Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
2
Kötelező irodalom Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek. Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!
3
Másodlagos tevékenységek
A Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain) H O Z Z Á A D O T T É R T É K
4
Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok
Vállalati kompetenciák Vevői kereslet Értékteremtő folyamatok Mit? Miképp? Kinek?
5
Az értékteremtő folyamatok elemei
A cél a fogyasztói igények kielégítése Hasznosság, kereslet, érték Vállalati kompetenciák Folyamatok, tevékenységek
6
Hasznosság, kereslet, érték
Utility (≈ benefits): fogyasztásból származó szükséglet-kielégítés (relatív)mértéke Kereslet: fizetőképes igény Érték: hasznok / ár
7
Vásárlói érték Szubjektív A fogyasztói becsléstől is függ
Csak relációban értelmezhető Magas hasznosság de magas ár = alacsony érték Függ: Technológiai jellemzők Kultúra A szervezet reputációja Személyzet Hely és idő Időzítés, ütemezés Kiegészítő szolgáltatások Versenytársak ajánlatai A befektetési javak értékének megítélése objektívebb
8
Az érték dimenziói Használati érték: mennyire képes kielégíteni a szükségleteket Hely: földrajzi elérhetőség Idő-érték Birtoklás értéke (rendelkezési jog)
9
Funkciók közti kapcsolatok
Fogyasztó Termelés Szolgáltatás Logisztika
10
A vállalati kompetenciák
Mit tudunk a vásárlónak kínálni: hatékonyan eredményesen Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű: Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz Nehéz másolni Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható Alapvető a hozzáadott érték szempontjából Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet versenytársainál
11
Magkompetenciák és végtermékek
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Üzletág 1 Üzletág 2 Üzletág 3 Üzletág 4 Mag-termék 1 Mag-termék 2 Kompetencia 1 Kompetencia 2 Kompetencia 3 Kompetencia 4
12
Értékteremtő folyamat
A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék… Információs folyamatok: Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás Visszacsatolás Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)
13
Értéklánc A vállalati folyamatok láncolata. Iparágfüggő.
Üzleti egység szintjén értelmezhető Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon, értéknövekedés következik be. Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs. költségalapú) Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)
14
Tevékenységmenedzsment
Termelés-menedzsment Folyamat-menedzsment Tevékenység-menedzsment Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
15
Termelés vs. szolgáltatás
Jellemzőik Termelés Szolgáltatás Output Vevőkapcsolatok Intput uniformizáltsága Munkaintenzitás Output uniformizáltsága Termelékenység mérhetősége Lehetőség a minőségi Megfogható Alacsony Magas Könnyű Megfoghatatlan Nehéz problémák javítására
16
A termelési menedzsment fogalma
A termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának biztosításával, a termelési és szolgáltatási folyamat eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.
17
A vállalat mint rendszer
18
Termelésmenedzsment feladatai
19
A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel
20
Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében
21
Vállalati rendszermátrix elemei
1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg. 2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.
22
Erőforrás-produktum mátrix
23
Környezeti mátrix
24
Erőforrás-produktum mátrix
25
Erőforrás-produktum kapcsolatfajták
26
Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix
Kapacitás 50 kg/hét 100 Ft/kg 50 ó/hét 800 Ft/óra 10 kg/hét Köcsög Tányér Agyag (kg/db) 1,0 0,5 Korongidő (ó/db) 0,5 1,0 Festék (kg/db) 0,1 Minimum (db/hét) 10 Maximum (db/hét) 100 Egységár (Ft/db) 700 1060 Fedezet (Ft/db) e1: 1*T1+0,5*T2 < 50 e2: 0,5*T1+1*T2 < 50 e3: ,1*T2 < 10 p1, p2: < T1 < 100 p3, p4: < T2 < 100 cfF: T1+200T2=MAX 200 200
27
Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása
Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a megoldás Fedezet: 13,2 eFt/hét T1 e1: 1*T1+0,5*T2 < 50 e2: 0,5*T1+1*T2 < 50 e3: ,1*T2 < 10 p1,p2: < T1 < 100 p3, p4: < T2 < 100 cfF: T1+200T2=MAX 33,3 T2 33,3
28
Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is!
T1 T2 T3 T4 T5 T6 b (óra/év) E1 4 2 000 E2 2 1 3 000 E3 1 000 E4 3 6 000 E5 5 000 MIN (db/év) 100 200 50 MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000 ÁR (Ft/db) 270 30 150 f (Ft/db) 110 -10 20
29
Megoldás T1: T2-T3: Melyik a jobbik termék?
erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 T2-T3: Melyik a jobbik termék? Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T3 T3=( *2)/1=2600>1000 T2= /2=1000<1100 Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T2 T2=( *1)/2=1400>1100 T3= /1=800<1000
30
Megoldás 2. T4: megéri-e? T5-T6: lin. prog. Árb. max.: 1000/1 > 500
Fed. max.: 200 T5-T6: lin. prog. e1: 2*T5+3*T6≤6000 e2: 2*T5+2*T6≤5000 p1, p2: 50≤T5≤1500 p3, p4: 100≤T6≤2000 cfÁ: 50*T5+150*T6=max cfF: 30*T5+20*T6=max
31
Megoldás 3. e1 Fed. max: T5=1500, T6=1000 Árb. max: T5=50, T6=1966 e2
cfF cfÁ
32
ÁKFN struktúra - Kp – proporcionális költség F - fedezet
Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség F fedezet - Kf fix költség Ny nyereség
33
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei
34
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra
35
A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra
1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek) b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része 2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás- egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része
36
A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség
Vállalati összes költség Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező: =Kp/Kö Rezsi tényező: R = Kpr/Kpe R20 % a gépiparban, R % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban
37
ÁKFN struktúra Áb – árbevétel - Kp – proporcionális költség
F fedezet - Kf fix költség Ny nyereség
38
Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet
Áb K Fix K Prop N Q Áb Qx, Ábx
39
ÁKFN struktúra – példa 1 Egy vállalat adatai: Ab: 1000 mill Ft
- Kp: F: KF: N: 1000 mill Ft Egy vállalat adatai: Ab: mill Ft Kö: mill Ft δ = ,7 Mekkora a nyereség? Költség struktúra: KÖ = KP + KF δ = KP/KÖ Kp= 0,7*900 = 630 mill Ft Kf = = 270 mill Ft mill Ft 370 mill Ft - 270 mill Ft 100 mill Ft
40
ÁKFN struktúra – példa 2 Áb: Áb: - Kp: - Kp: F: F: KF: KF: N: N:
1000,0 1061,5 mill Ft 1000 mill Ft mill Ft - 661,5 - 661,5 mill Ft 338,5 370 mill Ft 400,0 mill Ft - 300,0 - 300 mill Ft - 270 mill Ft 38,5 100,0 mill Ft 100 mill Ft Δa= 6,15 % A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?
41
Mi is történt? K Áb N K össz K Prop K Fix Q Áb Qx, Ábx
42
Másik megoldás – volumen növelés
██ N Q Áb Qx, Ábx Qx2
43
Készlet késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek,
a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok
44
A készletelemzés célja
A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására
45
Készletezési költségek
A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiányköltség A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.
46
A készletezési rendszer 1.
A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni
47
A készletezési rendszer 2.
A rendelés időpontja lehet: rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet: rögzített mennyiségű (Q) a készletezés maximális szintjétől függő (S)
48
A készletezési rendszer 3.
49
Készletezési modellek A "fűrészfog" modell
50
Készletezési modellek A "fűrészfog" modell
A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)
51
Készletezés összes költsége
52
Optimális rendelt mennyiség
Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.
53
Optimális rendelt mennyiség
K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt Tc=F*p+FS/Q+(Q/2)H Tc’=0+(-FS/Q2)+H/2 0 = 0+(-FS/Q2)+H/2 Qopt = (2FS/H)-0,5
54
„Fűrészfog modell” 2
55
Biztonsági készlet
56
Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell
Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el Azaz: P > ML / (MP+ML)
57
Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $
Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * ,25 * 40 = 22, = 12,5 $
58
ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen
59
Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.
60
Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.
61
Terme-lési vezér-prog-ram = azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.
62
Anyagjegyzék az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)
63
Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék
69
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.