Korszakolás, központok

Az előadások a következő témára: "Korszakolás, központok"— Előadás másolata:

1 Korszakolás, központok
2000 óta kult. Hatás Krétáról a ker. révén: nem csak egyes elemeket vettek át, hanem az egész államszervezetet, még az írást is Amikor megerősödtek, azzal viszonozták a tanultakat, hogy leigázták tanítóikat Mükénéi kor (=késő hellaszi/bronz kor) I-III. B-ig ( század) (Késő helladikus III C: 12. század) Több száz bronzkori települést találtak Hellaszban és a szigeteken Központok: Mükéné, Tirünsz, Pülosz, Athén, Thébai, Iólkosz : Knósszoszban is mükénéiek. Több palotaközpontot is elpusztítanak a mükénéiek Krétán, de Knósszoszt nem, ez lesz a központ (de valószínűeg már korábban is ez volt) A hódítás nem hozott nagy változást a krétaiak életében:az új királyok úgy éltek, mint a régiek, csak néhány változás volt (nyelv, temetkezés)

2 A paloták A paloták küklopikus falakkal, hatalmas kapukkal, bástyákkal (Krétán ezek nincsenek) A falak nem csak védelmül szolgáltak, hanem a király hatalmát, erejét is mutatták A nagy paloták a században épültek (előtte kisebbek, ill. főleg sírmellékletek alapján van infónk a korábbi időszakról) A hellaszbeli paloták jóval kisebbek, mint a krétaiak Dombra építettték őket a védelem miatt: menedékül szolgáltak a domb lábánál elterülő város lakosságának is. Vízvezetékek, freskók ugyanúgy voltak, mint Krétán (a freskókon háborús témák is: párviadal, ostrom, vadászat) Központ: megaron (a krétai nyitott, kövezett udvar helyett) – előtte udvar, oszlopcsarnok, kis előcsarnok; nagy csarnokban tűzhely, mellette 4 oszlop, melyek egy „erkélyt” tartottak (a megaron továbbélt a sötét korban mint a helyi vezető háza, majd a 8. századtól mint a templom központi része)

3 Temetkezés A mükénéi kor végéig kizárólagos az elhantolás (azután hamvasztás) Jellemző a sírok többszöri felhasználása Aknasírok az A sírkörzetben (mély, téglalap alakú gödör, amibe leengedték a halottat, fölötte halom) 1600 és 1500 közöttiek. A koraiakban kerámia, bronzfegyverek, de kevés az arany, ezüst. A későbbiekben sokkal több fegyver, sok más értékes tárgy, sok aranyékszer, melyek távoli területekről származnak: mutatják a ker. növekedését (ill. egy részük hadizsákmány is lehet), és hogy az elit nagyobb ellenőrzést gyakorolt a gazd. és társ. Felett A 13. században épültek a küklopikus falak (<< fenyegetettség), ekkor kör alakú fallal vették körül a sírokat: a városfalakon belül (a B sírkörzet sírjai a falakon kívül – ezek a korábbi sírok) (Ál)kupolasírok (tholosz + dromosz + sztomion): század – a növekvő gazdagságot mutatják; „Atreusz kincsesháza” 1300 körül ugyanekkor a kamrasírok is, melyeket ált. nem kövekből építettek, hanem a sziklába vájtak, ugyanúgy hármasosztásúak, de nem méhkas alakúak

4 Mükénéi kor – Írás 1. Lineáris B – a lináris A-ból fejlődött Szótagjelek és ideogrammák; kb. 90 jel; a szótagjelek nyílt szótagokat jelölnek Megfejtés: Michael Ventris 1952 (amatőr nyelvész és titkosírásszakértő) >> bizonyossá ekkor vált, hogy a mükénéiek görögök A megfejtést a ciprusi írás 1870-es megfejtése segítette (van néhány egyezés a lin. B-vel) A megfejtés lépései: számok felismerése – ideogrammák – mértékegységek – azonos szavak különböző végződésekkel: ragok felismerése – különböző szavak azonos végződésekkel: azonos ragozási csoporthoz tartoznak – földrajzi nevek – árucikkek azonosítása – egy-egy mgh. – egyes szavak 4

5 Mükénéi kor – Írás 2. Agyagtáblák a századból: több ezer darab: gazd. feljegyzések, katonák, bérbe adott földek, vetőmag, áldozati ajándékok stb. jegyzéke Főleg Knósszoszból (~1375-ből) és Püloszból (a 13. század második feléből), a paloták pusztulásának évéből 1939-ben találták meg Püloszt és ott 3000 táblát. Először úgy értelmezték,hogy ez a bizonyíték a krétai uralomra (Evans már feltételezte ezt, és ő a lin. A-t és B-t is krétai nyelvűnek gondolta) – Miután megfejtették a B-t, vált nyilvánvalóvá, hogy a helyzet fordított, a görögök foglalták el Krétát.

6 Több földbirtok-kategória:
temenosz k(i)timena kekemena kama Társ. kategóriák: wanax (anax) lawagetasz hepetasz (e-qe-ta) korete, prokorete baszileusz (qa-si-re-u) damosz ktoinookhosz = telesztasz kamaeusz doelosz Redisztributív gazdaság Távoli kereskedelmi kapcsolatok: Kis-Ázsia, Egyiptom, Dél-Itália, Szicília, Szardínia, Szíria-Palesztína (közvetve Brit-szigetekig, Balti-tengerig)

7 Politikai viszonyok A mükénéi államok valószínűleg nem alkottak egységet, mint a krétaiak (már ekkor pol. széttagoltság) A görögök számbelileg jelentősen elmaradtak a keleti birodalmak lakosságától, mégis jelentősek voltak katonailag (a századi hettita levéltári szövegek alapján, amennyiben Ahhiyawa nép az akhájokat jelenti, akikkel a hettita királyok ajándékokat cseréltek, levelet váltottak, és kölcsönösen kedvezményekben részesítették egymást) 1939-ben Carl Blegen találta meg Püloszt, és így igazolta, hogy Nesztórnak a mítoszban szereplő hatalmas, pompás palotája valóság volt. A lineáris B táblák alapján: kb. 200 falu, ill. város tartozott hozzá, kb km2-en feküdt. 2 provinciára és számos kerületre oszlott.

8 A mükénéi kor – társadalom 1.
Nem igaz az a kép, hogy a népesség többsége szerencsétlen paraszt, aki a gazdagok földjén gürcöl. Vannak bérlők, de ugyanúgy magánbirtokosok is (akik katonai szolgálattal, adóval, munkával tartoztak a palotának) Wanax (anax): király – despotikus hatalommal, de nem isteni; mindenekelőtt harcos-király, aki részt vett a hadvezérrel együtt a harcokban (ez később is így Hellaszban: a pol. vezetők hadvezérek is, akik gyakran a harctéren estek el) Lawagetasz: hadvezér Hepetasz (e-qe-ta): katonai kontingens vezetője Korete, prokorete: a közp. admin. helyi szintjén (adókörzetek, községek élén) álló hivatalnok

9 A mükénéi kor – társadalom 2.
Baszileusz (qa-si-re-u): a faluközösség (damosz) vezetője Ktoinookhosz: szabad birtokos = Telesztasz: adózó Kamaeusz: használatra kapnak állami földet munkáért, beszolgáltatásért Doelosz: szolga, rabszolga – bérlők is lehettek (több száz rabszolga a palota alkalmazásában, de a gazdagok kezében is vannak) - Vannak függésben lévő nem-rabszolgák, akik a palotának dolgoznak Kézművesek: részint királytól/hadvezértől függő helyzetben, részint önállóak (pontosan feljegyezték, hogy a kézmvesek mennyi nyersanyagot kaptak, mennyi terméket készítettek, mennyi élelmiszert kaptak) A nők ruhakészítéssel foglalkoztak (a szabadok és a rabszolgák is)

10 Mükénéi kor - földtulajdonviszonyok
temenosz: a király és a lawagetász, valamint az istenek (szentélyek) öröklődő tulajdona; nem szogálati nem tartozik hozzá kötelezettség, szakrális jellegű, papi funkció miatt kapták k(i)timena: szolgálati föld, telesztaszok birtokolják, a magántulajdonhoz közelebb kekemena: köztulajdon, a damosz kezelésében – bérbe adják kama: magántulajdon, talán királyi föld, melyet bérbe adtak

11 Mükénéi kor – gazdaság 1. Redisztributív gazdaság:
Paloták a gazd. élet és a ker. irányítói (mint Krétán) Részeik: az elit rezidenciái, raktárak, műhelyek, a kultuszhoz kapcsolódó épületrészek A kézművesek nyersanyagot, élelmiszert kapnak, terméküket beszolgáltatják A rezet, ónt távoli területekről szerzik be (ehhez nagy tőke kell, ajándékok cseréjeként valósul meg) De nem minden gazd. tevékenységet szervez a palota

12 Mükénéi kor – gazdaság 2. A mezőgazd. és az ipari tevékenység területei, ill. a termékek hasonlók, mint Krétán Ker. kapcsolatok: Kis-Ázsia, Egyiptom, Dél-Itália, Szicília, Szardínia, Szíria-Palesztína (közvetve Brit-szigetekig, Balti-tengerig) – ker. telepek létesítése: ezeken a helyeken előkerült mükénéi kerámia Fő exportcikkek: szövetek (lenből v. gyapjúból), fémáruk, olaj, bor, bőráruk, fazekasáruk, ékszerek Behozatal: réz, ón, arany, ezüst, borostyán, elefántcsont, festékek, fűszerek, bor ékszer (utóbbi 2 ex- és import is: különböző fajtájúak)

13 A mükénéi kori ábrázolásokon a harci kocsik versenyen, vadászaton, szertartásokon, harcban, utazáson szerepelnek

14 Hadviselés Nehézfegyverzetben harcoltak a mükénéiek A tiszteken bronz mellvért, bronz lábvért, a sisak vaddisznóagyarból A közkatonáknál bőrből és vászonból ugyanez pajzs: ökörbőr fakeretre feszítve, bronz kard és tőr, nehéz szúrólándzsa és könnyű hajítólándzsa, íj harciszekér Keletről 1600 óta: 2 ló 2 embert (egy hajtó, egy íjász); nagyon gyors, tömeges támadáshoz az ellenség szekerei és gyalogsága ellen (lovas harcmodor nem volt) DE: Hellaszban a terep nem alkalmas erre, lehet, hogy tényleg csak taxiként DE: lehet, hogy miniben ugyanaz mint Keleten Valószínűleg a presztizséréke nagyobb volt, mint harci értéke Ábrázolásokon versenyen, vadászaton, szertartásokon

15 késő mükénéi váza; a krétai tengeri stílust folytatják ált
késő mükénéi váza; a krétai tengeri stílust folytatják ált. a mükénéi vázák; emberalakok, madarak, kétkerekű fogatok világos hátterű, többszínű vázák

16 Mükénéi kor - kultúra A krétai kultúra döntő hatása Szobrászat nincs
Monumentális templomok nincsenek, a paloták egy-egy helysége szolgál szentélyként (barlangokban és hegytetőkön, mint Krétán, nincsenek szentélyek) A későbbi korok görög isteneinek egy része megjelenik a táblákon – nem csak egy istenanya, mint Krétán Szabadtéri oltárokon történik az állat levágása emberáldozatra van utalás A szentélyeknek és a papjaiknak jártak beszolgáltatások és munka Nincs arra utalás, hogy a király isteni lett volna életében v. halála után (v. hogy egy teokratikus állam pap-királya lett volna), mint Mezopotámiában és Egyiptomban

17 Mükénéi civilizáció – a bukás 1.
A 13. században erős fenyegetettségben a mükénéi államok (védőfalak), a század közepén az első pusztítások nyomai (Pülosz is ekkor pusztul el) 1200 körül a legtöbb palota, település elpusztul, a lakosság elmenekül: néhol teljes a pusztulás (pl. Pülosz), máshol még rövid időre talpraálltak; Mükéné, Tirünsz kis falvakként éltek tovább; 1100-ra már sehol sem volt meg a régi rendszer << dór vándorlás hipotézise mítoszokon alapul: a Hérakleidák visszatérésének mítosza, akiket korábban elűztek a Peloponnészoszrl << tengeri népek vándorlása (köztük kis-ázsiai és balkáni népek - III. Ramszesz medinet-habui felirata – bár lehet, hogy a csata csak fikció): danaoszok (= dórok v. ált. görögök), akhájok, filiszteusok, szikulok, szardanoszok, müszök, etruszkok (turusa) (>> a Hettita bir. bukása 1200 körül)

18 Mükénéi civilizáció – a bukás 2.
>> leépült a távolsági kereskedelem (>> réz, ón nem volt) >> gazdasági problémák, paloták hanyatlása >> belviszályok (Agamemnón meggyilkolásának mítosza), lázadások a központi hatalom ellen, háborúk (vö. Heten Thébai ellen, Iliász) + hosszú szárazság is ekkor, talán földrengés, a talaj kimerülése Több ok játszhatott közre (egy oknak nem lehetett ennyire mély és széleskörű hatása) Annyira különbözött a mükénéi korszak a későbbiektől, hogy a későbbi görögök mítikus álomvilágnak látták, amikor az istenek és emberek együtt éltek a Földön.

19 Trója és a háború A legelterjedtebb ókori elképzelés szerint 1183-ban volt a háború (mai álláspont: körül) Trója (hettita Vilusza) lakói a dardánok (>> Dardanellák) Kérdés, hogy valóban volt-e trójai háború, hogy olyan jelentőségű volt-e, mint Homérosz leírja, vagy esetleg csak szimbóluma a mükénéi tengerentúli vállalkozásoknak? Oka: Zsákmányszerzés A Hettita bir. pusztulása után az akhájok akarták a Kis-Ázsia feletti hatalmat megszerezni Trója gazd. jelentősége: a keresk. utak ellenőrzése

20 Hissarlik A trójai háború rétege: II. réteg: Schliemann szerint – pusztulás: 2300 körül VI. réteg: Dörpfeld szerint - pusztulás 1250 körül VIIa réteg: Blegen – pusztulás a 12. században

21 Trója rétegei 1. Az világos, hogy Hissarlik a görögök és rómaiak által Trójának tartott város. Az a kérdés, hogy ez azonos-e a homéroszi Trójával (lehet, hogy tévedtek a görögök, rómaiak) Hissarlik melyik rétege tartozhat a háborúhoz? (datálás kerámia alapján) II.: Schliemann szerint a Homérosz által leírt város (1871-től ás): jelentős falak, de kis terület, fejlett ipar, virágzó ker. kapcsolatok, nagy gazdagság: „Priamosz kincse”, tűzvész pusztítja el 2300 körül Schliemann nem törődött az újabb rétegekkel Önéletrajza, kutatási beszámolói tele hazugságokkal; „Priamosz kincsét” valószínűleg maga állította össze részben vásárolt v. készítetett darabokból (8e aranytárgy, főleg kis tárgyak, a 2. vh óta Moszkvában) III-V. rétegek szegényebbek

22 Trója rétegei 2. VI.: Dörpfeld szerint a homéroszi réteg– Schliemann támogatja, a modern régészet megteremtője): hatalmas falak, tornyok; mükénéi kerámia >> kapcsolatok, lovak, hamvasztás körül földrengés pusztítja el VIIa: Blegen szerint a homéroszi réteg: mükénéi kapcsolatok; tűz pusztítja el a 12. században, utána új, fejletlenebb civilizációjú lakosság VIIb: új lakosság, durvább kerámia, primitívebb civilizáció, tűzvész pusztítja el 1000 körül VIII: görögök (aiolok) IX.: rómaiak

23 Iólkosz Thébai Athén Tirünsz Mükéné Pülosz Knósszosz

24 Trója