TANULÁS IDEJE: Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,

Az előadások a következő témára: "TANULÁS IDEJE: Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,"— Előadás másolata:

1 TANULÁS IDEJE: Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben,
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet TANULÁS IDEJE: Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, TANULÁS HELYE: Természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben Körmöczi Katalin

2 a tanulást támogató környezet
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet TANULÁS FELTÉTELEI a tanulást támogató környezet a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása kreativitásának erősítése Körmöczi Katalin

3 AZ ÓVODA-PEDAGÓGUS FELADATA
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet AZ ÓVODA-PEDAGÓGUS FELADATA • a tanulás irányítása; • személyre szabott, pozitív értékelés • a gyermeki személyiség kibontakozásának segítése Körmöczi Katalin

4 Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet III. „AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés általános feladatai” alatt az alábbi pontok szerepeltek: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A változás a második pontban következett be, a módosítás után így hangzik: „az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés”. Körmöczi Katalin

5 Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet Az egészséges életmódra nevelés „az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása” Körmöczi Katalin

6 Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés” című bekezdés 3-as pontja „Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.” Körmöczi Katalin

7 Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az óvodai élet megszervezésének elvei” cím alatti „Az óvoda kapcsolatai” alcímben megjelent a 4. pont „A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.” Körmöczi Katalin

8 „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai”
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai” „Verselés, mesélés” 2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.” Körmöczi Katalin

9 „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai”
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai” „Verselés, mesélés” „7. Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.” Körmöczi Katalin

10 „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai”
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai” Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka „1. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.” Körmöczi Katalin

11 „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai”
Az óvodai tanulásszervezés törvényi háttere, szemléletváltozása napjainkig 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet „Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai” „A külső világ tevékeny megismerése” „2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.” Körmöczi Katalin

12 Alapelvek a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben Körmöczi Katalin

13 Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete:
Elsődleges színtér Család Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete: a fejlődés és nevelés legmegfelelőbb feltételei Az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkciós teljesülése közben a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Körmöczi Katalin

14 A tanulás lehetséges formái napjainkban, az óvodapedagógus szerepe
A játék a kisgyermek elsődleges tevékenysége, szabadon választott, külső céltól mentes, önmagáért a tevékenységért folytatott, örömszerzéssel kísért cselekvéssor.

15 A tanulás lehetséges formái napjainkban, az óvodapedagógus szerepe
A játék felhasználási lehetőségei a tanulásban Játékban tanulás (irányítással vagy anélkül) Játékba integrált tanulás Játékba ágyazott tanulás Játékra épülő tanulás Játékos tanulás Körmöcii Katalin Körmöczi Katalin

16 A tanulás lehetséges formái napjainkban, az óvodapedagógus szerepe
Játékban tanulás Játékba integrált tanulás A gyermek belső késztetésére épül, amelyek megvalósulásához az óvodapedagógus feltételeket teremt, megvárja jelentkezését, elősegíti a lehetőség kibontakozását, a tanulási folyamatot Kíváncsiság motiválja, szemlélődik, próbálkozik, belső késztetés alakul ki. (A pedagógus esetlegesen kihasználja a lehetőségeket)

17 A tanulás lehetséges formái napjainkban, az óvodapedagógus szerepe
Játékra épülő tanulás Játékba ágyazott tanulás A pedagógus tervezi, szervezi, elősegíti a lehetőség kibontakozását a kíváncsiság felébresztésével, tudatosan ráébreszt a lehetőségekre. A gyermek belső késztetésére külső késztetés érkezik, a gyermek azonosul vele A pedagógus teremti a helyzetet, a játéktevékenységből bontja ki. A gyermek elmélyed, koncentrál, tárgyakra, eszközökre, műveletekre összpontosít.

18 A tanulás lehetséges formái napjainkban, az óvodapedagógus szerepe
Játékos tanulás A pedagógus tervezi, szervezi a tanulás menetét, felkínálja a játéklehetőséget. A gyermeket a téma iránti kíváncsiság, és a megismerés vágya készteti a benne való részvételre, a folyamatra koncentrál, amely sajátos intellektuális ellenőrzése alatt áll, erőfeszítés és tudás vágya jellemzi

19 Az óvodapedagógus szerepe
Tudatos jelenlét Együttjátszásból adódó lehetőségek kihasználása Élményekre épülő tudatos tervezés, feltételek biztosítása, a gyermekben megjelenő tanulási lehetőségek támogatása és kihasználása Gyermeki érdeklődés kihasználása játéktevékenységben, illetve az ideiglenesen elhagyott játéktevékenységen kívül

20 Az óvodapedagógus szerepe
A gyermek egyéni adottságainak, képességeinek, szükségleteinek, érdeklődésének ismerete Megfelelő motivációs bázisok tervezése Játékban adódó tanulási lehetőségek biztosítása a gyermek fejlettségi szintjének megfelelően Tudatos hatásrendszer alkalmazása

21 Mihez segít hozzá a rugalmas, jó napirend?
Folyamatosság Differenciálás Párhuzamosan megvalósuló tevékenységek Az eltérő fejlettségi szintek és az eltérő fejlődésmenet nyilvánvalóan eltérő bánásmódot kíván meg. A differenciálás természetesen nem valósulhat meg a nevelési időtartam minden pillanatában maradéktalanul. Ennek alapvetően két oka van. – Az egyik a rend és rendszeresség, amely elsősorban a szokások betartásán alapul, amelyek a közösségi létforma elengedhetetlen ismérvei. Rend, szokások szabályok, alkalmazkodás, egymás igényeihez igazodás nélkül nem létezhet csoportos nevelés. Nem is lenne jó, ha nem léteznének ezek a szabályok, hiszen a közösségi életmód a szocializáció feltétele, amely nélkül egyetlen ember sem lenne képes társadalomban élni, a társadalmi szabályoknak és normáknak megfelelni. A keretek azért is fontosak, mert azok nélkül elvész a gyermek. Sőt, túl korai „kis felnőtt” lesz belőle, hiszen neki, magának kell döntenie, hogy mikor, mit, hogyan lehet csinálni, noha ezek jelentős része még a felnőtt dolga, nagyon sokáig. – A másik ok prózai: lehetetlen minden percben, minden gyerek egyéni szükségleteinek megfelelni. De, mint látjuk, erre nincs is szükség Körmöczi Katalin

22 Célok, feladatok megfogalmazása
Célok: ONOAP – PP - csoport Feladatok Differenciálás

23 A projektpedagógia ismérvei
Mindig alkotó jellegű megismerési-cselekvési egység Egy gyakorlati természetű probléma áll a komplex feladatok mögött A cél sosem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása.

24 A pedagógus-szerep változása a projektmódszerben
Átengedi a gyermekek számára mind a kezdeményezést, mind a lebonyolítást, mind a megszervezést, és olyan, főként indirekt hatásrendszert, módszereket alkalmaz, ami azoknak eredményességét elősegíti

25 Felhasznál irodalom: Kovácsné dr. Bakai Éva: Játék és tanulás az óvodában Körmöci Katalin: A játék tudatos felhasználása a tanulásban Dr. Pukánszky Béla: Játékpedagógia Dr. Pálfi Sándor: Az óvodás gyermekek játékának kibontakozását segítő módszertan