszeg jelentős része a sokaság kevés egységére öszpontosul.

49 Koncentráció mérése

50 Munkatábla a koncentráció vizsgálatához
Népesség- nagyság (fő) Nógrád megye B.-A.-Z. megye gi zi g’i z’i - 499 22,4 4,0 38,7 5,2 35,2 14,7 57,6 18,7 61,2 13,2 25,6 19,9 83,2 8,6 83,1 27,1 12,8 17,7 96,0 56,3 94,8 44,6 0,8 2,9 96,8 59,2 97,1 51,4 3,2 40,8 100,0 99,7 75,7 0,0 - Összesen

51 A népesség koncentrációja Nógrád és Borsod - Abaúj – Zemplén megyében január 1-én (Lorenz-görbe)

52 Köszönöm a figyelmet! stcsera@uni-miskolc.hu