Az SZJA és a KATA 2019 évi változásai

Az előadások a következő témára: "Az SZJA és a KATA 2019 évi változásai"— Előadás másolata:

1 Az SZJA és a KATA 2019 évi változásai
Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló okleveles adószakértő Hatvan, február 13. Szatmári László előadása nyomán

2 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló évi XLI. törvény (Módtv.) és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló évi LXXXII. számú törvény (Módtv.2.) .

3 Személyi jövedelemadó

4 Cafeteria A béren kívüli „cafeteria” juttatási elemek adózási szabályainak átalakítása: kizárólag a SZÉP-kártya 3 alszámlájára utalt támogatás béren kívüli juttatás a SZÉP-kártyán adott juttatásból az egyes alszámlákra irányadó értékhatárt, illetve az éves rekreációs keretösszeget meghaladó (450 ezer forint, 200 ezer forint) rész egyes meghatározott juttatás

5 Cafeteria Csak az Szja tv. 70. §-ában nevesített juttatások minősül(het)nek egyes meghatározott juttatásnak pl. az önkéntes kölcsönös egészség- és nyugdíjbiztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg a cégtelefon magáncélú használata; a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás a reprezentáció és üzleti ajándék az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül a csekély értékű ajándék (a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás), évi egy alkalommal

6 Cafeteria Az egyes meghatározott juttatások közül kieső juttatások: a munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon adott termék, szolgáltatás a december 31-éig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány) a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási kifizető által fizetett díja

7 Cafeteria Az önsegélyező pénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg kikerül az egyes meghatározott juttatások köréből, befizetéskor nem adózik, de – egyéb jövedelemként – a szolgáltatás adóköteles. Az önkéntes kölcsönös egészség- és nyugdíjpénztári célzott szolgáltatásra befizetett összeg továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

8 Cafeteria A cafeteria rendszer adózási szabályainak átalakításával összefüggésben a Módtv. hatályon kívül helyezi a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével összefüggő, a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételeit meghatározó, a kockázati biztosítás más személy által fizetett díjának adómentességét rögzítő, a diákhitel-törlesztéshez biztosított munkáltatói juttatás adómentességét meghatározó rendelkezéseket.

9 Cafeteria A sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatásra igénybe vehető belépők (bérletek) adómentesek maradnak Éves keret: MINIMÁLBÉR (mindkét célra külön-külön) Juttatás feltétele: a bérlet / belépő nem visszaváltható nem utalvány

10 Cafeteria Átmeneti rendelkezések – lakáscélú munkáltatói támogatás
A január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv december 31- én hatályos szabályait kell alkalmazni (2018. december 31- ét követően is)

11 Cafeteria Átmeneti rendelkezések - kockázati biztosítás
Az adóköteles díjú személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá azzal összefüggő egyéb, december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban kezdődő biztosítási évben – de legfeljebb december 31-éig – még alkalmazni kell. Amennyiben a kockázati biztosítás díjának volt adómentes része, úgy ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra az 1. számú melléklet 6.6. és alpontjának december 31-én hatályos rendelkezését alkalmazni kell.

12 Cafeteria - Közterhek Béren kívüli juttatás Egyes meghatározott juttatás 2018 2019 Közteher-alap 1,18 1 Személyi jövedelemadó 15 % EHO / Szociális hozzájárulási adó 14 % 19,5 % Összes közteher 34,22 % 34,5 % 40,71 % A béren kívüli juttatások esetében az 1,18-szoros alap eltörlésre került, a közterhek alapja a juttatás értéke. Az egyes meghatározott juttatások esetében marad az 1,18-szoros közteheralap.

13 2019. évközi csökkentése esetén Egyes meghatározott juttatás
Cafeteria - Közterhek 2019. január 1-jével az EHO beolvadt a szociális hozzájárulási adóba, melynek mértéke 19,5 %. 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke várhatóan 17,5 %-ra csökken. Közteher 2019. január 1-jétől Közteher a Szocho 2019. évközi csökkentése esetén Béren kívüli juttatás 34,5 % 32,5 % Egyes meghatározott juttatás 40,71 % 38,35 %

14 Cafeteria A december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásnak, illetve adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások a jövőben – munkavállaló esetében – bérjövedelemként viselik a közterheket.

15 Kedvezmények érvényesítése
A törvény az adóalap, illetve adókedvezmények érvényesítésére vonatkozóan sorrendiséget határoz meg: elsőként a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelemmel, a jövedelmet terhelő adóelőleggel, járulékkal szemben érvényesíthető a kedvezmény; a tevékenység ellenértékének nem minősülő (béren felül adott) juttatásokat ezt követően lehet figyelembe venni.

16 Családi kedvezmény A két gyermeket nevelők családi kedvezménye mértékének növekedése 2019. január 1-jétől a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 20 ezer forintot érvényesíthetnek.

17 Fogalomváltozások Adóköteles biztosítási díj
Csoportos biztosítás esetén: a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része (biztosított magánszemély adóköteles jövedelme), ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg; a csoportos biztosítás díja, ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg (egyes meghatározott juttatás).

18 Fogalomváltozások Értékpapír
az értékpapír jelenlegi fogalma a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedést, a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét, és végül a szövetkezeti részesedést nevesíti értékpapírként; a módosítás révén más, törvényben meghatározott, tagsági jogviszonyt keletkeztető vagyoni hozzájárulás, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon is értékpapírnak minősül.

19 Fogalomváltozások Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás Változás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján adott támogatásra vonatkozik nem csak az igazolt kiadások folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett adható támogatás, hanem a tevékenység megvalósulására tekintettel is ide tartoznak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is

20 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések
Munkáltatói hozzájárulás: 2019-től munkaviszonyból származó jövedelemként és nem egyes meghatározott juttatásként adózik. Támogatói adomány: 2019-től nem egyéb jövedelemként, hanem azon jogviszonyra irányadó szabályok szerint fog adózni, amelyre tekintettel azt adták. (pl. munkavállaló esetében – munkaviszonyos jövedelemként)

21 Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések
Bevétel: a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeg (így különösen a bérként számfejtett összeget). Bevétel megszerzésének időpontja: a kiadás teljesítésének a napja Közterhek levonása: a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető vonja le.

22 Adó feletti rendelkezési jogosultság
A törvény értelmében az adó feletti rendelkezés alapja az alábbiak szerint egészül ki: magánszemély saját befizetése; a tag javára más személy által átutalt összeg (pl.: munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány) a tag egyéni számláján jóváírt, az adóévben megszerzett egyéb jövedelemnek minősülő összeg

23 Munkáltató által nyújtott hitel
A törvény törli a feltételrendszerből a méltányolható lakásigénynek való megfelelés követelményét. A törvény egyértelművé teszi, hogy a kedvezményes adózás csak a munkáltató által a munkavállaló saját lakása építéséhez, építtetéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadály- mentesítéséhez, vagy bármely említett célra hitelintézettől / korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott hitelre vonatkozik.

24 Munkáltató által nyújtott hitel
Értékbeli korlát: a folyósítás évét megelőző 4 évben folyósított összegekkel együtt 10 millió Ft. Átmeneti rendelkezés: az értékhatár megállapításához a január 1-jét követően nyújtott lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni. Ezen összeghatárig a munkáltatónak nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania (a kamatkedvezmény gyakorlatilag adómentes).

25 Bevallási tervezet a NAV az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet, melyet az egyéni vállalkozóknak ki kell kiegészítenie a bevallási és befizetési határidő az adóévet követő február 25-éről május 20-ára tolódik ki, átmeneti szabály alapján a NAV első alkalommal a adóévre vonatkozóan készíti el a tervezeteket

26 A kistermelői költségek igazolása
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő az igazolt költségein felül a bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül számolhatja el. A módosítás révén a felmerült költség igazolására alkalmas bizonylatként nevesíti a számla mellett az egyéb bizonylatot is (pl. a kistermelő által foglalkoztatott munkavállaló részére kifizetett bérről szóló bizonylat).

27 A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak költségelszámolása
Eltérő adózási szabályok vonatkoznak a 100 ezer forint egyedi értéket meghaladó, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre és nem anyagi javakra, mint az azt meg nem haladó értékű eszközökre, az értékhatár 200 ezer forintra emelkedik.

28 Vámtarifaszámok frissítése
A Módtv. frissíti az őstermelői terméknek minősülő termékek, valamint az értékcsökkenési leírási kulcsokat tartalmazó rendelkezésekben lévő egyes eszközök vámtarifaszámát.

29 Egyéni vállalkozó saját számlás fuvarozási tevékenysége
Jelenleg a bérfuvarozási tevékenysége keretében az egyéni vállalkozó igazolás nélkül költségként számolhatja el a belföldi és külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíjat. A módosítás alapján a saját számlás áruszállítás és személyszállítás esetén is igazolás nélkül költségként számolható el a napidíj.

30 Adóelőleg ingatlan-bérbeadás esetén
A lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania (levonnia), ha a bérbeadó magánszemély nyilatkozik arról, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját.

31 Az ingatlan bérbeadók rezsiköltsége
Nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre az igénybevétellel arányosan áthárított díja Pl.: közüzemi szolgáltatások díja

32 Adóelőleg-nyilatkozat
2020-tól kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy erre a célra létrehozott online felületen az adóelőleg-nyilatkozatot is kitölthetik majd. a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére.

33 Adómentes jogcímek Adómentes az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerint adott célzott szolgáltatás. KIVÉVE: célzott szolgáltatásként adott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás Az ilyen (adómentesnek nem minősülő) szolgáltatás egyéb jövedelemként adóköteles, adóelőleg-fizetési kötelezettség nem terheli.

34 Adómentes jogcímek Új adómentes jogcím a felsőoktatási és köznevelési intézményekben lebonyolított rendezvényeken nyújtott szolgáltatás és biztosított vendéglátás révén keletkező jövedelem a juttatás időpontjától függetlenül. Vendéglátás felső korlátja: a rendezvény összes költségének 10 %-a.

35 Adómentes jogcímek Munkásszállás (Módtv.)
A munkásszállás biztosítása akkor minősül adómentesnek, ha a kifizetővel munkaviszonyban lévő magánszemély nem rendelkezik azon a településen, ahol a munkahelye van lakás haszonélvezeti joggal nem terhelt, 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával.

36 Adómentes jogcímek Munkásszállás
A törvény kiegészíti a munkásszállás fogalmát az olyan elhelyezéssel, amely esetben a munkavállaló legfeljebb egy lakóhelyiséget használhat, ide nem értve a szállodának minősülő kereskedelmi szálláshelyen történő elhelyezést. Az adómentes juttatásnak nem lehet része az étkezési szolgáltatás biztosítása.

37 Adómentes jogcímek Nftv. szerinti juttatások – I.
A törvény az Nftv. terminológiájával összhangba hozza azon hallgatói kört, amelynek az Szja tv.-ben felsorolt juttatások (ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege, diákotthoni elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege) adómentesen nyújthatók. 2018. december 31-ig csak a nappali tagozatos hallgatókat, 2019-től a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban illetve a doktori képzésben részt vevőt megillető juttatások is adómentesek.

38 Adómentes jogcímek Nftv. szerinti juttatások – II. Adómentes a gyakorlati képzés, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. Jelenleg: csak a nappali tagozatos hallgatóknak adott juttatások adómentesek től a törvény törli a képzési formára (nappali tagozat) való utalást.

39 Adómentes jogcímek Nftv. szerinti juttatások – III. A törvény új jogcímmel egészíti ki az adómentes juttatások körét: a nemzetiségi pedagógusképzésben való részvételre tekintettel pályázat alapján nyújtott ösztöndíj Átmeneti szabály: az Nftv. szerinti juttatások adómentességére vonatkozó, előzőekben felsorolt módosítások a hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatóak.

40 Adómentes jogcímek Új adómentes jogcímek a törvény alapján: doktori fokozatszerzésre tekintettel az Nftv. alapján kifizetett juttatás az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatosan fizetett kompenzáció Kossuth-, illetve Széchenyi-díjhoz kapcsolódó tudományos alkotói járadék

41 Adómentes jogcímek A szociális törvény alapján nyújtott adómentes ellátások Adómentes bevételnek minősül a szociális törvény alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások köre, valamint az ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása címén biztosított ellátás. Pontosul azon jogszabály címe, mely alapján a súlyos mozgáskorlátozott személy részére – közlekedési kedvezményként – támogatás adható.

42 Adómentes jogcímek A közösségi alapból juttatott bevétel
A közhasznú jogállású szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet által, ezek közösségi alapjából juttatott bevétel továbbra is adómentes pontosul a juttatásban részesíthetők köre (mindkét típusú szövetkezet esetében): „családtag” helyett közös háztartásban élő, Ptk. szerinti hozzátartozó.

43 Adómentes jogcímek A KRESZ-vizsga díja
Adómentes az állam által, a 20. életévét legkésőbb a vizsga napján betöltött fiatal részére visszatérített közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga megfizetett díja, de legfeljebb 25 ezer forint. Átmeneti rendelkezés: az adómentesség a július 1-jét követően teljesített kifizetésekre alkalmazható

44 Adómentes jogcímek Egyedi kormánydöntéssel biztosított juttatások
Új jogcím beiktatásával adómentes a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésben biztosított forrás terhére, a helyi önkormányzat közreműködésével a lakosság széles köre részére természetben biztosított juttatás vagy ennek pénzbeli megtérítése révén megszerzett bevétel.

45 Adómentes jogcímek A hivatalban lévő köztársasági elnök által közcélú felajánlások, adományozások céljából nyújtott juttatás adómentes bevételnek minősül. Az EU bővítési és partnerségi politikájának keretében a szakértőként részt vevő magánszemély részére nyújtott juttatás (szakértőként kapott napidíj és utazási költségtérítés) adómentes bevételnek minősül. a bölcsődei, óvodai szolgáltatás díja abban az esetben is adómentes, ha a munkavállaló nevére szól a számla

46 Egyéb változások Ingatlan formájában szerzett bevétel Ha a magánszemély ingatlan formájában szerez adóköteles bevételt és ezt az ingatlant a későbbiekben értékesíti, szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt.

47 Új átmeneti rendelkezés
A törvény új átmeneti rendelkezés iktat be, amely alapján a fiatal mezőgazdasági termelők számára a as időszakban pályázat alapján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősülnek.

48 KATA

49 Fogalomváltozások Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás Változás: jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján adott támogatásra vonatkozik nem csak az igazolt kiadások folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett adható támogatás, hanem a tevékenység megvalósulására tekintettel is ide tartoznak az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is

50 Fogalomváltozások Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak új fogalom az Szja tv. fogalmával összhangban olyan tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a kisadózó egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozás tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják azzal, hogy nem minősül kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi

51 Fogalomváltozások A kisadózó vállalkozás bevétele Nem minősül bevételnek a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott ellenérték; A jövedelem adózására az Szja tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

52 Fogalomváltozások Nem minősül főállású kisadózónak, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az EGT tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat. A törvény kiegészíti a fenti fogalmat azzal, hogy a 25. életévének betöltéséig a tanulmányait szüneteltető kisadózó sem minősül főállású kisadózónak.

53 Adóalanyiság választása
Végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás Nem választhatja a KATA alanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll. Átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő katás vállalkozások Tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, KATA szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság. Rövidül az adóalanyiság létrejöttét akadályozó időpont Az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartam az adószám törlése esetén a bejelentés évére és az azt megelőző 12 hónapra szűkül.

54 Kettős adóterhelés megszüntetése
A társasági adó hatálya alól a Katv. hatálya alá bejelentkező adóalanyok esetében nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet a társasági adó alapjának kell tekinteni (pl.: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján kiszámlázott összeg). E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek a társasági adó alapját képezik.

55 Az osztalék utáni adót kiváltó adó
2018. július 26-ától: az adóalap kiszámítása során az adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő, jóváhagyott osztalékot az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának kiszámításánál figyelembe kell venni osztalék utáni adót kiváltó adó fizetésére kötelezett az ügyvédi iroda is a 2018-ban KATA-alannyá vált ügyvédi iroda esetében az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját nem képező összeg nem minősül vállalkozásba befektetett összegnek, és csökkenti a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke összegét a KATA-alanyiságot választó, korábban társasági adó-, egyszerűsített vállalkozói adó- vagy kisvállalati adóalanyok az osztalék utáni adót kiváltó adó 2. és 3. részletét nem a KATA-bevallásukkal egyidejűleg (február 25-én), hanem május 31-én fizetik meg a KATA-alanyiság 2. és 3. évében

56 Új átmeneti rendelkezés
A törvény új átmeneti rendelkezést iktat be, amely alapján a fiatal mezőgazdasági termelők számára a as időszakban pályázat alapján nyújtott támogatások is költségek fedezetére, fejlesztési célra adott támogatásnak minősülnek. Egyéb módosítások 2018. július 26-ától: a mulasztási bírságot megállapító határozat véglegessé válása és az ezt követően hozott, az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező adóhatósági határozat véglegessé válása közötti időszakban az adózó a Katv. rendelkezései szerint teljesítheti az adókötelezettségeit az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti, a fizetés megtörténtének igazolására már nincs szükség

57 EKHO

58 Az EKHO választása és a TB ellátások
Az olyan jövedelemrész nem képezheti pénzbeli ellátások (CSED, GYED, táppénz) alapját, amely után csupán EKHO került megfizetésre Ha a magánszemély úgy folytat munkaviszonyban EKHO választására jogosító tevékenységet, hogy az ebből származó (minimálbér feletti) jövedelmének egy része az általános szabályok szerint adózik, és viseli a járulékterheket, csak ezen jövedelemrész képezheti pénzbeli egészségbiztosítási ellátások alapját.

59 Köszönöm szépen a figyelmet!