Térségi szintrendszer és területi fejlettségi különbségek

Az előadások a következő témára: "Térségi szintrendszer és területi fejlettségi különbségek"— Előadás másolata:

1 Térségi szintrendszer és területi fejlettségi különbségek
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 A területi szintek hierarchikus rendszere
2

3 Területi szintrendszer modellje
Makroterek Világ (Föld) Országcsoport (nemzetközi integráció) Ország – NUTS0 (1) – (Nomenclature of Units for Territorial Statistics) Regionális terek (mezoszintek) Nagytérség (országrész, makrorégió) – NUTS1 (3) Régió (gazdasági körzet, mezorégió) – NUTS2 (7) Megye (alrégió) – NUTS3 (20) Járás (kistérség , kistáj, városkörnyék, mikrorégió) – LAU1 (175) Lokális terek Település (helyi települési önkormányzat) – LAU2 (3152) Lakókörzet (településrész, kerület) Szomszédság Mikroterek Család (háztartás) / Munkahely Egyén 3

4 Eltérő adatforrások területi szintenként
név egység adatforrások NUTS0 Ország 1 Makrogazdasági adatok (infláció, államadósság) NUTS1 Nagyrégiók 3 Megyei adatok aggregálva NUTS2 Régiók 7 NUTS3 Megyék 20 Pl. GDP LAU1 Járások 175 Települési adatok aggregálva LAU2 Települések 3152 T-Star, önkormányzatok, önálló adatgyűjtés Településrészek Önálló adatgyűjtés, önkormányzatok Önálló adatforrások Aggregátumok 4

5 A hazai régiók kialakításának kérdése
Regionalizáció vitája Hány régió legyen Magyarországon? 1 db: egységes ország 2–3 db: táji–történelmi eltérések 6–7db : tervezési–gazdasági körzetek, statisztikai régiók 20 db: megyei szint EU 2003-as NUTS szabványai és a régióméretek NUTS1: 3–7 millió NUTS2: 800 ezer–3 millió NUTS3: 150–800 ezer 5

6 Magyarország mint 1 régió?
Mo. ≈ Alföld Kicsi, homogén ország, nincsenek markáns természeti, etnikai, kulturális, nyelvi különbségek Európai példák (balti államok, Luxembourg, Málta): NUTS2 régiók Mo. a NUTS-rendszerben Országok (Mo. is): NUTS0 régiók Korábban Mo. NUTS1 régió is volt (ma 3 db) Hamvas Béla saját kezű vázlata az „öt géniusz” hatóteréből – Kárpát-medence szellemi földrajzi térfelosztása: 1. Délnyugat, 2. Nyugat, 3. Észak, 4. Alföld, 5. Erdély 6

7 2–3–4 régiós (makroregionális) felosztás
2 régió: katolikus Dunántúl versus protestáns Alföld Gazdaságilag is eltér 3 régió: Budapest és környéke külön egység 4 régió: Észak-Magyarország és Alföld külön Krajkó Gy.: Központi Körzet, Észak-Magyarország, Alföld és Dunántúl Végül 3 nagyrégió lett, ezek NUTS1-es szintű egységek lettek 7

8 NUTS1 és az EU szabványok
EU előírás 3–7 mió fő HU1, Közép-Magyarország 2,87 mió fő HU2, Dunántúl 3,06 mió fő HU3, Észak és Alföld 4,11 mió fő 8

9 6–7 régiós (regionális) felosztás
Korábban 6 db tervezési–gazdasági körzet Keleti régió, mint NUTS2 Észak-Dunántúl: Közép-Dunántúl + Nyugat-Dunántúl (kiv. Zala) Dél-Dunántúl: Zala is 7 régió lett NUTS2 szintű egység lett 9

10 NUTS2 és az EU szabványok
EU előírás 800 ezer – 3 mió fő Max: HU10, Közép-Magyarország 2,87 mió fő Min: HU23, Dél-Dunántúl 960 ezer fő 10

11 20 régiós (megyei) felosztás: alrégiók
Megyék lennének a régiók Történelmi elnevezések (Szent István-féle ezer éves vármegyerendszer) 1950-től megyerendszer: erős volt a szocializmusban is (megyei tanácsok) Ma: van önkormányzatisága (megyei önkormányzat), de nincs pénze EU: túl sok és kicsi 19 megye + Bp. NUTS3-as szintű egység lett 11

12 NUTS3 és az EU szabványok
EU előírás 150 – 800 ezer fő Max: HU101, Budapest 1,65 mió fő HU102, Pest megye 1,23 mió fő Min: HU313, Nógrád megye 212 ezer fő 12

13 Járási szint (LAU1) Magyarországon
Történelmi járás 1984-ig Városkörnyék (1984–1990) Kistérség (KSH) 1994: 138, 1997: 150, 2004: 168, 2007: 174 db Alulról szerveződő önkormányzati társulás Újra bevezetik járást – erősebb közigazgatási tartalommal Funkciói (kistérség csak az utóbbi 2-nek felelt meg): Közigazgatási Statisztikai Területfejlesztési 175 járás LAU1 szintű egység lett Járáson belül mikrotérségek 13 Speciális célú lehatárolások: üdülőkörzetek

14 Települési szint (LAU2)
Magyarország: 3155 település (settlement) Földrajzilag, szociológiailag lehet város (city, town) vagy falu (village) Magyarország (LAU2 szint) Önkormányzat nem feltétlen ≠ település Önk-k: hatalom decentralizált egységei (municipality, local government/authority, LA) Szocializmusban tanácsrendszer: a központi hatalom dekoncentrált szerve (tanács – council) Közigazgatásilag lehet város (city, town) vagy község (commune, municipality) Magyarország ma: minden település egyben önkormányzat is 1990-es önk-i tv: minden település egy önálló helyi önkormányzat (kb db települési önkormányzat) Bp: fővárosi + kerületi önk-k Vannak megyei önk-k is (területi önk): ezek is helyi önkormányzatok 14

15 A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei
15

16 Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése
Természeti, társadalmi, gazdasági tényezők Helyi (ásványkincsek, ivóvíz) és helyzeti (folyó menti, tengerparti fekvés) energiák  települések fejlődése  régiók fejlődése Különböznek a földrajzi térben  térségek eltérő fejlődése Történelem során e tényezők átértékelődnek Kezdetben a fejlődés motorja (sikerágazat): a mezőgazdaság Sikertérség: művelésre alkalmas síksági térszínek Településhálózatból kiemelkedtek azok a többletadottságokkal (kereskedelmi adottságok, kiváltságok) rendelkező települések  sikertérség: városok Városok bekapcsolták környezetüket a társ–gazd-i vérkeringésükbe  sikertérség: városi vonzáskörzetek rendszere Nagy földrajzi felfedezések  új irányú területi egyenlőtlenségek Sikertérség: keresk. a Földközi-tengerről az Atlanti-óceán felé 16

17 Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése
Ipari forradalom: korábban csekély szerepű térségek felértékelődése Sikerágazat: Energiahordozó, ásványkincsek bányászata Sikertérség: iparvárosok, ipari körzetek – magasabb értéktermelés, szakképzettebb munkaerő  rurális térségek hátránya Posztfordizmus: tercializálódás Válságágazat: klasszikus nehézipar Sikerágazat: új szolgáltató ágazatok Korábban meghatározó telephely-elméletek vesztettek jelentőségükből Sikertérség: Sunbelt Válságtérség: korábban virágzó ipari körzetek az elmaradott rurális térségek szintjére süllyedtek Információs társadalom: „tudásipar” Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás 17

18 Nemzetközi gazdasági növekedés elméletei
Országok, országcsoportok fejlődésével foglalkoznak Különös hangsúlyt kap a fejlődő világ Kutatási kérdések Milyen tényezők alakították ki az egyes államok közötti különbségeket Milyen fejlődési tendenciák várhatók Elméletek csoportjai Modernizációs elméletek Függőségi elmélet Világrendszerelmélet 18

19 Modernizációs elmélet
1950-es, 1960-as évek: USA – ott is volt a legnagyobb elismertsége Változás az USA társadalomtudományában a II. vh. után Intézmények, szervezetek működése, alkotmány tanulmányozása helyett valós társadalmi viszonyok tanulmányozása Hidegháború, III. világ (technikai) segítése – tradicionális kultúra mellett nem jött be Modernizációs társadalomfelfogás (Chant, 1991) Tradicionális társadalom Emberek kevésbé érdekeltek a jövőben Nagyobb figyelmet fordítanak a családjukra Személyek társadalomban elfoglalt helyzete a rokonságon (család pozícióján) alapul Modern társadalom Emberek nyitottak a változások felé Racionálisak, vállalkozó szelleműek Személyek társadalomban elfoglalt helyzete saját tevékenységükön alapul 19

20 Gazdasági fejlődés szakaszos jellegének vizsgálata
Területi gazdaságok fejlődésénél nemcsak közgazdasági tényezők Történeti, demográfiai, társadalmi, politikai és környezeti tényezők együttesen Fejlődés szakaszai időben és térben értelmezhetők Egyik fejlődési szakaszból a másikba átlépés: emberek cselekedetei, magatartásformái alapján történik Nem előre meghatározott törvényszerűségek alapján Számos közgazdász, történész, társadalomtudós foglalkoztatott a gazdasági fejlődés szakaszos jellegével Rostow (1960) növekedési elmélete erőteljes hatást gyakorolt a regionális elmélet kidolgozására 20

21 W. Rostow: unilineáris fejlődéselmélete
Amerikai gazdaságtörténész Gazdasági növekedés egyik történeti elméletének kidolgozója Növekedési folyamatot öt szakaszra osztotta The Stages of Economic Growth: A non-communist manifesto (1960) Minden ország azonos történelmi pályájú Modernizmus kedvelte Rostow 5 szakaszos növekedési elmélete Hagyományos (tradicionális) társadalom Átmeneti társadalom: elszakadás előfeltételei Modern társadalom: elszakadás Fejlődés érett szakasza (vagy az ahhoz vezető út) Tömeges (magas színvonalú) fogyasztás korszaka 21

22 1. Hagyományos társadalom
Gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között Agrárfoglalkoztatás  társadalom, gazdaság vertikális mobilitása gyenge Nincsenek tudományos, technológiai ismeretek (vagy nem hasznosítottak)  termelés nem növekszik Politikai hatalom: földbirtokosé Legfejlettebb országok: történelmileg ez a társadalmi, fejlődési állapot Newton koráig tart 22

23 2. Átmeneti társadalom Létrejönnek a gazdasági fellendülés előfeltételei Lassú elmozdulás a gazdasági, technikai, szociális, társadalmi és politikai viszonyokban Endogén és exogén tényezők motiválják Dinamikahordozó: mezőgazdaság, bányászat, infrastrukturális beruházások 23

24 3. Modern társadalom Gazdasági fellendülés stádiumával kezdődik
Sajátosan dinamikus nemzetgazdasági fejlődés: beruházási hányad eléri a nemzeti jövedelem 10 %-át Tőkeimporttal vagy jövedelmek átcsoportosításával lehet elérni  egy vagy több dinamikahordozó ágazat alakul ki Később a növekedési impulzusok kiáradnak a többi gazdasági szférába a dinamikahordozó ágazatokból Feltétel: ha modern politikai, szociális és gazdasági–piaci intézmények léte/kialakulása a társadalomban Gazdasági fellendülés: áttörés szakasza Időigénye: 2–3 évszázad Anglia (XVIII. sz.), Fro., Belgium, USA (XIX. sz. közepe), Japán, Oroszo., Kanada (XX. sz.) 24

25 4. Fejlődés érett szakasza
Modern, technológia fejlődése  erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal Nemzeti jövedelmek egyre nagyobb hányadát (10–20 %) fordítják beruházásokra  egy főre jutó jövedelem egyenletesen növekszik Növekedés hajtóerői átrendeződnek Vezető ágazatok (szénbányászat, vas- és acélgyártás) mellett új dinamikahordozó ipari ágazatok (gépipar, vegyipar) Foglalkoztatási átrétegződés: munkaerő képzettsége és bére közötti kapcsolat Új tendenciák: tulajdonos-vállalkozó mellett jelentős szerepet kap a menedzsment Legfejlettebb országok: 1960-as évekig tart 25

26 5. Tömeges fogyasztás korszaka
Dinamikahordozó: modern technológia  jövedelmek szakadatlan emelkedése Modern társadalmak választhatnak Vagy külső hatalom és befolyás érvényesítése, jóléti állammá válás Vagy rendelkezésre álló erőforrások kiterjesztése létfenntartási cikkek és fogyasztási javak tömeges biztosítására Napjainkban: USA, Nyugat-Európa országai 26

27 Modernizációs elmélet sajátosságai és kritikái
Sajátosságai (Forster–Carter, 1985) Evolucionista: gazd-i–társ-i változásokat egymás után bekövetkező szakaszokból felépülő folyamatként szemléli Unilineáris: fejlődő országoknak hasonló utat kell végigjárniuk, mint, amelyet a jelenlegi fejlettek megtettek, nincs lehetőségük a rövidítésre Internalista: változások mögött alapvetően belső okok állnak, a külső erők hatása jelentéktelen Kritikái Már sokan vitatják: térben is időben mások a feltételek Térben: nyugati kultúra (individuálisabb társadalom, magántulajdon szentsége)  keleti társadalmak (közösségi társadalmak) Időben: ipari forradalom  mai high-tech iparágak Empirikus érvényesség Elméleti alapok Gyakorlati életben való alkalmazhatóság 27

28 John R. Friedmann 4 szakaszos regionális fejlődési elmélete
John R. Friedmann (1926–): amerikai közgazdász Regionális és várostervezés, regionális fejlődés Centrum–periféria modell Korábbi növekedési modellek integrálása Friedmann átdolgozza Rostow növekedési modelljét a területi fejlődés magyarázatára Urbanization, Planning, and National Development (1973) Nemzetgazdaság fejlődése  térszerkezet változása, erőforrások átrendeződése Iparosodás foka szerint 4 fejlődési szakasz sajátos térszerkezettel, telephelyek elrendeződésével Preindusztriális társadalom (Rostow 1–2.) Átmeneti társadalom (Rostow 3.) Ipari társadalom (Rostow 4.) Posztindusztriális társadalom (Rostow 5.) 28

29 1. Preindusztriális társadalom
Szétszórt térszerkezet, független települések korlátozott gazdasági alappal Mérsékelt gazdasági kapcsolatok, stagnáló gazdaság, stabil regionális fejlettségi sorrend Hasonló települési funkciók (kevés hierarchikus viszony) 29

30 2. Átmeneti társadalom Megkezdődik a településhálózat differenciálódása Ebben vezető szerep a városoké Dinamikahordozó ágazatok kezdetben egyetlen központban Centrum felszívja mobil termelési tényezőket a többi térségből  perifériákon beszűkülnek növekedés feltételei  stagnáló gazdaság, erőforrások kimerülése Perifériák: mérsékeltebb gazdasági potenciál, annak tényezői megfogyatkoznak Instabil térszerkezet 30

31 3. Ipari társadalom Ipari előrehaladás  alközpontok szerveződése (politikai tényezők hatására) Egyszerű centrum–periféria viszony helyett több centrummal rendelkező térszerkezet Gazdaság periféria egyre nagyobb hányadát integrálja Mobil termelési tényezők nem csak egyetlen centrumba áramlanak, hanem az új alcentrumokba is Munkamegosztás: megkezdődik a centrumok közötti kapcsolatok szerveződése Nemzetgazdaság növekedése egyre dinamikusabb De a perifériák nem tudnak teljesen feloldódni a gazdaságban  instabil térszerkezet 31

32 4. Posztindusztriális társadalom
Tartós gazdasági növekedés Kialakul a településhierarchia Ebben funkciók és gazdasági szereplők között interdependencia (fejlődést serkentő egymásra hatások) Térszerkezet teljes integrációja, kimerülnek a növekedési potenciálok Regionális különbségek minimálisra csökkennek Egyensúlyi térszerkezet 32

33 Regionális folyamatok gazdaságtörténeti áttekintése
Országok gazdasági fejlettségi szintje összefügg az országokon belüli regionális gazdasági fejlettségi különbségekkel Fordított „U” alakú összefüggés Kissé aszimmetrikus Szakaszai Prekapitalista időszak: homogenitás + agrárdominancia Kapitalista nagyipar kibontakozásának időszaka: nagy területi koncentrációk + térségi polarizáció Fejlettségi különbségek csökkenése spontán (szolgáltatások, infrastruktúra kiépülése) és államilag vezérelt (gazdaságpolitika) módon Regionális politika  további regionális kiegyenlítődés A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei Williamson-hipotézis 1965 vagy Kuznets-görbe Módosítás a posztszocialista átmenetre: Nemes Nagy J. 1987, 2005 33

34 Történeti modell alkalmazása mai országokra
Gyengén, közepesen fejlett országok: II. és III. szakasz Nagyfokú regionális tagoltság Latin-Am (Brazília: tengerparti nagyvárosok  belső területek) Kína: különleges gazdasági övezetek  belső területek) Fejlett országok: IV. szakasz Kiegyenlítettebb térszerkezet Európai Unió tagországai Új tagoló dimenziók (pl. információs társadalom hálózatai)  nincs teljes kiegyenlítettség 34

35 Szocialista országok: modelltől eltérő fejlődési út
1960–1970-es évek Regionálisan kiegyenlítettebb Okok (szemben a piacgazdasággal): szolgáltatások helyett túldotált termelői ágazatok (nehézipar), redisztribúciós gazdaságirányítás, zárt és művi piac, tömegtermelés, nivellált bérviszonyok Rendszerváltoztatás Regionális differenciálódás Regionális „arányok helyreállítása” a szolgáltatások dominanciájáig 35

36 Területi fejlettségi különbségek
36

37 Területi egyenlőtlenségi vizsgálatok jelentősége
Területi elemzések alapkérdése: egyenlőtlenségek vizsgálata Mekkorák az egyenlőtlenségek? Nagy vagy kicsi? Hogyan alakul? Nő vagy csökken? Mi az oka ezen folyamatoknak? A népesség és a gazdaság térben egyenlőtlenül helyezkedik el, okai: Eltérő természetföldrajzi adottságok Erőforrások szórtsága Eltérő történelmi fejlődésmenet 37

38 Területi különbség és területi egyenlőtlenség
Nem azonosság Területi különbség, differenciáltság („differentiation”): pusztán térben különböző előfordulás (pl. természetföldrajzi eltérések, területi specializáció) Területi egyenlőtlenség („inequality”): különbségek mentén társadalmi értéktartalom is megjelenik (pl. jövedelmi, egészségügyi eltérések) Differenciáltsághoz is kötődhet értéktartalom  diverzitás, mint egyenlőtlenségi kategória Ökológia: faji sokszínűség Közgazdaságtan: gazdasági tevékenységek sokszínűsége Társadalomkutatás: multikulturalitás (XX. sz.: a „diverzitás százada”) 38

39 Kiegyenlítettség ≠ kiegyenlítődés
Állapotjellemzők (statikus szemlélet): mekkora az egyenlőtlenség (nagy vagy kicsi)? Differenciáltság–kiegyenlítettség Változás iránya (dinamikus szemlélet): hogyan változik az egyenlőtlenség (növekszik vagy csökken)? Differenciálódás vagy kiegyenlítődés (utóbbit soha nem éri el teljesen, helyette inkább közeledés, különbségek csökkenése) Divergencia vagy konvergencia Polarizáció, tagolódás vagy nivelláció 39

40 Területi elemzések legvitatottabb kérdésköre
Vizsgálati különbségek  területi egyenlőtlenségek eltérő megítélése Tárgy: pl. városok (székhelyek, városok, városias karakterű települések, nagy népességű települések) Mérték, mutatószám: pl. képzettség esetében: írni-olvasni tudók, diplomások, átlagosan elvégzett osztályszám Térségi szint, aggregáltság: település, városkörzet, járás, megye, régió, nagyrégió Egyenlőtlenségi mutató: range-típusú mutatószámok vagy relatív szórás Időtáv: rövidebb vagy hosszabb 40

41 Különböző területi egyenlőtlenségi mutatók  egyenlőtlenségek eltérő alakulása
A népsűrűség területi egyenlőtlenségének hosszú távú alakulása különböző területi egyenlőtlenségi mutatókkal Mexikóban (1890–2000) 41

42 Különböző területi szintek  egyenlőtlenségek eltérő alakulása
Az adóköteles jövedelmek területi egyenlőtlenségeinek változása különböző területi szinteken, Robin Hood index (1998–2002) 42

43 Megoldások a területi egyenlőtlenségi vizsgálatok eltérő eredményeire
Egyidejűleg van jelen a kiegyenlítődés és a differenciálódás Egyes szférák, térségi szintek polarizálódnak, mások homogenizálódnak Összetett közelítés, többfajta tesztelés Többfajta jelzőszám Többfajta egyenlőtlenségi index Többfajta térségi szint Választott közelítés egyértelmű, pontos meghatározása Milyen egyenlőtlenségi mutatót választunk? Milyen térségi szintre vonatkozik a mérés? Mi a vizsgált jelenség? Mi a vizsgálat időtávja? Nem minden közelítés azonos súlyú, fontosságú 43

44 Területi egyenlőtlenségi indexek
Sokféle egyenlőtlenségi index, mutatószám létezik P. B. Coulter (1989): 50 különböző egyenlőtlenségi index Jellemzőik Monotonitás: nagyobb egyenlőtlenség  nagyobb indexérték Nem-negativitás: csak pozitív számok lehetnek Folytonosság: egy intervallumba esnek az értékek Szimmetria: „A” annyira különbözik „B”-től, mint „B” „A”-tól Nem kötődik közvetlenül a térbeliséghez Területi egyenlőtlenségi indexek többsége nem csak a területi egyenlőtlenségek mérésére használható (pl. társadalmi csoportok, ágazatok közötti egyenlőtlenségekre is) Csak az eloszlás határozza meg az indexértéket (egyenlőtlenségi mutató azonos akár ellentétes térbeli konfigurációnál is) 44

45 Területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló statisztikai eszközök
A területi polarizáltság mérőszámai Relatív terjedelem/Relatív range (Q) Duál mutató/Éltető–Frigyes index (D) Szórás-típusú területi egyenlőtlenségi indexek Súlyozott relatív szórás (V) Területi eloszlást mérő egyenlőtlenségi indexek Hirschman–Herfindahl index (K) Hoover-index/Krugman-index (H) Területi egyenlőtlenségek összetettebb mérési módszerei Gini együttható (G) Távolságfüggvények Korrelációs mérőszámok 45

46 Melyik területi egyenlőtlenségi indexet használjuk?
Meghatározó Vizsgálati kérdés Rendelkezésre álló adatbázis Kutató habitusa Jobb Korlátos (normalizált) index: véges értékkészlet (zárt intervallum: szélsőértékekhez viszonyíthatjuk)  szórás típusú mutatók hátránya Sok esetben több index kiszámítása szükséges (egy számítás nem számítás) Földrajzi (területi) összehasonlítás Időbeli összehasonlítás Jelzőszámok közötti öszehasonlítás 46

47 β konvergencia Adott mutató értékváltozása és értékeinek nagysága közötti összefüggés iránya alapján Negatív β érték  β (béta) konvergencia A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 47

48 σ konvergencia Területi egyenlőtlenségi mutatók értékeinek időrendbe állítása – általában (súlyozott) relatív szórás alapján Csökkenő trend  σ (szigma) konvergencia A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 48