A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA

Az előadások a következő témára: "A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA"— Előadás másolata:

1 A KULTURÁLIS TURIZMUS KÍNÁLATA
Középkor kulturális öröksége

2 I. Középkor (476-1492) 476 Nyugatrómai birodalom bukása
1492 Amerika felfedezése A középkor szakaszai: Korai középkor (5-10. század) Virágzó középkor( század) Késői középkor ( század)

3 A középkori kultúra periódusai :
a kolostori-egyházi kultúra kialakulásának időszaka (6—11 század) az első fénykor a lovagi kultúrával (11—13 század) a második virágkor, a városiasodás és a polgárosodás időszaka (13—14. század) a középkori kultúra alkonya (15. század)

4 A kulturális élet színterei a középkorban:
a kolostorok, a templomok és püspökségek a fejedelemségek és főúri várak, kastélyok a városok és az egyetemek a paraszti közösségek, a városi lakosság anyanyelvi és szóbeli kultúrája. A középkori írásbeli kultúra nyelve a művelt Európában egységesen a latin. Az analfabétizmus azonban általános jelenség.

5 Területi megoszlás: a középkori civilizáció központja Nyugat-Európában a Frank Birodalom, keleten Bizánc. Ezzel egyidejűleg létezik (622-től) és hódít az iszlám kultúra Délkelet-Európában, Hispániában (711-től)

6 Nincs egységes európai stílus
Különböző művészeti hatások érvényesülnek a korban: ókeresztény művészet bizánci művészet a népvándorló népek művészete arab művészet

7 Művészeti korszakok Bizánci 5-6. sz. Román 11-12 sz.
Gótikus sz. Reneszánsz sz.

8 III. sz.-i ókeresztény művészet – hellenisztikus hatások
Krisztus szobor – a filozófus-szobrok stílusában Jó Pásztor – Krisztus-szimbólum Róma, Priscilla katakomba Jó Pásztor. IV. sz.

9 Hellenisztikus stíluÓkeresztény szarkofágok s – keresztény tematika
A „12 apostol-szarkofág” Ravenna, San Apollinare in Classe, V. sz.

10 Az ókeresztény bazilika

11 Csak a szentélyt boltozták: fél-kupola (negyed-gömb)

12 A külső egyszerű, dísztelen, nyers téglafalazású

13 San Apollinare in Classe, Ravenna, Olaszország, 6. sz.

14 Kora középkor művészet
A kor legnagyobb városa: Konstantinápoly (Bizánc), ma Isztambul (Törökország)

15 1. Hagia Sophia, Konstantinápoly, 6. sz.

16 A mai kép a minaretekkel

17 Óriási és lenyűgöző belsőtér

18 2. San Vitale, Ravenna, Olaszo., 6.sz.

19 Az ikonfestészet Néhány bizánci Madonna típus Eleusza („könyörületes”)
Glükophilusza („édes csók”) Hodégétria („útmutató”) Platütera („tágasabb”/a mennyeknél) Néhány bizánci Madonna típus

20 Ókeresztény és Bizánci művészet
A hellenisztikus és római gyökerekre épül Katakombák -  ókeresztény falfestészet Építészet – bazilikák (mozaikok)

21 Jellemzői A román stílusú építészet legmeghatározóbb elemei a templomok és kolostorok megjelenésük a harcos egyház, a belviszályoktól és külső fenyegetésektől gyötört kereszténység jegyeit tükrözi zömök formák, vastag falak, lőrésszerű ablakok. a stílusjegyek a korai keresztény, valamint a karoling építészetet ötvözik. A templomok nagy része kolostorokhoz tartozott, tájolásuk kelet-nyugati irányú. A művészek majdnem mindig névtelenek maradtak, csak az építtetők neve maradt fenn az utókorra. 

22 Németország, Hildesheim: Szent Mihály templom
Németország, Hildesheim: Szent Mihály templom. A nagyméretű bencés kolostortemplom, a korai német román templomépítészet legérettebb alkotása, a 11. század elején épült. Speyer: székesegyház. A német román építészet egyik legmonumentálisabb alkotása 1030 és 1106 között, tervének többszöri módosításával épült a frank-száli császárok temetkezési templomául. Worms: székesegyház. 1170 és 1220 között korábbi templom helyén épült, az építkezés folyamán többször módosult elgondolások szerint. Háromhajós, keresztházas, kétszentélyes bazilika. Wartburg vára. A 11. század végétől a thüringiai őrgrófok építtették. Tournus: Saint-Philibert bencés apátsági templom, Franciaország. Cluny: harmadik bencés apátsági templom. 

23 Gótikus stílus A gótika a téralakításban és a tömegformálásba; a román stílus kompozícióiból indult ki. A késői román formai és szerkezeti elemek, a csúcsív és a bordás boltozat adta lehetőségek kiaknázása A lenyűgöző hatást a szerkezetekkel összehangolt formák, tagoló- és díszítőelemek, közöttük a mérművek megalkotásával fokozta. Megjelennek új épülettípusok: árucsarnokok, kereskedőházak, raktárak, céhházak, ispotályok, városházák.

24 Párizs környékén születik meg a 12. sz. közepén és csak 13. sz
Párizs környékén születik meg a 12. sz. közepén és csak 13. sz. közepére szorítja ki a román stílust Európa szerte

25 A gótikus templomépítészet teológiai háttere
Európa: a XII. sz.-tól gazdasági prosperálás – új, városi keresztény művészet születése (katedrális: püspöki székhely Gótika kialakulása: Észak-Franciaország A teológia az ihlető: Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész misztikus fényteológiája (VI. sz-i szíriai görög nyelvű ókeresztény irat) – a latin fordítást a Saint-Denis kolostorban őrizték Suger a belső térről: "Fényes a csarnok már, tündöklik közepén. / Mert fénylik, ha a fényeshez kötöd azt, ami fénylő, / Mely kormányzásunk idején épült fel egészen, / S aki élén állt, én vagyok az, Sugerus." Párizs, Saint-Denis kolostortemplom, Gádorfal és rózsaablak. Kora-gótikus építészet.

26 „Fénnyel komponált tér”
Reims, XIII. sz eleje

27 A gótikus konstrukció: három fő építészeti elem
1. Csúcsív: a gótika jellegzetes boltozati és homlokzati formaeleme 2. A keresztboltozási technika 3. a boltozatot tartó támív- támpillér Eredmény: a templomépület – vázrendszer, Az ablakokkal áttörhető vékonyabb falakból áll Leóni katedrális, keleti hajó apszisa, XIII –XIV. sz.

28 Beauvais, Notre Dame katedrális 1225 –1247

29 Chartres, Notre Dame katedrális, újjáépítés: 1194–1220

30 Chartres, Notre Dame katedrális
Pillérköteg A főhajó bordás keresztboltozata A boltívek folytatódása a falpillérekben (a templomépületen kívül támpillérekben Alaprajz: három hajós bazilika, keresztboltozatok – támpillérek rendszere Keleti tájolású szentély; szentélykörüljáró, kápolna koszorú K NY

31 Párizs, Saint Chapelle, 1243–1248. IX. Lajos királyi kápolnája

32 Reims, Notre Dame katedrális. XIII. sz. I. fele

33 Ábrázoló művészet (szobrászat, festészet)
XIII. sz.: az evangéliumi jelenetek átélt megjelenítésének igénye a kolduló rendeknél: ferences, domonkos rend „Képzeljétek el a jelenetet, hogy a Szent Szűz ott ül, és valami zajt hall, és azt kérdi, mi ez a zaj, – a Háromkirályok érkeznek – és akkor nagyon meglepődik” (Szt. Bonaventúra) idézi: Gombrich: Miről szólnak a képek? Balassi Kiadó o.

34 A román és a gótikus stílusú festészet
Rogier van der Weyden. Királyok imádása triptichon. XV. sz.

35 Felső-Rajnai mester: Paradicsomkert. 1410 k.

36 Enguerrand Charonton: Mária megkoronázása. 1460 k.

37 Enguerrand Charonton: Avignoni Pieta. 1470 k.

38 Világi (mitológiai / lovagi) tematika
A természet kertje. XV. sz. Szívét feljajánló lovag k.

39 Limbourg fivérek: Berry herceg hóráskönyve. 1415 k.

40 Más viszony a természethez: Szent Ferenc és a teremtés csodája

41 A katedrálisok kora

42 Gótikus építészet: templomok, várak, városi házak

43 Notre-Dame, Párizs, sz.

44 Korai angol stílus (1200-1250) Salisbury

45 Függélyes stílus (1350-1550): Westminster apátság, London
Oxfordi egyetem olvasóterme

46 Cambridge-i King’s College Chapel, 15-16.sz.

47 Veleméri templom, sz.

48 Jelentőségét a belsejében látható gótikus falképek adják (Aquila János festményei)

49 Nyírbátori református templom, 15. sz.

50 A reneszánsz

51 A reneszánsz jelentése
reneszánsz: francia eredetű szó (renaissance) jelentése: ‘újjászületés’ olaszul: rinascimento ókori klasszikus szövegek, ismeretek újrafelfedezésére utal

52 A reneszánsz jelentése
1. művelődéstörténeti korszak század itáliai városokból indult (pl. Firenze) – gazdag kereskedővárosok, virágzó ipar meggazdagodott kereskedőcsaládok – városi polgárság feudális kötöttségek lazulása 2. korstílus

53 A reneszánsz jellegzetességei
gazdag polgárság új életformája – az élet élvezete, szépségének megélése jólét, szellemi szabadság, szerelem, emberi test és a művészet szépsége életöröm

54 A reneszánsz jellegzetességei
humanizmus – a reneszánsz életszemlélete tudós magatartás klasszikus műveltség – görög és latin klasszikusok tanulmányozása tudományos szövegkritika az antik kultúra emberközpontúságának felélesztése harmónia

55 A reneszánsz jellegzetességei
középkori vallásos eszmények és témák antik mítoszok ezek egymás mellett élnek

56 A reneszánsz stílus festészet térhatású megformálás
perspektivikus ábrázolás bibliai és mitológiai témák portréfestészet Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello

57 Michelangelo: a Sixtus-kápolna freskói

58 Leonardo da Vinci

59 Raffaello

60 A reneszánsz stílus építészet: antik elemek harmónia, szimmetria
oszlopok kényelmes épületek mértéktartó díszítés vízszintes tagoltság fényesség és tágasság Brunelleschi

61 Brunelleschi

62 A Szent Péter Bazilika

63 A reneszánsz stílus szobrászat:
meztelen testek élethű ábrázolása (görög hagyomány) a test harmóniája, szépsége arányosság anatómiai megfigyelések Michelangelo

64 Michelangelo

65 A reneszánsz stílus zene: kórusművészet kíséret nélküli énekkar
polifónia (szólamok összefonódása) világi zene – madrigálok = költői szövegre komponált négyszólamú társasénekek harmónia, kiegyensúlyozottság Palestrina kedvelt hangszer: lant Bakfark Bálint

66 A reneszánsz stílus irodalom: antik irodalom felfedezése utánzás
mitológiai utalások Petrarca – szonett Boccaccio – novella Shakespeare drámái és szonettjei

67 A magyarországi reneszánsz
15. századtól terjedt el Mátyás király udvarában palotaépítés – itáliai és dalmát építészek Vitéz János – könyvfestészet felfedezése, kódexgyűjtés Janus Pannonius később a főúri udvarokban terjed el Esztergom – Bakócz-kápolna költészet: Balassi Bálint (magyar nyelvű reneszánsz költészet)

68 A „flamand-iskola” Hugo van der Goes: A pásztorok imádása. (Portinari-oltár) Brugge, Firenze

69 Az északi reneszánsz Flamand festészet: a gótikus miniatúra festészet eredményei nyomán Valóság utáni ábrázolás, aprólékos természetmegfigyelés Nassaui Engelbert: Hóráskönyv. Flandria, 1485 –90 k., Oxford, Bodleian Library) Hóráskönyv, Brugge, XV. sz. 2. fele, Panonhalma, Szt. Benedek Rend Központi Könyvtára

70 Flandria, XV. sz. – az olajfestészet technológiájának tökéletesítése
Táblakép-festészet: részletező valóságábrázolás, a realizmus csúcsa Jan van Eyck: Van der Paele kanonok Madonnája Újítások: olajfestmény és a kompozíció perspektivikus szerkesztése

71 Van Eyck fivérek: Genti oltár, 1432. Külső szárnyak
„Előhírnökök”: próféták és szibüllák Angyali üdvözlet A donátorok, Keresztelő Szent János és János evangélista

72 Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár. 1434.

73 Dürer: A négy evangélista. 1526.
Dürer: Önarckép Dürer: A négy evangélista

74 Dürer grafikái: Az apokalipszis lovasai. Perspektíva-tanulmány
Dürer grafikái: Az apokalipszis lovasai. Perspektíva-tanulmány. Melankólia

75 Bosch: A földi gyönyörök kertje. 1485/1500. k.