Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész 11-10. század: dór vándorlás: a dórok.

Az előadások a következő témára: "Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész 11-10. század: dór vándorlás: a dórok."— Előadás másolata:

1 Spárta - háborúk 1. A legfontosabb források Spártára vonatkozóan: Xenophón, Plutarkhosz, Pauszaniasz, Arisztotelész század: dór vándorlás: a dórok rátelepedtek az őslakos akhájokra (talán már ekkor szükséges a katonai erő és állandó készültség?) A legnagyobb területű görög állam: 8400 km2 Messzéniával együtt Lakónia fő folyója az Eurótasz termékeny síkságok, magas hegyektől védett, nincs akropolisz, nincs városfal, 5 községből 1

2 Lakónia 8400 km2 Messzéniával együtt
Eurótasz folyó Lakónia 8400 km2 Messzéniával együtt

3 Spárta - háborúk 1-2. Messzéniai háború 8. és 7. század közepe
A lakosokból perioikoszok Türtaiosz >> „Lükurgoszi törvények” Messzénia 3

4 Argosz virágkora a 7. század: Pheidón uralma
Spárta és Argosz küzdelme: Maleai félsziget, Küthéra birtokáért Maleai fsz. Küthéra

5 Spárta - háborúk 1. 1. Messzéniai háború: 8. század közepén, 20 évig tart Ok: földhiány Spártában Ürügy: a messzéniaiak az Artemisz-szentélynél áldozatot bemutatni akaró spártai szüzeket meggyalázták Végül Ithómét is feladják a messzéniaiak Spárta elfoglalja Észak-Messzéniát 5

6 Spárta - háborúk 2. 2. Messzéniai háború: 7. század közepe
A meghódított messzéniaiak fellázadnak (Arkádia, Argosz segítsége) Végül Spártáé egész Messzénia: gabonatermő vidék >> nem kolonizál A lakosokból perioikoszok A későbbi legendák szerint Athén is hozzájárult a győzelemhez: A győzelemben fontos szerepe Türtaiosznak >> demográfiai változások: 10x több perioikosz és helóta, mint spártai >> ezért lesznek szükségesek a „Lükurgoszi törvények” (de már Lakónia elfoglalásához és megtartásához is állandó katonai készültség kell, sőt már a hosszú ideig tartó dór vándorláshoz is (Spárt tkp. egy állandó haditábor) 6

7 Spárta - háborúk 3. Spárta és Argosz küzdelme: Künuria (=Thüreatisz), Maleai félsziget, Küthéra birtokáért Argosz a lélantoszi és a messzéniai háborúban is Spárta ellenfele; Argolisz városai viszont Spárta mellett Argosz nem kolonizál, van elég földje; virágkora a 7. század: Pheidón uralma alatt első pénzverés, standard mértékek, hoplita harcmodor bevezetése A 6. század közepére Spárta megszerzi Künuriát, Küthérát – ekkor vége Argosz nagyhatalmi státuszának (ekkorra Tegea és más arkádiai városok a Pelop. szövetség tagjai, és vége a 2. messzéniai háborúnak is) 7

8 Spárta – Lükurgosz 1. 6. század közepéig virágzó kultúra: művészek Spártában: Türtaiosz (sánta iskolamester, talán athéni, ión nyelvjárásban ír, komoly hangnem, háborús és pol. elégiák, nem énközpontú, hanem a közösségre koncentrál, a hazáért a halált is vállalni kell: ez új – Homérosznál a trójai oldalon csak) Alkman (nem spártai, dór dialektusban, szerelemről, boldogságról, szépségről is ír) Terpandrosz; spártai áruk Dél-Itáliában, Kis-Ázsiában, Egyiptomban, Hispániában, Franciao.... 6. század közepétől hanyatlás a kultúrában, kereskedelemben (csak a helyi piacokra termelt igénytelen áruk), xenélaszia, lakónikus stílus 8

9 Spárta – Lükurgosz 2. (556-ban Khilón ephorosz: agógé bevezetése >> megerősödik a katonai szellem – Talán ő tulajdonította reformjait egy régen élt törvényhozónak, Lükurgosznak) Lükurgosz léte kérdéses: neve gyanús, Türtaiosz nem említi, legrégebbi forrás róla Hérodotosz, aki 1000 körülre teszi, Thuküdidész 800 körülre Lükurgosz (ill. Khilón) reformjainak lényege: agógé bevezetése és feltételeinek megteremtése Célja: összetartó társadalom, erős katonaság A rendszer alapjának megteremtése (a hagyomány szerint): parcella kijelölése (az utóbbi a perioikoszoknak - adóköteles: a termés fele)

10 Spárta – társadalom 1. Teljesjogúak (homoioszok):
Sajátos életforma: agógé (<< katonai készültség szükségessége): csak katonáskodnak Születéskor megvizsgálták, hogy alkalmas lesz-e katonának (borba merítik, hogy kiderüljön, elég erős-e, aztán a gerúszia elé, hogy döntsön, élhet-e); már csecsemőkorban edzik a fiúkat: hozzászoktatják a sötéthez, nem engedik sírni 7-30 éves kor: állami nevelés (fő erények: erő, egészség, bátorság, fájdalom és nehézségek elviselése, fegyelem, engedelmeskedés a törvényeknek és az elöljáróknak, az idősek tisztelete, mértékletesség, hazaszeretet >> katonai táborban élnek csoportokra osztva; állandó testedzés, kemény büntetések; kevés élelem, ruha, lopásra kényszerítik őket) 10

11 Spárta – társadalom 2. Az állandó katonai képzés elfojtja az egyéniségüket (a közösség sokkal hangsúlyosabb Spártában, mint máshol), szellemi nevelés alig, csak a zenére Egyéb nevelési eszközök: évente egyszer megkorbácsolás még a kisebb gyerekeknek is: a fájdalmat nem lehetett kimutatni; verekedést szítottak köztük az elöljárók, hogy megismerjék bátorságukat, kat. erényeiket a krüpteia kegyetlenségre, erkölcs nélküli parancskövetésre nevel szüsszitia később is, de csak vacsorát jelent (totalitárius állam): a családi kötelékek szétzúzására? NEM: sokkal jobb, mint a szümposzion: éppen erősíti a családot azzal, hogy nem prostituáltak után, részegen jön haza a férj; gúnyolták a spártaiak az athéniakat, hogy az agórán lógnak, és ott beszélik meg a pol. ügyeket 11

12 Spárta – társadalom 3. szüszkénia: sátorközösség
20 éves kortól lehetséges a házasság, de csak 30 éves kortól lakhattak feleségükkel Polgárjog elveszíthető (csatában megfutamodás, elszegényedés), nehezen szerezhető Nem dolgoznak, nem adóznak Látszólagos egyenlőség köztük (társ. és gazd. különbségek) 12

13 Spárta – társadalom 4. Már az archaikus korban lecsökken a teljesjogú (klarosszal rendelkező) polgárok száma: << nők is lehettek örökösök << szabad végrendelkezés (Epitadeusz ephorosz 401, v. korábban) >> kevesek kezében több földbirtok koncentrálódik >> a klarosszal nem rendelkezők nem lehetnek polgárok << vérveszteség a háborúkban << viszonylag magas házasodási korhatár << nem akartak több gyereket vállalni, mert csak egy örökölhette a karoszt A gyerekvállalási kedv fokozása érdekében a 4. századtól a háromgyerekes apák mentesültek minden adó és háborús kötelezettség alól 13

14 Spárta – társadalom 5. Polgárhiány: 5. század elején teljesjogú, végén 3500, 3 század közepén 700 (a földek 30e nehézfegyverzetűt és 1500 lovast tudnának eltartani, de nem adnak polgárjogot) (a 3. században III. Kleomenész perioikoszokat tesz polgárrá, visszaállítja a lükurgoszi rendet, vagyonegyenlőséget) Lakónikus stílus A klasszikus kor végéig nincs spártai pénzverés nemesfémből << a kereskedők és így az idegenek és idegen eszmék távoltartására A közötulajdon bizonyos formái: kutyák, lovak, rabszolgák a tulajdonos mellett mások által is használhatók

15 Spárta – társadalom 6. Helóták: leigázott őslakosok (akhájok)
állami tulajdonban voltak, egy teljesjogú földjéhez (klaroszához) voltak kötve (ezt a földbirtokot örökítették, de csak használói, nem tulajdonosai voltak) – a termés fix mennyiségét (a felét) kellett leadniuk (a többi az övék) A rabszolgákhoz hasonló a helyzetük (tárgyként kezelik őket, másnak a tulajdonában voltak), de lehetett tulajdonuk, házasodhattak, joguk volt örökséget hagyni Rettegésben tartják őket (krüpteia) Számuk kb. 200e Hadkötelesek (fegyverhordozók, evezősök, könnyűfegyverzetűek + sebesültek elszállítása + sebesült ellenségek megölése; a pelop. háb. óta hopliták is) Az ellenük elkövetett bűntetteket sokkal enyhébben ítélik meg: pl. a büntetés helóta nő elleni erőszakért 4 drakhma – szabad nő esetében 200 drakhma A Kr. e. 3. századtól megválthatták magukat (kb. 500 drakhmáért) Többször fellázadtak 15

16 Spárta – társadalom 7. Perioikoszok: a dórok által alávetett őslakosság (akhájok), szabadok, hadkötelesek, kis földbirtokkal saját szükségletekre, kereskedők, iparosok, nem tudjuk, hogy adóztak-e Hüpomeiónok: akik a homoioszok rétegéből lesüllyedtek Neodamodészek: katonai szolgálatra felszabadított helóták (Braszidasz alatt 700 főt) A Szphaktéria szigetén elfogott 292 spártai hoplita közül 120 a teljesjogú Nothosz: teljesjogú férfi és nem teljesjogú nő gyereke: ált. fiúk, mert az ilyen lányokat kitették; két csoportjuk: Mothonesz: felnőtt korig rabszolgák Mothaxok: szabadok, hadkötelesek, földbirtokuk nem lehetett, pol. joguk nem volt 16

17 Spárta – társadalom 8. Nők:
Testedzés és versenyek náluk is, mint a férfiaknál (csak Spártában kaptak a nők állami nevelést): futás, dárdahajítás, diszkoszvetés, birkózás << erős és egészséges utódok érdekében (ez a legfőbb feladatuk) – a gyermektelenség szégyen: ilyenkor kitett v. árva gyereket vettek magukhoz (a testedzés oka még: a városvédelem rájuk hárult, ha a férfiak nem voltak otthon) Nem kellett a házban elzárva élniük, és nem kellett a hagyományos női munkákat végezniük << ők irányították a családi gazdaságot Híres a szépségük (a felvonulásokon és sporteseményeken ruhátlanok) 17

18 Spárta – társadalom 9. Közismert az intelligenciájuk (szellemes mondásaik, a politikára is hatással lehettek) A gyerekek nevelésében kicsi a szerepük Örökölhettek (bár tulajdonossá nem ők váltak, hanem új férjük, fiaik) Kicsapongó természetűek (gyakori a törvénytelen gyerek) Nagy az önállóságuk, szabadságuk, hatalmuk (a háztartás vezetése sokkal inkább rájuk hárult, mivel férjeik keveset voltak otthon) Megengedett a gyereknemzés idegen férfival, ha idős a férjük, ill. egy nőtlen férfi kérésére Küniszka olümpiai győzelme Gyakoribb a szerelem férj-feleség között, mint más államokban 18

19 Spárta – intézmények 1. „Kevert alkotmány”, a leghosszabb ideig változatlanul fennálló görög alkotmány (<< minden társ. réteg óhajtja a fennmaradását) Kettős királyság (Aigiadák, Eurüpontidák): Hérakleidák, Zeusz leszármazottai Különböző eredetű a két ház (sírjaik, lakóhelyeik a város két különböző részén) << Két közösségből jött létre Spárta (nem a királyi hat. csökkentése érdekében jött létre e rendszer, mint a consuloknál): külön sírhelyeik Fő feladatuk a hadsereg vezetése – az 5. századtól mindig csak az egyik király megy (a nép döntése alapján); a zsákmány 1/10-e a királyé Minden közösségi áldozatot a királyok végeztek Ha hadvezérként átlépte az ország határát, teljhatalma volt 300 fős testőrségük volt (versengés a bejutásért) ők a proxenoszai az egyes görög államoknak 19

20 Spárta – intézmények 2. Ephoroszok: öten, egy évre, bárki választható (de inkább választják meg az előkelőket) (a radikálisabb demokratizálódás ellen, az alsóbb rétegek lecsillapítására jött létre a tisztség: így részesültek a hatalomból) nagy a tekintélyük (a király jelenlétében ülhettek) ephorosz-listák a 8. század közepétől; az évet az eponümosz ephoroszról nevezik el (az eponümosz, aki a választáskor a legtöbb szavazatot kapja) az agógé felügyelői elnökölnek a gerúszia ülésein külpol. irányítása 20

21 Spárta – intézmények 3. bíráskodás polgári perekben (gyilkosság, erőszak, állam elleni perben vádlók – ezekben a gerúszia dönt) királyok ellenőrzése (2 ephorosz hadjáratra is elkísérte a királyt – letartóztathatták és börtönbe vethették a királyt rossz vezetés címén) és 8 évenkénti megerősítése, ha egy erre kijelölt nyári éjszakán nem mutatkoztak az istenek tiltakozását mutató jelek (hullócsillag az ég egyik sarkából a másikba); végső döntés a delphoi jósdáé a tisztségviselők ellenőrzése, adott esetben megbüntetése, elmozdítása ált. visszavonták az elődeik intézkedéseit: nem folytonos a pol. a többségben lévő pol. csoportokat képviselték döntéseikért felelősségre vonhatók hivatali évük után is 21

22 Spárta – intézmények 3. Ariszt.: a szegények megvesztegethetők, túl nagy a hatalmuk, nem törvények alapján, hanem saját belátásuk szerint ítélnek a perekben; Platón türannoszoknak hívja őket III. Kleomenész megszünteti a hivatalt túl nagy hatalmuk miatt Geruszia: fő, 60 év feletti arisztokraták; ha egy meghalt, a népgyűlés választ új gerónt – de csak a legelőkelőbb családokból ülésein az ephoroszok elnököltek népgyűlési ülések előkészítése, ha a döntést nem találták megfelelőnek, feloszlathatták a népgyűlést bíráskodás (gyilkosság, száműzetés, atimia, király elleni panaszok) Ariszt.: az öregek egyszersmind nem a legkiválóbbak is << nem kapnak megfelelő oktatást, és így döntenek a legnagyobb perekben; nem vonhatók felelősségre, pedig megvesztegethetők

23 Spárta – intézmények 4. Népgyűlés: 20 év felettiekből, közfelkiáltással dönt (szavazatszámlálás, ha nem egyértelmű) törvényhozás gerónok, ephoroszok választása beleegyezése kell a háború megindításához polgárjog adományozás Athénhoz képest: nem bíráskodik a népgyűlés, nem ellenőrzi a tisztviselőket (az ephoroszok feladatai ezek), nem javasolhat bárki törvényt (a gerúszia joga ez), az elszegényedők elveszítik a polgárjogukat és így szavazati jogukat is

24 Spárta – intézmények 5. Polemarkhoszok: hadvezérek
Nauarkhoszok: (Spárta már a szalamiszi ütközetben 16 hajóval: a Pelop. szöv. legnagyobb tengeri hatalma) flottaparancsnok, Pelop. háború óta, éves szolgálat, nem hosszabítható, nem alárendelt a királyoknak (olykor a királyoknál is nagyobb a hatalma), a csata után életről-halálról dönt, a meghdított városok fölött is befolyás, népgyűlés választja, Harmosztészek: 20 fő, a pelop. háború óta (ekkor megváltozott a hadvezetés), évente választja őket a nép v. nevezi ki a király hivataluk egy területre vonatkozott parancsnokságuk alatt ált. perioikoszok, zsoldosok, nem spártaiak katonai feladat, majd a háború után „helytartók” a dekarkhiákban (Lüszandrosz nevezi ki őket) a spártai uralom megszüntével Kis-Ázsiában eltűnnek a harmosztészek

25 További kritika 1. Ariszt-től és Thuk-től: minden tövényük a hadviselést segíti, a békés élethez nem értenek a spártaiak; államkincstárban nincs pénztartalék; a 4. század elején megjelenik a kapzsiság, élvezethajhászás, elpuhultság, hatalomvágy, önkényeskedés; nehezen reagál új helyzetre, mereven ragaszkodik a hagyományaihoz Kirekesztők A kultúra csekély szerepe (irod., fil., törtírás nincs: az individuumot szolgálják; de kerámiagyártás, bronztárgyak, valamint háborús buzdító és vallási költészet, zene, tánc van a 7. századi virágkor után is) Az állam állandó fizetésképtelensége a 4. század elejétől (>> a hadvezérek, királyok idegen uralkodók zsoldjában harcolnak, hogy saját katonáikat kifizethessék) 25

26 További kritika 2. Állandóak a problémák a helótákkal, asszonyokkal (kicsapongás) Mivel nem adnak polgárjogot, elnéptelenedik az állam Magánemberek kezében nagy vagyonok halmozódnak fel az 5. század végétől kezdődően (megszűnt a viszonylagos vagyoni egyenlőség), de már a 6. századtól olümpiai kocsiverseny-győzelmek Mégis több (arisztokratikus beállítottságú) athéni szerző szemében a spártai berendezkedés az ideális – de nem a valóságos Spárta van a szemük előtt 26