Felsőoktatási Szakképzés

Az előadások a következő témára: "Felsőoktatási Szakképzés"— Előadás másolata:

1 Felsőoktatási Szakképzés

2 Milyen vállalati feladatokat látnak el ?
Tervek felülvizsgálata, Beszállítóktól és alvállalkozóktól ajánlatok bekérése, Ajánlatokhoz költségvetés készítése, ajánlat adás, Speciális anyagokhoz beszállítók keresése és az ilyen anyagok megrendelése, Partnerekkel kapcsolattartás, egyeztetés, Új munka kezdésénél a csoportvezetőkkel a projekt ismertetése, a feladatok kiosztása, A munkafolyamatok ellenőrzése, a csoportvezetők munkájának segítése szakmai iránymutatással, tanácsadással, Elkészült munkákról felmérés készítése és annak egyeztetése a megrendelővel, Képességétől függően részben, vagy teljes hatáskörrel közreműködés az anyag- és eszközgazdálkodásban, Átlátja, szervezi a munka-, baleset-, és tűzvédelmi feladatokat, a minőségirányításban, A munkaterületek ellenőrzése, A menedzsment részére döntés előkészítő anyagok összeállítása, Pályázatokhoz anyagok összeállítása, Közreműködés a munkaügyi, pénzügyi, adóügyi, stb. anyagok, mérési jegyzőkönyvek elkészítésében, összeállításában,

3 Mit látunk ebből? – I. A vállalatok gyakorlati tapasztalatot igénylő munkakörökben foglalkoztatják a felsőoktatási szakképzésben végzetteket. Ezzel a kezdeményezés elérte célját, hiszen a felsőoktatási szakképzés célja gyakorlatorientált képzés, amelynek során legalább félév egybefüggő szakmai gyakorlatot kell megszervezni a felsőoktatási intézménynek. Az így megszerzett gyakorlat segíti a munka világába történő beilleszkedést.

4 Mit látunk ebből? – II. A vállalatok keresik a helyét a végzettség iránti igénynek, nincs kialakult gyakorlata a végzettséghez köthető munkaköröknek. Hagyományosan a vállalatok vagy magasan kvalifikált technikust vagy felsőfokú végzettséggel azaz diplomával rendelkező munkavállalót használtak ilyen feladatok ellátására. A jelenlegi felsőoktatási szakképzéssel kapcsolatos jelzések alapján a vállalkozások még nem is ismerik, nem különült el számukra, hogy milyen szintet képvisel ez a szintű képzés, illetve milyen tudással rendelkezik egy-egy végzett szakember. A felsőoktatási szakképzésben szerzett végzettségi szintet a technikusi és a mérnöki szint közé illesztik.

5 Mit látunk ebből? – III. A vállalatok keresik a bérezés beállását is.
A felsőoktatási szakképzésben szerzett végzettség a felsőoktatásról szóló törvény szerint nem minősül felsőfokú végzettségnek, viszont felsőoktatási lévén, mégis magasabb szintű, mint egy középfokú (technikusi) végzettség. A végzettség szerint tehát magasabb kompenzáció adódhat, mint a középfokú végzetséggel bíró technikusoknál – a mai munkaerőpiaci kereslet inkább a gyakorlatiasabb technikusi szintre szavaz.

6 Merre tovább? A termelő-szolgáltató szférában dolgozó vállalatoknak a gyakorlat-orientált képzésben részt vettek iránti igénye folyamatos – ez mindenképpen alátámasztja hasonló képzések létjogosultságát. Egy szakképzési forma akkor sikeres, ha az általa kínált kompetenciák a vállalati fogadó oldal felé is érzékelhetően megkülönböztethetőek a többi szinttől. Ennek a képzésnek a középfokú technikusi és a felsőfokú alapképzést között kell megtalálnia és kivívnia a helyét - és a vállalat számára hozzáadott értéket teremtenie. Amennyiben a felsőoktatás szereplői ilyen irányban fejlesztik a felsőoktatási szakképzést, a vállalatok hagyományosan partnerek tudnak lenni az útkeresésben.