A szociális és egészségügyi (pszichiátriai, addiktológiai) ellátás összekapcsolása RSZTOP-3 projekt kísérőintézkedések képzés 2017.

Az előadások a következő témára: "A szociális és egészségügyi (pszichiátriai, addiktológiai) ellátás összekapcsolása RSZTOP-3 projekt kísérőintézkedések képzés 2017."— Előadás másolata:

1 A szociális és egészségügyi (pszichiátriai, addiktológiai) ellátás összekapcsolása RSZTOP-3 projekt kísérőintézkedések képzés 2017

2 Az ember dimenziói (BPSS)
Bio Pszicho Szocio Spirituális Az első hármat összefogja ez a projekt

3 Hétköznapi nehézségek a határon
Szociális szféra: praktikus téren segíthet, de ezen túl…? Egészségügy: ha betegségről van szó, segíthet, de ezen túl…? Van, aki azért nem képes együttműködni, mert beteg, és nem mindenki beteg, aki szenved. Róka fogta csuka: pszichiátriai betegség és alacsony szocioökonómiai státusz

4 Az ellátáshoz jutás nehézségei
A hajléktalan populáció igen jelentős hányada érintett pszichiátriai vagy addiktológiai szempontból (ld. RSZTOP felmérés) Mégsem jutnak ellátáshoz – miért? Motiválatlanság; információhiány; ellátás megléte és megközelíthetősége

5 RSZTOP-3 Online szükségletfelmérés eredményei
Pszichés és szociális deficit 44% Intézményi átjárhatóság (szoc. -> eü.) 60% Alkohol 69% Drog 14% Gyógyszer 38% Stresszkezelési, viselkedési és alkalmazkodási zavarok 52% Csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség 49%

6 Az ellátáshoz jutás előnyei a kliens számára 1. - pszichiáter
Akár régóta fennálló, de fel nem ismert kórkép rendezése – új világ Ismert, de nem megfelelően kezelt betegség rendezése Információ további ellátási formákról (rehab. intézmények, nappali kórházak, önsegítő csoportok, TB alapú ellátóhelyek, közösségi pszichiátria stb.) Segítség leszázalékolási, fogy. tám. és egyéb hivatalos ügyekben

7 Az ellátáshoz jutás előnyei a kliens számára 2. - addiktológus
Sokszor „küldött beteg”, de mégis Szakember szava számíthat Új nézőpontok, motivációs interjú jellegű elbeszélgetés Informálás (betegség, önsegítés, józan élet lehetősége stb.)

8 Az ellátáshoz jutás előnyei a kliens számára 3. - pszichológus
Szűrés, tesztek, diagnosztika (szakvéleményeknél felhasználható) Nem orvos („Nem vagyok bolond!”) Ha kell, mégis orvoshoz irányíthatja (ha van) Terápia (egyéni, csoportos, krízisintervenció stb.)

9 Önkitöltő tesztek –diagnosztikai segítség az orvosok számára
Az ellátáshoz jutás előnyei a kliens számára 4. – mentálhigiénés szakember Önkitöltő tesztek –diagnosztikai segítség az orvosok számára Sokszor helyben dolgozik, személyes kapcsolat, ismeretség Bizalmi alapon könnyebb elfogadni az orvosi vagy kórházi segítséget Gyógyító beszélgetés

10 Speciális jártasság a függőségekben Motiváció érlelése
Az ellátáshoz jutás előnyei a kliens számára 5. – addiktológiai konzultáns Speciális jártasság a függőségekben Motiváció érlelése Érdemi megoldásra fókuszálás (pl. a gyógyszeres terápia részletkérdései helyett) Egyéb segítő lehetőségek ismerete (kórház, önsegítés, közösségi pszichiátria, absztinens szállók stb.)

11 Az ellátáshoz jutás előnyei a szociális dolgozó számára
Pszichés állapot rendezése -> jobb együttműködés, nagyobb hatékonyság Kisebb teher a szociális ellátórendszer számára Segítség leszázalékolási, fogy. tám. és egyéb hivatalos ügyekben (egymásra utaltság az eü. rendszerrel: egyedül egyik sem elég!)

12 Kit és hogyan lehet küldeni?
Akiről tudható Akiről sejthető Aki fennakad a szűrővizsgálatokon Aki kéri Előszűrés segítség lehet, de nem feltétlenül szükséges (önkitöltő tesztek) Kísérő információk sokszor elengedhetetlenek (demens vagy oligophren beteg, gyenge betegségbelátás, rejtett tünetek esetén)

13 Hangulatzavarok (főként depresszió, ritkán mánia)
Szóba jövő kórképek Hangulatzavarok (főként depresszió, ritkán mánia) Szorongásos problémák (pánik, fóbia, kényszer) Alvászavarok Schizophrenia Demencia, oligophrenia Addikciók (kémiai és viselkedéses)

14 Miben tud segíteni az egészségügy a szociális ellátónak?
Megállapítja, van-e pszichiátriai betegség és az kezelhető, javítható-e Terápiás javaslatot ad (gyógyszer, beutalás, egyéb terápia, pl. önsegítő csoport felé irányítás) Igazolások, szakvélemények kiadása (elhelyezés, leszázalékolás, fogyatékossági támogatás, gondnokság alá vétel, rendőrségi/bírósági ügyek, kiemelt támogatás, adókedvezmény stb.)

15 Miben tud segíteni az egészségügy a szociális ellátónak?
Dolgozhat a páciens terápiás motivációján – tőle jobban elfogadható Egyéni betegvezetés, terápia Egészségügyi jellegű beavatkozások – más tudás, más szemléletmód Átveszi a felelősséget (és időt) azért, ami nem tartozik a szociális ellátó kompetenciájába, hanem egészségügyi kérdés (a magas vérnyomás kezelését sem várja senki a szociális munkástól)

16 Miben tud segíteni a szociális ellátó az egészségügynek?
Előszűrés, a (feltehetően) ellátásra szorulók felkutatása Az orvos informálása (dokumentumok, ill. saját tapasztalatok és megfigyelések, gyógyszerek) Páciens kísérete, támogatása Esetenként visszajelzés (a páciens nem mindig objektív a saját állapota megítélésében)

17 Kommunikáció a két szféra között
Egészségügyi szakember informálása: közvetlenül (a kliens/páciens „rossz telefon”) Szociális dolgozó felé: ambuláns lap, esetleg kísérőlevél A kliens (páciens) informálásával (titoktartás – team?)

18 A kliens együttműködése javul
Remény A „róka fogta csuka” helyzet megtörhető lehet, ha mindkét oldalról egyszerre dolgoznak rajta A kliens együttműködése javul Kisebb teher mindkét szférán nagyobb hatékonyság mellett

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!