Gyöngyös és környékének tárgyi szellemi kultúrája

Az előadások a következő témára: "Gyöngyös és környékének tárgyi szellemi kultúrája"— Előadás másolata:

1 Gyöngyös és környékének tárgyi szellemi kultúrája
VÁROSUNK KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGE „Ki a múltját nem ismeri, az a jövőt nem érdemli!” (Magyar közmondás) Gyöngyös és környékének tárgyi szellemi kultúrája

2 Palóc hagyományok Gyöngyös a palócföld része, azonban mind viseletben mind szokásokban kevés elem maradt fenn.

3 2014. II. Palóc világtalálkozó Gyöngyösön
Népművészeti Gasztronómiai Hagyományok

4 Ruházat Minden falu más viselet
Négy-öt éves korukig a kislányokat és kisfiúkat egyformán öltöztették.  Maguk készítették a ruhákat: városban vásárol alapanyagokból Vászon alsóneműket illetve használati eszközöket (lepedő, törülköző stb.) maguk állították elő. Szőtték, fonták stb.  A házilag készült vászonruhák igen egyszerűek, csaknem dísztelenek lehettek.

5 Női viselet Alsóruházat
Pendely: az alsótestet szoknyaszerűen körülfogó ruhadarab a 19. században még ház körüli munkákban felsőszoknyaként is használatos volt. Hosszúing – kevésbé szorít mint a pendely

6 Alsószoknya: kikeményített, nagyobb ünnepek- sok alsószoknya,
társadalmi helyzetet is kifejezte a szoknyák gallérjára a felvétel sorrendjét jelölő színes hímzésjelet tettek – mindig kicsit hosszabb volt a következő hossza

7 Az ünnepi felsőszoknyákat általában értékes kelméből szabták, aljukat is díszítették. 
A felsőszoknyához használtak kásmírt, selymet, atlaszselymet, bársonyt, de szívesen viseltek flokont, kartont, flanelt is. A legértékesebbnek a szőr és styefán szoknyákat tartották. A nők felsőszoknya készlete általában darab között váltakozott, gazdagabbaknál nem volt ritka 40 darab sem. 

8 Vizitke: felsőruházat
Vizitke: felsőruházat. azok a nők öltötték magukra, akik látogatóba mentek valakihez.

9 Menyasszonyi ruha Szokás volt régen, hogy a menyasszony első hirdetéskor fekete ruhában ment a templomba - a lányságát gyászolta ezzel. A második hirdetéskor a fekete szoknyán kevésbé sötét a dísz, harmadik hirdetéskor világos. A koszorú a menyasszony szüzességének jelképe volt, a nem érintetlen lány nem viselhette. „Pártában marad”: nem megy férjhez Az üzletben vásárolt fehér viasz-koszorúra ezüstszálakat, színes üveggömböket, hátul derékig leérő szalagokat erősítettek.

10 Élő növény, a tisztaságot jelképező rozmaring is a menyasszonyi viselet része volt. Terényben a menyasszony mellét keresztbetűzve díszítette a hosszú rozmarigszál. A menyasszonyi csokor   rezgőből és rozmaringból állt, a menyasszony kezében még kivarrott zsebkendőt is tartott. Nyakában a gyöngy fehér, rózsaszín  vagy kék színű volt. A vőlegény öltözete abban tért el az ünnepi legényviselettől, hogy kalapjára rozmaringos bokrétát tűztek, s ugyanilyet tettek kabátjának gomblyukába is. Kék szín- Szűz Máriára emlékeztet

11 Az év jeles napjai is meghatározták a viseletet
Az év jeles napjai is meghatározták a viseletet. Ahogyan az ünnepi időszakok összhangban álltak a természettel, a ruhák színei is ennek jellegét, a hétköznapitól való eltérést tükrözték. Húsvétkor fehérben, Pünkösdkor pirosban, Karácsonykor világos színekben jártak, a böjt és gyász alatt lilát és feketét viseltek. Feketevasárnapon és Nagypénteken minden ruhadarab, „még a harisnya is fekete. " Virágvasárnap a katolikusok fehérmintás, tarka tavaszi öltözetet vesznek, míg az evangélikusok ekkor is feketében járnak. Mária ünnepeken a katolikusok a kék színt hangsúlyozzák. Farsangban mindkét felekezet asszonyai „tarkán és vidáman" öltözködtek. A fiatalok  a templomba fehér színű ruhát öltöttek, mert a farsang az évben a vidámság, az összejárás, a mulatozás ideje. Böjtben a sötét színek domináltak, ilyenkor a harisnya is sötét, fekete vagy kék volt, a fiataloknál is.

12 A gyerekek tizenkét évesen konfirmáltak, bérmálkoztak.
A viselet változásával is járt ez az esemény, ettől kezdve lehetett „lyánykonni". A legünnepélyesebb ruhájukat a legények és „nagylány" ruhájukat a leányok erre az alkalomra kapták, de egyébként is az új ruhát először mindig a templomba vették fel.

13 Szokások: Poszrikba menni: gyerekágyat fekvő asszonynak a család, szomszédok vittek ennivalót patriarchális rend:nagycsalád. Több generáció lakik együtt. A család élén a gazda és a gazdasszony áll. Csak a gazdaasszony főzhetett. a palóc asszony csak késő menyecske korában tanul meg főzni

14 Hagyományőrzés, népszokások
Viszonylag kevés! Népviselet Gyöngyös népcsoportok alapján a palóc vidékhez tartozik. Bakó Ferenc a palóc népcsoporton belül több kistájat is elkülönít. Palócos övezetnek tekinti a középpalóc tájat körülvevő Heves megye középső területét magába foglaló vidéket, ebben elkülöníthető egy Gyöngyös környéki csoport is. Gyöngyös viselete átmenetet képezett a paraszti és a polgári viselet között különösen a 19. században. A hagyományos viselet a 19. században a Mátraalján is megváltozott:”…a ruházat színeiben és anyagában egyaránt átalakult a nyugati minták szerint. A fehéret színes, a szűcsárut posztó, a vásznat a selyem, az ingvállt a blúz, a bővet a testhezálló váltotta fel” .

15

16 Gyöngyösön és környékén a férfiak viseletében egészen az 1930-as évek végéig megmaradt az ezüstgombos dolmány és a mellény az ünnepi öltözetnél. Szintén városi szokás volt, hogy aranyrojtos, fekete selyem nyakravalót kötöttek hozzá. A viselet meghatározó eleme volt nagyon sokáig a gyöngyösi ködmön, amely messze földön híres volt.

17 Kézművesség A Mátravidék erdőségekben gazdag nagy hagyomány a volt a fafaragásnak, de a bor tárolására és a szőlő feldolgozására szolgáló fa eszközöket is helyben készítették. A Mátravidéken használt kerámiák nagyrésze nem helyben készült, de Gyöngyös és Pásztó volt a környék fazekasságának központja. Összefoglaló néven a gyöngyös-pásztóinak nevezett kerámia híres volt, csontszín alapon kékkel írókázott zsinórsújtás –díszes mintával díszítették

18 Benei posztó Mátrafüred kulturális örökségének fontos részét képezte a posztóverés és a hozzá kapcsolódó tárgyi infrastruktúra A település határában az ún. Kalló-völgyben a 19. században több mint 20 kallómalom működött, amelyek mára teljesen elpusztultak.

19 Népszokások Az általános népszokások Betlehemezés, Mikulás járás, Újévi jókívánság köszöntések, Három-királyok napjai, Húsvéti szent három nap stb. Gyöngyösön is szokásban voltak nagyrész a 20. század elejéig. Céhek farsangi lakozása (lakmározása) A mulatságot nagyszabású utcai menet előzte meg, ahol magyar ruhás legények vitték a céhládát. Körülöttük ünneplőbe öltözött, bokrétás, kendővel díszített mentés legények mentek kivont karddal. A céhláda előtt álarcos legények haladtak. A menet része volt a vőfélylegény, aki tréfás versek kíséretében bort töltögetett. A menet élén a céh zászlóját vitték, legvégén pedig cigánybanda (zenekar) haladt . Amikor a menet a céhházhoz ért akkor kezdődött el a lakozás (étkezés) és mulatás. Húsvét harmad napja A Húsvét hétfői locsolkodás után a lányoknak is nyílt lehetőségük a locsolkodásra. Ekkor a Gyöngyösi nép az un. hármas dombhoz sétált ki és felekezetek szerint elkülönülve a földre ponyvát tettek és ott lakomáztak, majd hajnalig mulattak. A hármasdomb eladása után azonban ez a szokás megszűnt.

20 Gyöngyösi szüreti mulatságok hagyományai
A gyöngyösi ember a munka mellett szeretett mulatni is. Az egyik legjelentősebb esemény a gyöngyösiek életében a szőlőmunkák befejezésének, a szüretnek az ideje volt. A szüret idejét a város tanácsa állapította meg, napját és sorrendjét kidobolták, a jegyző pedig a város erkélyéről kihirdette. A szüret általában október hónapra esett, erre az időre a város kapuit éjszakára bezárták, hogy senki ne hagyhassa el a várost napkelte előtt. A században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A szüreti mulatságok csak a 19. század közepétől állandósultak, ám a munka befejezését kisebb-nagyobb mulatságokkal már korábban is megünnepelték. A borvidéken szokás volt a szüreti koszorú készítése, Gyöngyösön és környékén a harang formájú szőlőkorona készítése terjedt el. Díszes saroglyán, szalagokkal díszítve állították össze. A felvonulásban tréfálkozásra is lehetősség nyílt pl. gyöngyösi vagy kormos cigány, rongyos ruhába öltözött bolond. A sor végén a muzsikus cigányokat szállító kocsi haladt. A gyöngyösi szüreti mulatság táncmestereinek jellegzetes viselete volt a kötény vagy kecele, amely szalagokkal vagy és csináltvirágokkal gazdagon volt díszítve. A kecelét a legény szeretője készíttette.

21 Gyöngyösi lakodalom Messze földön híres volt, ahogy a dal is mondja: „A gyöngyösi lakodalom, hegyen-völgyön sokadalom.” Az un. reménylés a lakodalom után való nap történt. A lakodalmas nép a mulatás után pár órás pihenést követően délelőtt 9 óra tájban elindult és a fiatalasszonyt párosával a templomba kísérte és ott ünnepélyesen bemutatta. Majd az örömanya házához mentek „ítéletet tartani”, ahol megvendégelték őket, majd végül a vőlegény házánál folytatták a mulatozást hajnalig. A várost járva mindenhol szólt a zene és borral kínálták az embereket . Marhaostrom, marhahecc Vasárnap a nagymise után a városban a legszilajabb bikát a mezőn szabadon engedték és egy falka kutyát uszítottak rá, aki megtámadták és marcangolni kezdték az állatot. Előfordult, hogy a bika több kutyát is megölt és a nézőközönségnek szaladt. Végül a mészároslegények a kutyák által megállított bikát hosszú rúdra csavart kötélhurokkal a szarvainál megfogták és a vágóhídra hurcolták .

22 Hagyományőrző rendezvények
Fájdalmas Szűzanya búcsú szeptember vége A legrégebbi Fájdalmas Szűzanya szoborról csak adatokkal rendelkezünk. A ferences templom déli oldalának kápolnájában állt. A kegyszobor a 15. századtól kezdve híres búcsújáró hellyé tette a kolostort. 19. századi piac és városnap: Gyöngyös várossá nyilvánításának ünnepe (Urunk mennybemenetele) 2009-ben került először megrendezésre Gyöngyös Város Barátainak Köre által. A rendezvényt felvonulás nyitja meg, majd a mindenkori polgármester ünnepélyesen megnyitja a Piacot. A felvonuláson és a piacon egész nap korhű ruhába öltözött Baráti Kör tagokkal, testvérvárosi vendégekkel, betyárokkal, huszárokkal, csendőrökkel találkozhatunk. A piacon hagyományos kézműves termékeket és enni-innivalókat árusítanak. Ezen a napon kerül sor a Pro Civitate díj átadására, amellyel a városért sokat tett, kiemelkedő munkásságú személyeket jutalmazzák. Szüreti napok (szeptember), Bornapok (május): a szőlőhöz és borhoz köthető hagyományok felelevenítése.

23 Tárgyi és szellemi örökség bemutatásának lehetőségei
Múzeumok Egyházi kincstár Ferences könyvtár MTM Mátra Múzeuma Huszár Lajos Éremtár Hermann Lipót hagyaték Palóc babamúzeum

24 A Szent Bertalan Templom Kincstára
A Szent Bertalan Templom Kincstára Magyarország második leggazdagabb egyházi gyűjteménye. Az egyházi múzeum kialakításának gondolata Guba Pál piarista pap és főgimnáziumi tanártól származik, aki az 1930-as években kiállításokat rendezett (a templom északi karzatán). A front közeledtére október 31-én Guba lezárta a Kálvária épületeinek termeiben található gyűjteményt, és az ajtókat lepecsételte. Monostory (Magnin) Adorján felsővárosi prépost-plébános pedig a Nagy-templom benti, déli lépcsősora alatt titokban elásatta a karzati egyházi múzeum kincstárát, amelynek megléte csak az 1960-as évek elején derült ki regényes körülmények között. A megtalált egyházi kincsekből dr. Nagy Lajos apát, plébános szervezett kiállítást (egy teremben), amely 1991-ben nyílt meg és az ország második leggazdagabb egyházi gyűjteménye ben nyitotta meg kapuit a kibővült és megújult egyházi kiállítás.

25 3 terem Miseruhák, könyvek, kéziratok, szobrok 48 ötvösmű Egyediség

26

27 Ferences Műemlék Könyvtár
Gyöngyösi Ferences Könyvtár az ország legrégebbi, a középkor óta megszakítások nélkül azonos településen működő könyvtára. Bár 16 ezer kötetes gyűjteményével a legkisebb a történeti gyűjtemények közül, de az ősnyomtatványok száma alapján már a lista 4. legjelentősebb magyarországi gyűjtemény. Különlegességek: a Gyöngyösi Graduale (miseénekeket tartalmazó könyv) a 15. század közepén keletkezett, a Gyöngyösi Szótöredékek, továbbá a Magyarországon található legrégibb, nyomtatott könyv, a Fust−Schöffer Biblia, amely 1462-ben, Johannes Gutenberg, a kézisajtó európai feltalálójának műhelyében készült.

28

29 Az MTM Mátra Múzeuma gyűjteményei
Az 1917-es nagy tűzvészben, az áldozatos mentés ellenére, a Mátra Múzeum által 1887 óta összegyűjtött sok tárgy a lángok martaléka lett. 1945 után a múzeum és a múzeumi tárgyak sorsát a politikai csatározások pecsételték meg. Nagy Gyula a gyöngyössolymosi iskola igazgatója, a járás vezetőinek kérésére május 2-án megalakította a Múzeumi Szervező Bizottságot, s szeptember 1-én a mai zeneiskola épületében két terem megnyitásával jelképesen létrehozta a Mátra Múzeumot. A város döntése értelmében az új intézmény végleges helyét az egykori Orczy kastélyban jelölték ki, így július 12-én megkezdődött az épület kiürítése és múzeumi célokra történő kialakítása, majd július 21-én, délelőtt 10 órakor átadták a látogatóknak az első kiállítást. 1970 már egy új korszak kezdetét jelentette. Ekkor nyílt meg az a nagyszabású természettudományi kiállítás, amelynek középpontjában a Mátraderecskén megtalált mamut állt. Ezt követően fokozatosan alakult ki a Mátra Múzeumnak az a szerkezete, amely ma is meghatározó. Fő profilja a természettudomány, de jelentős helytörténeti és vadászattörténeti gyűjteménnyel is rendelkezik.

30 Herman Lipót hagyaték (Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10.)
Herman Lipót (1884 – 1972) festőművész hagyatékát a művész halála után özvegye Gyöngyös városnak ajándékozta 1980-ban, miután a város egy pályázat útján elnyerte a lehetőséget. Az adomány részei: 100 db festmény, 100 db grafika, 2 szobor, a művész személyes tárgyai (pipája, asztala)egyéb dokumentumok. Gyöngyösre érkezett az a festőállvány is, amely egykoron Napóleon jeles udvari festőjének, Jacques Louis Davidnak ( ) a tulajdonában volt, és az idők során Herman Lipóthoz került. A tárlat először a Mátra múzeumban 1980-ban nyílt meg, majd a Gyöngyösi Galériában (Wiltner-ház Petőfi u. 32.) között volt látható ban a Touinform Galéria adott otthont a kiállításnak. A teljes gyűjtemény 1998-tól a Városi Könyvtár épületében látható, állandó jelleggel.  2007. június 1-től a legnagyobb Herman-teremben, a galéria frekventált részében a Magyarország történetét bemutató Huszár Lajos Éremtár, a város legfiatalabb közgyűjteménye is helyet foglal. Huszár Lajos éremtár gyűjteménye (Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10.) A Vachott Sándor Városi Könyvtár épületében kapott helyet a város legújabb közgyűjteménye, a június 2-án megnyílt Huszár Lajos Éremtár, amely Dobál Miklós adománya. A gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Nemcsak a magyar, hanem erdélyi fejedelmek pénzverésébe is betekinthetünk. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul. Külön csoportot alkotnak az emlékérmek, a papírpénzek, és a helyi vonatkozású anyagok.

31 Babamúzeum- Mátrafüred
1983-tól állandó kiállításként üzemel Mátrafüreden Palóc örökség!

32 Tisztaszoba: a magyar parasztságnál általában a 18. sz
Tisztaszoba: a magyar parasztságnál általában a 18. sz. végén kezd megjelenni, de sok szegény családnál még a 20. sz. első felében sem tudtak ilyet megvalósítani. Keveset tartózkodnak benne, csak vendégek és jeles alkalmak. Státuszszimbólum. Vetett ágy: hozomány része, csak nászéjszakán, születéskor, halál esetén használták. Párnákkal felrakott. Sátorlepedő: a vetett ágyat borították vele

33 Fakutya: csizmahúzó alkalmatosság
Köpülő: vajat készítették benne tejszínből Rokka: lábbal hajtott, kézi fonáshoz használt eszköz Guzsaly: fonás szerszáma, hosszú, olykor díszesre faragott bot, melyre felkötötték a fonásra szánt →kender, →gyapjú, →len előkészített anyagát. 

34 Heves háziipar  Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet 1951-ben alakult a dél-palóc kézműves hagyományok felgyűjtése és művelése. Palóc szőttesminták összegyűjtése

35 Palóc szőttesek Elterjedési területük Nógrád és Heves m. északi része.
Kiemelkedő csoportjaik a halottas párnák, lepedővégek, búcsútarisznyák és kötények. Piros, piros-kék pamutfonallal mintázták őket, újabban (e század elejétől) zölddel és sárgával is. Legtartózkodóbb a halottas párnák díszítése: A pamutvászon kötények és búcsútarisznyák. A legények 18 éves koruktól hordhatták a díszes kötényt.

36 Szőttes gyűjtemények:
Recsk - Tájház Hagyományőrző tevékenység: Bodonyban, Istenmezején, Mátraderecskén, Recsken, Tarnamérán és Zaránkon.

37 A helyi értéktár és elemei – egyedi tájértékek, Hungaricumok Gyöngyösön
Összeállítását a Gyöngyösi Városszépítő- és Védő Egyesület végezte. 1. Agrár és élelmiszergazdaság kategória (01) Borpalota (Koháry út 4.) Farkasmályi történelmi pincesor Gyöngyösi kapa 2. Egészség -és életmód (02) Dr. Bugát Pál életműve Kékestetői Gyógyintézet

38 3. Épített környezet (03) Ferences templom és rendház (Barátok tere 2.) A gimnázium épülete (Kossuth Lajos út 33.) Grassalkovich palota (Fő tér 10.) Grüssner villa (Egri utca 2.) Haller-Berényi-Orczy Palota (Petőfi út ) Kálvária (Damjanich utca 15.) Mátraházi Gyógyintézet Nepomuki Kápolna (Vachott Sándor utca 1.) Orczy kastély és park (Kossuth út 40.) Szent Bertalan Templom (Fő tér) Szent János Templom Püspökiben (Püspöki út 22.) Szent Korona Ház (Szent Bertalan utca 3.) Szent Orbán templom (Eötvös Lóránd tér 2. ) A Tűzoltóság épülete /Kozmáry laktanya (Tűzoltó utca 2.) A zeneiskola épülete (Szent Bertalan u.) Zsák-közös településszerkezet (Petőfi utca) Zsinagóga (Eszperantó utca 6.)

39 4. Ipari -és műszaki megoldások (04)
Mátra Vasút (Mátrai út 42) Pipis -hegyi repülőtér Vasúti kitérőgyártás egyedüliként Gyöngyösön (Gyár út 1.) Víztorony (Petőfi utca 132.)

40 5. Kulturális örökség (05) 48-as emlékmű (Könyves Kálmán tér)
Bene vár romjai (Mátrafüred) A bélyeggyűjtés gyöngyösi hagyományai Casseli Bibilia a református levéltárban Ferences Műemlék Könyvtár (Barátok tere 2.) Fustus Biblia a ferences könyvtárban (Barátok tere 2.) Gyöngy Fesztivál, a gyöngyösi néptánc hagyományok ünnepe A gyöngyösi 25 pont A gyöngyösi fazekasság hagyományai Gyöngyösi Kalendárium A Gyöngyösi Phőnix Herman Lipót hagyaték Huszár Lajos éremtár gyűjteménye A Huszárlaktanya (Vármegyeház tér 1.) és a Hertelendy huszárok A Huszár szobor (Jókai utca) Izraelita temető (Gyöngyös külterület) Kakasos kisfiú szobra (Szent Bertalan utca) A Szőlőművelők szobra (Koháry út 4. előtti tér) Kő Pál Károly Róbert szobra (Szent Bertalan utca) Lovászné Juhász Rita Népi Iparművész munkássága

41 A Mátra Múzeum gyűjteménye
Palóc néprajzi magángyűjtemény Mátrafüreden Dr. Puky Árpád életműve Puky Árpád szobor a Fő téren (Fő tér 13. előtt) Rábl Károly templomépítő munkássága A Rákóczi Szabadságharc emlékműve (Könyves Kálmán tér 12. előtt) A Szent Bertalan Templom Kincstára (Szent Bertalan utca 3.) Szoborpark a Károly Róbert Főiskolán (Mátrai út 36.) Gyöngyösi szüreti mulatságok hagyományai Útmenti keresztek Gyöngyösön és környékén Vachott család és köre irodalmi munkássága Védett sírok Gyöngyös temetőiben

42 6. Sport (06) Dr. Fejes András paraolimpikon munkássága Kiss Péter hegymászó élete 7. Természeti környezet (07) Védett fák Gyöngyösön A Sár hegy védett természeti értékei Sástó természeti környezete 8. Turizmus (08) Hanák Kolos, mint a mátrai turizmus megteremtője Kékestető természeti környezete Mátrabérc Teljesítménytúra (

43