A szófajok általános kérdései

Az előadások a következő témára: "A szófajok általános kérdései"— Előadás másolata:

1 A szófajok általános kérdései
Szófajtan, alaktan gyak. Ludányi Zsófia 2019. tavasz

2 Szófajok Legáltalánosabban vett lexikai-grammatikai kategóriák
Minden szónak van szófaji értéke

3 I. Alapszófajok Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások)
Tulajdonképpeni alapszófajok Átmeneti szófajú szavak (igenevek) önállóan mondatrészek, de alig bővíthetők ragozhatók, képzők azonban csak kivételesen járulhatnak hozzájuk jelentésük indirekt denotatív jelentés fontos szöveggrammatikai szerepük van önállóan mondatrészek, bővítményeket vehetnek fel toldalékolhatók jelentésük „autoszemantikus jelentés” (kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés) jelentésük „autoszemantikus jelentés” kontextustól független, önálló, tartalmas jelentés)

4 I. Alapszófajok Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások)
Tulajdonképpeni alapszófajok Átmeneti szófajú szavak (igenevek) főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valami melléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik?, amekkora, mindenféle, némely csak ritkán kapnak toldalékot határozószói névmás: itt, amikor, akárhogy ige: megy, kinyílik, van főnév: asztal, sárkány, futás, szépség, tucat, kettő, Péter melléknév (számnév is): piros, harmadik, nagy határozószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most főnévi igenév: tanulni, lehullani melléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv) nem toldalékolhatók határozói igenév: futva, sietve, gondolván

5 II. Viszonyszók A. önállóan nem mondatrészek, nem bővíthetők
B. általában nem toldalékolhatók C, D. jelentésük vagy viszonyjelentés, vagy kommunikációs-pragmatikai jelentés Morfológiai természetű szerkezetekben segédige: a fog segédige, a volna igei segédszó, az állítmányteremtő létige: vagyok, vagy, vagyunk, vagytok; volt, lesz; ill. marad, múlik segédigenév (kopula): lenni, lévén névutó: mellett, alatt határozóvá tevő mint: Péter mint diák névutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alatti igekötő: megnéz, befűz, kijár Nem morfológiai természetű szerkezetekben kötőszó (szemantikai és szintaktikai kapcsolóelemek): és, s, de, tehát, hogy, mert, bár partikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak, csakis, csupán, leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon névelő: a, egy tagadószó: ne, nem

6 III. Mondatszók A. önállóan nem mondatrészek, elkülönülnek a mondategységtől, sőt önálló tagolatlan mondatok lehetnek; nem bővíthetők B. nem toldalékolhatók C, D. csak pragmatikai vagy modális jelentésük van indulatszó: óh!, brr!, au!, eh!, ah!, pfuj!, jaj! interakciós mondatszó: szervusz(tok), helló(sztok), csaó, adjisten, pá, agyő, amen, ühüm, igen, ja; hm, nos, ugye; na, ne, dehogyis, persze, hogyisne, hohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, lám, ím módosítószó: talán, valószínűleg, esetleg, állítólag hangutánzó mondatszó: bú, gá-gá, durr, bumm, csatt

7 A MGr. szempontjai a szófajok elkülönítéséhez
Lexikai jelentés Morfológiai tulajdonság (alaki viselkedés) Mondatrészi szerep és bővíthetőség (kidolgozatlan) Szövegtani funkció

8 A szófaji besorolás problémái
Számnév: Hagyományosan önálló szófaj, a MGr. szerint jelentéstani okból a melléknevek csoportjába tartozik Indoklás: a melléknévnek és a számnévnek is ún. akcidenciajelentése van (eseti, mellékjelentés) ↔ főnév: szubsztanciajelentés (főjelentés)

9 A szófaji besorolás problémái
Névmás: Egyes szakemberek szerint nem önálló szófaj Indoklás: főnévként, melléknévként, határozószóként is csak jelentésükben térnek el a helyettesített szófajtól Indirekt denotatív jelentésük van (a helyettesített szófajú szó direkt, közvetlen jelentésére utaló fogalmi jelentés), amely a konkrét szövegben realizálódik Ennek ellenére indokolt a névmásnak mint önálló szófaji kategóriának a szófaji rendszerbe való felvétele Pl. mert közös vonásaik vannak (toldalékolhatóság [egy részük], mondatbeli szerep)

10 A szófaji besorolás problémái
Birtokos névmás MGr. szerint nem önálló névmásfajta, hanem a személyes névmások birtokos személyjeles alakja Ezt igazolja szintaktikai szerepe: birtokos jelzői funkcióban a személyes névmás áll, a hagyományosan birtokos névmásnak nevezett névmás (enyém) pedig a mondatban jelző nem, csak állítmányi szerepű lehet: Az én könyvemet vitte el. Ez a könyv az enyém.

11 A szófaji besorolás problémái
Igenevek Az európai nyelvtanokban (pl. angol, német, orosz) nem alkotnak külön szófaji csoportot A magyarban a szintaktikai funkciójuk miatt önállóbb az igenevek szerepe Például: Sietnünk kell → alany Mária vásárolni indult → határozó A tűzhelyen álló lábosban tejet forral (minőségjelző) A szerencse forgandó → (állítmány) Futva érkezett → (határozó)

12 Lexikai és aktuális szófajiság
Lexikai szófajok A szavak szótári jelentéséhez tartozó szófaji jelentése a lexikai szófajiság Mondatkörnyezetének ismerete nélkül is többé-kevésbé pontosan megállapítható a szófaj Aktuális szófajok A leírt/kimondott mondatok szóelőfordulásainak szófaja Az adott mondat jelentése és szerkezete is meghatározza Példa: Ne mondj nemet! – a nem lexikai szófaja tagadószó (viszonyszó), aktuális szófaja főnév

13 Kettős szófajúság Egy-egy szó szótári jelentéseihez több szófaji jelentés tartozik Például: este → határozószó (este dolgoznom kell) és főnév (szép ez az este) népnevek: (itt magyarok élnek – ő magyar ember, főnév és melléknév) színnevek (kedvenc színe a piros – vettem neked piros rózsát, főnév és melléknév) Számnevek (a szerencszáma tizennégy – tizennégy kisliba kelt ki tavasszal) Kettős szófajuk csupán lexémáknak lehet, szóelőfordulásoknak nem A kettős szófajú lexémák szóelőfordulásként a konkrét mondatban egyetlen konkrét szófajként jelennek meg, így pl. a főnévi-melléknévi kettős szófajúak vagy főnévként, vagy melléknévként (l. előző példák)

14 Szófajváltás Lexikai szófajváltás: Aktuális szófajváltás:
Megváltozik a szavak jelentése, legtöbbször toldalékolhatósága és bővíthetősége is. Például: kocsi (főnév) < kocsi (melléknév) = Kocs község + -i képző, ’ Kocsban készült’ (jelentéstapadás: kocsi szekér > kocsi) Aktuális szófajváltás: Ha egy szóelőfordulás modnatbeli szerepe következményeképpen más szófajúvá válik Mindig a mondatrészek szófaji jellege (a grammatikai szófajiság) idézi elő Példa: Az erőseknek mindig igazuk van (lexikai: mn., aktuális: fn.) → a mondatrészszerep (alany) főnevet kíván meg