Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:

Az előadások a következő témára: "Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:"— Előadás másolata:

1 Xerxész hadjárata 1. A hadjárat okai:
Aleuadák, Peiszisztratidák sürgetése Mardóniosz és más perzsa főemberek ambíciói Bosszú (Kelet és Nyugat között évszázadok óta zajló konfliktus része) Elrettentés Zsákmány Hódítás-kényszer: minden birodalom jellemzője (a hatalom dünamisz; az elődökkel akar felérni minden uralkodó)

2 Xerxész hadjárata 2. A perzsák oldalán: thesszálok, Thébai (Athén-ellenessége miatt); Argosz semleges Az Iszthmoszi gyűlés irányítja a görög hadműveleteket – a fővezérlet Spártáé 480-ban a szárazföldi erők vezére: Leonidasz – 479-ben Pauszaniasz a meghalt Leonidasz kiskorú fiának, Pleisztarkhosznak a gyámja (nem király) 480-ban Eurübiadész a hajóhad vezére nauarkhoszként (nem király) – 479-ben Leotükhidasz (Eurüpontida király) váltja fel Védőfal építése az Iszthmoszon Xerxész élelmiszert halmozott fel az úton több helyen; hidat épít Abüdosz és Szésztosz között (több száz hajóból, majd vihar >> bilincsek, korbácsolás) és a Sztrümónon; Athoszon csatornát

3

4 Xerxész hadjárata 3. A Tempé-völgy helyett a Themopülai-szorosnál az első ütközet (480); 14 méter széles a szoros kb. – csak előőrsök << Karneia, Olümpiai játékok ekkor – Ephialtész megmutatja a perzsáknak az Anopaia ösvényt – Leónidász és a 300 spártai hősiessége (+ 700 theszpiai thébai túszként) (+ a perzsák kisebb pajzsa, rövidebb dárdája) Ezzel egyidőben az Artemiszion-hegyfoknál az első tengeri ütközet: a görögök sikerrel védekeznek; majd vihar rongálja a perzsa flottát

5 Xerxész hadjárata 4. Pszéphiszma Athén evakuálásáról – a perzsák feldúlják a kiürített várost Eurübiadész el akarja hagyni Szalamiszt – Themisztoklész csele (rabszolgáját Xerxészhez küldi) Görög győzelem Szalamisznál (480): << kisebb, könnyebb görög hajók (a perzsa flotta hajóinak egy része ker. hajóból lett átalakítva << szűk szorosban a létszámfölény nem érvényesül + a kialakuló kézitusában a görög hopliták vannak előnyben Ezután Xerxész a szárazföldi sereg egy részével és a hajóhaddal Thesszália felé vonul vissza – a vihar szétrombolta a hidat a Hellészpontoszon, ezért a hajóhaddal szállíttatja át a sereget

6 Xerxész hadjárata 5. 479 Plataiai ütközet: Pauszaniasz a fővezér (<> Mardóniosz); eddig veretlen a perzsa sereg; a hoplita harcmodor fölénye; a spártaiak érdeme a győzelem, de Hér. sok kritikát is megfogalmaz a spártaiakkal szemben (határozatlanok, nem tudnak irányítani) Themisztoklész csele >> Xerxész serege elhagyja Európát 479 győzelem a Mükalé-hegyfoknál: Leotükhidasz + Xanthipposz, szárazföldre kihúzva a perzsa hajóhad, ezt pusztítja el a túlerővel szemben a görög flotta-katonaság Szésztosz elfoglalása Kalliasz-béke 449 (?)

7 A perzsa vereség legmélyebb okai Hérodotosz szerint:
Hübrisz >> nemeszisz: a szerencse/boldogság/ siker eloszlásában így van egyensúly (kozmosz); ugyanez emberi szinten: a túlzott elbizakodottság az ellenfél lebecsüléséhez, a kellő felkészülés, körültekintés hiányához vezet A bosszúk (Kelet-Nyugat közti összeütközések) sorában így van egyensúly (kozmosz) A kozmosz (világrend), az isten hat a történelemben

8 A perzsa háborúk az európai eszmetörténet számára is nagyon fontos eseményt jelentenek
A hellén azonosságot a perzsákkal szemben találták meg a görögök, amikor elkezdték kutatni fölényük, győzelmük okát A barbár szó használata a perzsa háborúk után válik gyakorivá: a görög tulajdonságok hiányát, tagadását jelöli – előtte a keleteieket (pl. a trójaiakat) ugyanolyanoknak látták, mint a görögöket (Homérosz pl.): görögül beszélnek, vázákon ugyanolyan ruhákban A perzsa háborúk után: barbár ~ perzsa ~ keleti: elpuhultság, fényűzés, vérfertőzés, gyávaság, szolgaság A görögök bátrak, férfiasak és egyéb katonai erényekkel bírnak (kitartás, tűrés...), valamint szabadságban élnek

9 A Themisztoklész-felirat
A 4. században vésték kőbe, az Athénban élő száműzött troizéniak a makedónbarát troizéni lakosság érzületének befolyásolása végett. Themiszt. Athén kiürítését és a szalamiszi ütközetet már a háború elején tervezte, Thermopülai és Artemiszion csak időhúzás (<> Hérodotosz) Hitelessége kétséges (stílus, formai jegyek, katonai, vallási viszonyok egyes jelenségei)

10 Themisztoklész alakja
Themisztoklészen sok múlott a háborúban: az athéniek Dél-Itáliába tervezték áttelepülni Érdemei a háború során: cselei (feliratok a parti sziklákon, Szalamisz előtt és után) rávette az athénieket, hogy elhagyják a várost (a jóslat értelmezésével) Themisztoklész a demokrácia kiteljesítője: hajóépítés (és Peiraieusz kiépítése) (egyes történészek szerint az osztrakizmosz intézménye is az ő nevéhez fűződik) A Spárta elleni küzdelemre készülés: (hajóhad, Peiraieusz) falak újraépítése amphiktüónia-szavazatok Hérodotosznál negatív Themisztoklész bemutatása << a Themisztoklész-ellenes propaganda (főleg a Spárta-barát athéniek és az Alkmaionidák részéről) hatására

11 Szésztosz Abüdosz Athosz Artemiszion Thermopülai Iszthmosz

12 Ὦ ξεῖν', ἀγγέλλειν Λακεδαιμονίοις ὅτι τῇδε
κείμεθα, τοῖς κείνων ῥήμασι πειθόμενοι Itt fekszünk, vándor vidd hírül a spártaiaknak: Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza

13 Leotükhidasz Xanthipposz
Mükalé

14

15 Plataiai Pauszaniasz