Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása

Az előadások a következő témára: "Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása"— Előadás másolata:

1 Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása
A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében történő kezeléséről c. irányelv alapján Készítette az EFOP VEKOP „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt „Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt” A/II. – Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig) munkacsoportja. Balatoni Ágnes, Csordás Ágnes Katalin 2018. szeptember 30.

2 Jelen módszertani ajánlás célja
az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben kiadott szakmai irányelve, „A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében történő kezeléséről” c. irányelvben (továbbiakban: Irányelv) megfogalmazott védőnői feladatok megvalósulásához kíván segítséget nyújtani. Ajánlásunkban az Irányelv azon pontjai kerülnek kiemelésre, amelyek a védőnői kompetencia alapján proaktívan alkalmazhatók a pre-, peri- és posztnatális gondozás során. Az elkészített gyakorlati–módszertani útmutató tartalmazza a hangulati zavarok szűrésének módszertanát a várandósság alatt, ismeretet nyújt a szülést követő időszak pszichés változásairól, a védőnők szerepéről, lehetőségeiről, kompetenciájáról a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében, ellátásában, gondozásában.

3 A módszertani ajánlás a védőnők részére útmutatóként szolgál
Tájékoztatja a védőnőket a pre-, peri- és posztnatális időszakot érintő mentális zavarokkal kapcsolatos ismeretekről, a megelőzés, valamint az időben történő felismerés fontosságáról, az ehhez szükséges módszerekről és eszközökről, az anya számára megfelelő ellátás biztosításával elősegítve - a biztonságos kötődés kialakulását, - a gyermek egészséges mentális és testi fejlődését, a családtámogató, megtartó szerepét. Az Irányelv kiemeli a különböző szakterületen dolgozók teamben való munkájának fontosságát (háziorvos, szülész, belgyógyász, pszichiáter, pszichológus, védőnők, családsegítő, gyerekjólét, gyámügy, szociális munkás), a módszertani ajánlás hangsúlyosan hozzá kíván járulni az együttműködés megvalósulásához.

4 Problémafelvetés A fel nem ismert vagy szövődményeket okozó anyai hangulatzavar kihathat az egész család életére, a személyközi kapcsolatokra, sőt a gyermek későbbi mentális fejlődésére, magatartására is. A megfelelő kezelés elmaradása károsan befolyásolja az anya lelki egészségét, s így az újszülött, majd pedig a gyermek életének egyik legfogékonyabb periódusát egy depresszióban szenvedő anya mellett tölti el. Az újszülött, majd a kisgyermek kapcsolatait, kötődési mintázatait, bizalmát, megküzdési módjainak gyökereit, belső életre szóló programját tanulja az anyával lévő kontaktusban. Ezért a korai anya–gyermek interakciók jelentősége mára vitathatatlan ténnyé vált. A szülés utáni mentális zavarok megjelenése ezt az optimális kapcsolatot zavarja meg. Balatoni Á., Hamar O. (2004) Gyermekágyi depresszió. Védőnő 13: Champagne et al. Cur Opin Neurobiol 2005;15(6): Ansorge et al. Neurodevelopmental origins of depressive disorders. Curr Opin Pharmacol 2007, 7:8–17. Kaufman et al. Biol Psychiatry 2006;59(8):

5 A védőnői bizalmi kapcsolat kulcsfontosságú a korai felismerésben, megoldásban

6 A védőnők szerepe a perinatális időszakban
Szerencsés esetben a védőnő már akkor kapcsolatba kerülhet a fiatal párral, amikor még csak tervezik a gyermekvállalást. Ez főleg a második gyermeküket váró párokra igaz. A korai kapcsolatteremtés lehetőséget ad az alapos anamnézis felvételére, a kockázati tényezők felmérésére, a mentális problémákról való szakszerű tájékoztatásra és annak hangsúlyozására, hogy a szakemberekkel való együttműködés lehet a kulcsa a szülést megelőző és szülést követő mentális zavarok megelőzésének és kezelésének is. Ebben az időszakban mind a területi-, iskolai-, és CSVSZ védőnőnek lehet szerepe.  Szülővé válásra felkészítő kurzusoknak fontos beépítendő része kell, hogy legyen a premenstruációs szindróma (PMS), valamint a posztpartum blue, posztpartum depresszió (PPD), és a posztpartum pszichózis (PPS) felismerését segítő komplex edukációs program.

7 A védőnők szerepe a várandósgondozás során
Az ellátottak egészségügyi tájékozottsága, szociokulturális körülményei, egyéni elvárásai heterogének. A várandóst minden esetben iskolázottságának, szociális és kulturális specialitásának megfelelően, jól érthetően tájékoztatni kell a védőnői gondozás céljáról és gondozási folyamat lépéseiről a mentális betegségek kapcsán is. A tájékoztatás szól: a pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok lehetőségéről, jelentőségéről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről és annak elérhetőségéről; a várandósság során és szülést követően fellépő mentális problémák magzatra, újszülöttre gyakorolt hatásáról; a kezeletlen mentális problémák hosszú távú következményeiről; a körzetben, területen lévő elérhető szülő csoportokról, önsegítő csoportokról; az EPDS kérdőívről; a rizikószűrés kérdőívről.

8 A védőnők szerepe a várandósgondozás során ÉS A POSZTNATÁLIS Időszakban
Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása érinti: A kockázati tényezők felmérését a várandósság alatt - A várandósság alatti szorongás fogalmát, előfordulását, tüneteit, következményeit - A várandósság alatti depresszió A kockázati tényezők felmérését a szülést követően - A szülést követő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) fogalmát, előfordulását, tüneteit, következményeit, rizikótényezőit - A posztpartum depresszió (PPD) - A posztpartum pszichózis (PPP)

9 A szülést követő hangulatzavarok és típusaik
POSZTPARTUM BLUES POSZTPARTUM PSZICHÓZIS POSZTPARTUM DEPRESSZIÓ (PND) A szülő nők 30-75%-nál jelentkezik a szülést követő 1 héten belül. Átmeneti állapot, kezelést nem, de a környezet fokozott odafigyelését igénylő állapot. Ritka (0,1-0,2%), kezelés nélkül az anya és a gyermek élete is veszélybe kerülhet. 10-20% -os gyakoriságú, sokszor fel nem ismert állapot. Kezelés nélkül súlyos szövődményei is lehetnek. Korábbi szorongásos vagy depressziós probléma, vagy ennek előfordulása a családban növeli a kockázatát. Forrás: Grekin és O’Hara, 2014

10 Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása kitér az alábbi területekre:
Teendők agresszív, pszichotikus viselkedés esetén Segítségnyújtás veszélyeztető állapot esetén Teendők önsértés, öngyilkosság esetén A pszichiátriai gyógyszeres kezelés alatt álló anya és az újszülött Gyógyszerszedés és szoptatás mentális zavar esetén Önsegítő program a szorongás csökkentésére Szakmák közötti együttműködés Információnyújtás a kezelésről Kórházi felvétel Biztonsági terv készítése Az apák és a depresszió SOS segítség  A gyógyulás felé vezető utat megkönnyítheti, ha a védőnő már a várandósság idején is korrekt, megbízható, szakmai tájékoztatást ad a családnak, a várandósság alatti, illetve a szülés körüli esetlegesen felmerülő lelki problémákról. Nem utolsó sorban az anyák is könnyebben fognak segítséget kérni, ha a pszichés problémák nem stigmatizáltak, lehet róluk beszélni, és bátran lehet a védőnőnek kérdéseket feltenni, ha elbizonytalanodnának.

11 Védőnők szerepe és lehetősége
SZŰRÉS KÖRNYEZET BEVONÁSA G O N D O Z Á S P R E V E N C I Ó

12 SZŰRÉS jelentősége Adekvát szűréssel, interjú készítéssel, kérdőív használattal, a szorongásos állapotok és hangulatzavarok időben felismerhetők, az édesanya segítségért, kezelésért tovább irányítható. Felismerhetővé válik, hogy elég lesz-e egy feltáró, segítő beszélgetés a védőnővel, vagy pszichológus, módszer specifikus terapeuta, esetleg pszichiáter bevonása szükséges. Időben történő felismeréssel, minden szakaszban van lehetőség, mind a visszafordulásra, mind a teljes gyógyulásra- megakadályozva ezzel a hosszú távú következményeket, személyes tragédiákat.

13 Hangulati zavarok védőnői Szűrésének menete
RIZIKÓKÉRDŐÍV felvétele Várandós rizikó kérdőív 20. kérdés : „ Szokta-e úgy érezni( a várandós), hogy lehangolt, nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését , reggel nincs ereje felkelni, gyakran van sírhatnékja? Újszülött rizikókérdőív 3.blokk 7. kérdés: „Szokta-e úgy érezni ( anya/nevelőanya), hogy lehangolt, nem tud örülni semminek nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését , reggel nincs ereje felkelni, gyakran van sírhatnékja? HELYZETÉRTÉKELÉS Gyermek-alapellátási útmutató VI.sz. mellékletének iránymutatása alapján EPDS kérdőív felvétele

14 Hangulatzavarok védőnői szűrésének cselekvési algoritmusa
Szükség esetén, az EPDS kérdőívek kitöltése, az útmutatónak megfelelően kitöltésre kerül. A kérdőív első példánya a törzslaphoz csatoltan a védőnőknél marad, esetleges utóvizsgálat céljából. A szűrővizsgálat végeredménye a törzslapon dokumentált. (pl.EPDS:10) A kritikus pszichés állapotban lévő kismamákat a védőnők –dokumentáltan-szakemberhez irányítják. A szakemberhez irányított, illetve veszélyeztetett csoportba tartozó kismamák fokozottabb, gondozása, szorosabb kapcsolattartással, gyakoribb látogatással, - dokumentáltan- valósul meg. A közösségi programok tervezett-, szervezett formában történnek, dokumentáltak és értékeltek. A gondozási folyamat dokumentáltan nyomon követhető, értékelt, lezárt és visszakereshető.

15 összegzés EPDS pontszám védőnő személyes véleménye Hányszor, s miért fordult az asszony orvoshoz, a védőnői szolgálathoz, volt-e előzményben depresszív életszakasz, stb. Kiderült-e valami, - ha igen mi - a személyiség vertikális feldolgozása, megismerése során, stb? Rizikó-kérdőív felvétele feltárt-e valamit? A védőnő nem diagnosztizál, egyszerűen pontszámot illeszt össze a gondozás folyamán szerzett tapasztalatával, tudásával, és ismeretei birtokában tovább tudja irányítani a gondozottat speciális segítségért!

16 A témakör hazai helyzete
az anyákat sújtó mentális betegségek hazai ellátására ma az esetlegesség jellemző a különböző szakterületek egymástól szinte függetlenül dolgoznak, szűrőprogram indítására csak lokális kezdeményezések indultak az anyák szégyenérzete és bűntudata („nem vagyok elég jó anya”) gátolja a szakemberhez fordulást, így az aluldiagnosztizálás a jellemző Magyarországon a postnatalis hangulatzavarok mintegy 50%-a nincs diagnosztizálva, és ezért kezelve sincs (Csatordai, 2009) A fel nem ismert és szövődményeket okozó antenatális (Yonkers és mtsai, 2009) és posztpartum depresszió károsan hat az anya személyiségére, családjára és gyermekének szocializációjára, mely akár a család felbomlásához is vezethet.

17 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!