1 Többszörös címek D osztályú IP címek

Az előadások a következő témára: "1 Többszörös címek D osztályú IP címek"— Előadás másolata:

1 1 Többszörös címek D osztályú IP címek
A rendes IP kommunikáció egy adó és egy vevő közt zajlik. Ezt nevezzük egyesküldésnek. Előfordulhat, hogy egy állomás a hálózat több, vagy minden hosztjának szeretne üzenetet küldeni. Amikor egy üzenet egy meghatározott csoportnak szól többesküldésnek nevezzük. Az IP támogatja a többesküldést a D osztályú címek használatával. Minden D osztályú cím egy hosztcsoportot azonosít 28 bittel. 1 Többszörös címek

2 Az IP kétfajta csoportcímet támogat: az állandó és az ideiglenes címeket.
Minden állandó csoportnak egy állandó csoportcíme van. Példa: az egy LAN-on lévő összes router Az ideiglenes csoportok kialakítása a használatuk előtt történik. Többesküldés kialakításához a routereknek információval kell rendelkezniük arról, hogy milyen csoportokhoz milyen állomások tartoznak. A csoportok menedzselérése szolgáló protokoll az Internet Group Management Protocol (IGMP).

3

4 Az IP routing (útvonalválasztó) algoritmus egy eleme
Minden router egy IP routing tábla alapján dönt.

5 IP-cím kimerülés • 80-as évek: főleg B osztályú címeket regisztráltak, C-t alig. • Oka: a legtöbb vállalatnál 254 hosztcím nem volt elég. • Viszont nem használták ki a címlehetőséget. • 1996 májusában allokálva/foglalva volt: o Az összes A osztályú cím o A B osztályú címek 62%-a o A C osztályú címek 36%-a • 1990-ben megszigorították az IP-címek regisztrálásának szabályait. • Azok a szervezetek, melyek nem kaphatnak B osztályú címet, egymás után következő C osztályú címeket tartalmazó blokkot kapnak. A világot felosztották négy zónára kontinensek szerint. Az igénylők a zónájukhoz tartozó blokkok közül kapnak címeket.

6 Dynamic Host Configuration Protocol (DHCP)
• Sok olyan felhasználó létezik, akiknek csak rövidebb ideig van szükségük hálózati szolgáltatásokra. Ekkor egy IP-cím tartós adományozása felesleges. • A holtidőben mások jól tudnák használni ugyanazt a címet. • Erre találták ki a dinamikus címkiosztást, amit a DHCP-protokoll valósít meg. A DHCP-kiszolgáló a hozzá érkező kérésekre IP-címeket, illetve hálózati maszkokat ad. A kiszolgáló az elküldött IP-címet zárolja, és további kérésekre nem küldi ki. Minden kiszolgáló számára külön címtartományt definiálnak, amelyek között általában nincsenek átfedések.

7 DNS Az IP címek nehezen megjegyezhetőek. Az IP címzéssel egyenértékű a domén nevek rendszere (DNS – Domain Name System). Pl: ik.inf.unideb.hu Minden domén névhez tartozik egy IP cím, ezen összerendeléseket a névszerverek (Domain Name Server) tartalmazzák.

8 Egy IP-csomag két nagyobb részből áll:
fejrész adatrész, ahol mindkét rész hossza változó. IP fejléc részei (többek között): - forrás hoszt címe, - cél hoszt címe, - élettartam: egy számláló, ami a csomagok élettartamát korlátozza. (Ha a mező értéke túllép egy küszöbértéket, akkor a csomag törlődik). A maximális érték a mező hosszából adódóan 255, a mértékegység a másodperc.

9 Az Internet Control Message Protocol (ICMP)
Az ICMP segítségével az IP-kommunikációt használó állomások és útválasztók (routerek) hibákat jelezhetnek, és korlátozott adatcserét folytathatnak a vezérlésről és állapotokról.

10

11

12 Az adatok áthaladnak az egyes protokoll szinteken, a protokollmodulok becsomagolják az adatokat (ellátják vezérlő információkkal) a soron következő alacsonyabb szint számára. Felhasználói adatok Alkalmazás Alk. Felhasználói fejléc adatok TCP TCP Alkalmazási adatok fejléc IP IP TCP Alkalmazási adatok fejléc fejléc Ethernet illesztő- program Ethernet IP TCP Alkalmazási adatok Ethernet fejléc fejléc fejléc adatok Ethernet átviteli vonal

13 6. Szállítási réteg A szállítási réteg feladata: megbízható adatszállítás biztosítása a forráshoszt és a célhoszt között, függetlenül az alatta lévő rétegek kialakításától. A szállítási réteg nélkül a rétegzett protokollkoncepciónak nem sok értelme lenne. Tényleges, hibamentes hoszt-hoszt kapcsolatot valósít meg. Ez a réteg biztosítja, hogy a kommunikáló két hoszt úgy lássa egymást, mintha pont-pont összeköttetés lenne közöttük.

14 Olyan rutinok gyűjteménye, melyet különböző alkalmazások vesznek igénybe.
A használt protokollok sok esetben hasonlítanak az adatkapcsolati réteg protokolljaira, mindkettőnek többek között hibakezelést kell végeznie. Azonban az adatkapcsolati rétegben két csomópont közvetlenül egy fizikai csatornán keresztül kommunikál, míg a szállítási rétegben a fizikai csatorna helyett egy egész alhálózat szerepel. Pl. az adatkapcsolati rétegben egy keret vagy megérkezik a célhoz, vagy elvész, míg az alhálózatban egy csomag bolyonghat egy darabig a világ távoli sarkaiban, majd hirtelen egy váratlan pillanatban felbukkanhat.

15 Adatkapcsolati réteg - szállítási réteg

16 Az Internet szállítási rétege
Ezen a szinten két különböző protokoll található teljesen eltérő tulajdonságokkal: TCP - Transmission Control Protocol UDP - User Datagram Protocol

17 Transmission Control Protocol (TCP)
A TCP a TCP/IP protokollkészletben az IP után a második legfontosabb protokoll. A TCP a hálózati és az alkalmazási szint között továbbítja az adatokat. Összeköttetés alapú protokoll Ez a protokoll az IP-vel ellentétben megbízható adattovábbítást végez. Tehát hibamentes adattovábbítást nyújt, és a rendeltetési alkalmazás a helyes sorrendben kapja az adatokat. Ez végzi az üzenetek széttördelését, összeállítását, az elveszett részek újraadását, a csomagok helyes sorrendjének visszaállítását.

18 Fogadja a tetszőleges hosszúságú üzeneteket a felhasználói folyamatoktól, és azokat max. 64 kB-os darabokra vágja szét. Ezekhez fejlécet fűz. A hálózati réteg nem garantálja sem a helyes kézbesítést, sem a helyes sorrendet, mindezekről a TCP gondoskodik Ha az időzítés lejárta után nem érkezik nyugta a helyes kézbesítésről a TCP újra küldi a csomagot. A csomag sérülését ellenőrző összeg segítségével detektálja. A csomagok sorrendbe rakását sorszám alkalmazásával végzi.

19 A TCP fejléc részei (többek között)
- a forrás és a cél portcíme, mely a küldő, ill. fogadó alkalmazást címzi (pl. rendszer) - sorszám: segítségével a vevőhoszt képes az elveszett, vagy a kettőzött csomagokat detektálni. - nyugtasorszám: ha egy csomagot nem nyugtáznak, akkor az újraküldésre kerül. - ellenőrző összeg: a sérült csomagok felismerését teszi lehetővé. - sürgősségi mutató: egy eltolási értéket ad meg, ami az aktuális sorszámtól számolva kijelöli a sürgős adatok helyét.

20 Forrásport, célport A TCP az egyes szolgáltatásokhoz, taskokhoz, processzekhez tartozó adatokat portokkal azonosítja. Ezek a portok határozzák meg, hogy az elküldött és fogadott adatok mely alkalmazáshoz tartoznak. 1024 db ún. well-known (jól ismert) portja van, ezek funkciója előre meghatározott. Mind a TCP, mind az UDP 16 bites portszámokat használ az azonosításra. Például : FTP, 23 TELNET, 80 HTTP, 161 SMTP stb.

21 User Datagram Protocol (UDP)
Feladata összeköttetés mentes (datagram alapú) szolgáltatás biztosítása. Nincs hibajavítás, nincs nyugtázás Rövid, gyors üzenetek küldése. Jellemzően akkor használják, amikor a gyorsaság fontosabb a megbízhatóságnál, mert az UDP nem garantálja a csomag megérkezését. Ilyen szolgáltatások például a DNS, a valós idejű multimédia átvitelek, vagy a hálózati játékok.

22 7. A viszonyréteg és a megjelenítési réteg
A viszony réteg, vagy együttműködési réteg (session layer) feladata az, hogy a felhasználók között viszony (összeköttetés) létesítését tegye lehetővé. A viszony révén a felhasználó beléphet egy távoli, időosztásos rendszerbe, vagy fájlokat mozgathat különböző gépek között.

23 6.2. Megjelenítési réteg A megjelenítési réteg felelős az információ megjelenítéséért és egységes értelmezéséért. A feladatai a szállított információ jelentéséhez kapcsolódnak: - az adatábrázoláshoz, - adattömörítéshez - és a hálózati biztonsághoz és védelemhez.

24 Adatábrázolás Különféle számítógépek különböző adatábrázolási módokat használnak. Ez karakterek esetén lehet különböző kódrendszerek használata (az IBM nagy gépek EBCDIC-kódja vagy az ASCII kód, illetve Unicode), de lehetnek a számábrázolásban is különbségek. Ha két gép között ilyen eltérések vannak, akkor a hálózati kapcsolat során átvitt adatokat átalakítani, konvertálni kell.

25 Adattömörítés Gazdaságossági szempontból fontos, hogy időegység alatt mennyi információt viszünk át a hálózaton. Az adatok ábrázolása általában redundáns, ezért lehetséges a tömörítés. A tömörítési eljárás lehet: I. - szimmetrikus: azonos idejű a kódolás és a dekódolás, - aszimmetrikus: a dekódolás (kicsomagolás) rövidebb. II. - veszteségmentes - veszteséges