Nemzetközi magánjog II.

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi magánjog II."— Előadás másolata:

1 Nemzetközi magánjog II.
2. Rész A nemzetközi magánjog és tudományának története

2 A nemzetközi magánjog kialakulásának előfeltételei
Három feltétel: egymástól eltérő jogrendszerrel rendelkező államok létrejötte; az eltérő jogrendszerek államok általi kölcsönös elismerése; az eltérő jogrendszerű államok közötti rendszeres árucsere, vagyoni és személyforgalom.

3 A nemzetközi magánjog kialakulásának előfeltételei
Mi hiányzott? I. Görög városállamok: az egyes városállamok joga igen hasonló; a lex fori elv következetes alkalmazása; az idegenek jognélkülinek minősültek. Ptolemaidák kora: görög és egyiptomi jog közti kollízió kizárása – a dokumentum nyelve alapján

4 A nemzetközi magánjog kialakulásának előfeltételei
Mi hiányzott? II. Róma: a római jog mellett az idegen jogok nem nyertek elismerést; a praetor peregrinus és a ius gentium; a civitatis fictio alkalmazása. Példák a kollíziós problémára: nem római polgárok öröklési és családi ügyeiben a saját joguk érvényesült.

5 A nemzetközi magánjog kialakulásának előfeltételei
Mi hiányzott? III. Korai középkor (IV-X. század): A római birodalom bukása utána hiányzott az árucsere. Hiába volt jogi partikularizmus. Perszonalitás elve: az ember jogi helyzetét a törzsi hovatartozás (lex originis) határozta meg – professio iuris – valamelyik fél jogát alkalmazták. Territorialitás elve: melyik hűbérúr területén tartózkodnak a jogviszony szereplői: a lex fori alkalmazása és csak az alattvalókra.

6 A statútumelmélet korszakai
A nemzetközi magánjog létrejöttének feltételei kialakulása (XI-XII. sz.): Észak-Itália városállamai: önálló jogrendszerek – a kereskedelmi kapcsolatok élénkülése – a jogrendszerek kölcsönös elismerése. Az egyes városok jogszabályai a statútumok.

7 A statútumelmélet korszakai
A glosszátorok (XII-XIII. sz.): Bologna a Corpus Iurishoz fűzött megjegyzések A lex fori kezdeti kizárólagosságának az elvetése és az idegen jog alkalmazásának a lehetősége A statútumok érvényesülési határait vizsgálták – a kiindulópont a jogszabály. Aldricus: az alkalmazandó jogról a bírónak kell dönteni – az „erősebbnek és hasznosabbnak” tűnő jogot kell alkalmazni. Accursius: Egy város statútumai csak a saját polgárokra vonatkoznak.

8 A statútumelmélet korszakai
A kommentátorok (XIV-XV. sz.): A statútumelmélet általánossá tétele. A glosszátorok által feltett kérdések megválaszolása. Bartolus: Két alapkérdés mentén vizsgálódott: kiterjed-e a statútum hatálya a belföldön tartózkodó idegenre? a területen kívüli tényállásokra? Hármas csoportosítás: perszonál-, reál- és vegyes statútumok. Baldus: A rendszer további finomítása.

9 A statútumelmélet korszakai
A francia iskola (XVI. sz.): Franciaország Önálló szokásjoggal rendelkező kisebb-nagyobb területi egységek. Dumoulin: a szokásjog egységessé tétele mellett érvelt – a perszonálstatútumokat részesítette előnyben. lex originis helyett a lakóhely joga házassági vagyonjog: a házastársak első közös lakóhelye D’Argentré: a feudális partikularizmus híve volt – a reálstatútumok elsőbbségét hirdette - a kommentátorok csoportosításának szilárd alapokra helyezése.

10 A statútumelmélet korszakai
A németalföldi iskola (XVII. sz.): Hollandia Szuverenitás tan – természetjogi iskola. Paul Voet: a nemzetközi magánjog felosztása általános és különös részre. Johannes Voet: a statútumok területhez kötöttek, a perszonálstatútumoknak nincs automatikus extraterritoriális hatása Huber: Az állam törvényei csak a határain belül érvényesülnek. Alattvaló mindenki, aki a határokon belül tartózkodik. Más állam törvényeit a comitas gentium alapján lehet alkalmazni.

11 A statútumelmélet korszakai
Az angolszász fejlődés: Anglia - USA A brit szigeteken a kollíziós probléma a XVII. sz.-ig fel sem vetődött, a bíróságok csak belföldi tényállásokkal foglalkoztak. Nemzetközi kereskedelem megjelenése: Tengerjogi bíróságok az általános tengerjog alapján döntöttek. Verseny a common law és a tengerjogi bíróságok között – transitory action – lex fori. 1760: Robinson v Bland – Lord Mansfield: a felek szándéka befolyásolja az alkalmazandó jogot. USA: Joseph Story: a comity tan megfogalmazása – a nemzetközi magánjog a nemzeti jog része.

12 A modern nemzetközi magánjog
Korai kodifikációk: Bajor Ptk. (1756), porosz Allgemeines Landrecht (1794), Code Civil (1804), ABGB (1811): alaptételek átvétele Német iskola: Von Wächter: a statútumelmélet átfogó kritikájának a megfogalmazása megoldási javaslatok nélkül (1841) Von Savigny: nyolckötetes magánjogi enciklopédiájában fejti ki a nézeteit. Nem a jogszabályból, hanem a jogviszonyból kell kiindulni. A külföldi jog alkalmazásának alapja a kölcsönös belátás: biztosítani kell az egységes megítélést. Azt a jogrendszert kell alkalmazni, amelyhez a jogviszony a természeténél fogva kapcsolódik (Sitz-tan). Univerzális nemzetközi magánjognak kell biztosítania a döntési harmóniát.

13 A modern nemzetközi magánjog
Olasz iskola: Mancini: Az államok helyett a nemzeteket állította gondolkodásának a középpontjába. A comitas helyett az idegen jog alkalmazása nemzetközi jogi kötelezettség. A személyekre irányadó jogot nem a lakóhely, hanem az állampolgárság határozza meg. Megjelenik a felek jogválasztási jogának az elismerése. A közrend (ordre public) megjelenése.

14 A modern nemzetközi magánjog
XX. századi kodifikációk: A nemzetközi magánjog elveszítette univerzális jellegét és nemzeti alapon fejlődött tovább. Európa: specializálódás USA: Restatementek (1934, 1971) Amerikai elméletek: elutasítják a klasszikus kollíziós jogválasztást és a bíróra bízzák az alkalmazandó jog kiválasztását. Az elmélet a kiválasztás elveit igyekszik tisztázni.

15 A modern nemzetközi magánjog
A XIX-XX. század amerikai elméletei 1: Dicey – Beale: A szerzett jogok elmélete (vested or acquired rights) – a bíró nem alkalmazza a külföldi jogot, csak védelmezi azokat a jogokat, amelyeket a külföldi jog biztosít a felek számára. Cook – Lorenzen: A helyi jog elmélete (local rights) – a bíró egy sajátos, egyedi jogot alkalmaz, amely a lex fori és más érintett jogok keveréke. Currie: A kormányzati érdekkutatás elmélete (governmental interest analysis) – A jogi normában kifejeződő kormányérdektől függ az adott jog alkalmazása.

16 A modern nemzetközi magánjog
A XIX-XX. század amerikai elméletei 2: Ehrenzweig - Niboyet: a fórum jogának elve (lex fori theory) – mindig a fórum jogát kell alkalmazni, kivéve, ha az méltánytalan lenne a felekre vagy ellentétes azok szándékaival. Cavers: A preferencia elvek tana (principles of preference) – Az igazságos döntés meghozatalához a bírónak össze kell vetnie az érintett külföldi jog és a lex fori szabályait. Leflar: A jobb jog megközelítés (better law approach) – Az adott körülmények között jobbnak minősülő jogot kell alkalmazni.

17 A modern nemzetközi magánjog
Napjaink elméletei: A nemzetközi magánjog fő feladata a jogviszony természetének leginkább megfelelő jog meghatározása. Generálklauzulák bevezetése (pl. legszorosabb kapcsolat). Univerzális kapcsolóelvek szerint differenciált szabályozás. Az állam speciális érdekeinek érvényre juttatása. Jogegységesítés.

18 A magyar jogfejlődés A dualizmus időszaka: 1878 Johann von Püttlingen írja németül az első magyar nemzetközi magánjogról szóló művet Dell’Adami Dezső – Szántó Mihály (1893) Horthy korszak: Szászy István Szocialista korszak: Réczei László – Világhy Miklós Napjaink: Mádl Ferenc – Vékás Lajos – Bánrévy Gábor – Vörös Imre – Burián László