Az Ákr. jogorvoslati rendszere

Az előadások a következő témára: "Az Ákr. jogorvoslati rendszere"— Előadás másolata:

1 Az Ákr. jogorvoslati rendszere
dr. Kálmán János

2 A közigazgatási hatósági eljárás szakaszainak áttekintése
Hatósági ellenőrzés Alapeljárás Jogorvoslati eljárás Végrehajtási eljárás Szakkérdés vizsgálata Közigazgatási per Hatósági ellenőrzés Alkotmányossági követelmények és az eljárási alapelvek

3 Jogorvoslathoz való jog
EJEE 13. cikk (Hatékony jogorvoslathoz való jog) Bárkinek, akinek a jelen Egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, joga van ahhoz, hogy a hazai hatóság előtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje az esetben is, ha e jogokat hivatalos minőségben eljáró személyek sértették meg. AT. XXVII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. AB: más szervhez, vagy magasabb fórumhoz fordulás lehetőségét jelenti; a jogsérelem orvosolhatóságát jelenti (ECJ right to effective remedy).

4 Az Ákr. jogorvoslati rendszere
Jogorvoslatok Kérelemre induló Közigazgatási per Fellebbezés Hivatalból induló Döntés módosítása, visszavonása saját hatáskörben Felügyeleti eljárás Ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás

5 A jogorvoslat-típusok Jellemzői
Kérelemre induló jogorvoslatok Csak kérelemre (alanyi jog). Ügyfeleket / eljárás egyéb résztvevőit védik. Nem csak jogszabálysértő döntés esetén alkalmazható. Jogorvoslathoz való jog érvényesülését szolgálják (szubjektív jogvédelem). Hivatalból induló jogorvoslatok Csak hivatalból. Jogrend védelme, jogszabályok érvényesülésének biztosítása. Csak jogszabálysértő döntés. Jogállamiság, jogbiztonság elvének érvényesülését szolgálják. Objektív (tárgyi) jogvédelem biztosítása.

6 A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény
A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény + a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló évi XVII. törvény A közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény

7 A Kp. hatálya A Kp.-t kell alkalmazni a közigazgatási jogviták elbírálása iránti közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban. A Kp. hatálya nem terjed ki azon közigazgatási jogviták elbírálására, amelyekre törvény más bírósági eljárási szabályok alkalmazását rendeli.

8 A közigazgatási jogvita
AT. 25. cikk (2) A bíróság dönt b) a közigazgatási határozatok törvényességéről; c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a cselekmény elmulasztásának jogszerűsége. Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is. A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. A bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.

9 A közigazgatási jogvita
Közigazgatási cselekmény a) az egyedi döntés; b) a hatósági intézkedés; c) az egyedi ügyben alkalmazandó - a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó - általános hatályú rendelkezés; d) a közigazgatási szerződés. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának a) a kormányzati tevékenységgel, így különösen a honvédelemmel, az idegenrendészettel és a külügyekkel kapcsolatban, b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan, c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az általános hatályú rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, közigazgatási cselekmény megvalósítása nélkül következett be.

10 A közigazgatási per lehetősége az Ákr. alapján
Az ügyfél - az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével - a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták. Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra kötelezése iránt.

11 Közigazgatási bíróság
 Elsőfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság, b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria. Másodfokon ítélkezik a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria. Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.

12 Közigazgatási bíróság
A közigazgatási és munkaügyi bíróság hatáskörébe azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások tartoznak, amelyek elbírálását törvény nem utalja a törvényszék vagy a Kúria hatáskörébe. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per kivételével a törvényszék hatáskörébe tartozik a) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal, b) a vasúti igazgatási szerv és a légiközlekedési hatóság, c) a köztestület és d) a Magyar Nemzeti Bank közigazgatási tevékenységével kapcsolatos per. A törvényszék dönt a) a közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárásban, b) a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos perben, c) a minősített adatok megismerésével kapcsolatos perben, továbbá d) törvény eltérő rendelkezésének hiányában az 5. § (2) bekezdésében meghatározott perben. A Kúria hatáskörébe tartozik a) a helyi önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás, b) a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás és c) az alkotmányjogi panasz orvoslása eljárási eszközének megállapítására irányuló eljárás.

13 Közigazgatási bíróság
A hatásköri szabályok alapján a közigazgatási ügyek zömében első fokon 8 kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el regionális illetékességgel: ezek a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróság eljár a társadalombiztosítási, a szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos jogvitákban. Valamennyi közigazgatási és munkaügyi bíróság eljár a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a 12. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

14 Felek A per megindítására jogosult
a) az akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti, b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, ha a felhívásában megállapított határidő eredménytelenül telt el, c) az a közigazgatási szerv, amely a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a szerződésben részes fél (szerződő közigazgatási szerv), d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvető jog védelme vagy valamilyen közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett tevékenységét érinti, e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a közigazgatási tevékenység érinti. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv. Nem érinti a közigazgatási szerv alperesi minőségét, ha a hatásköre, amelynek alapján a közigazgatási tevékenységet megvalósította, anélkül szűnik meg, hogy azt jogszabály más közigazgatási szervre telepítené. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a munkáltató szerv ellen kell megindítani.

15 Kereset A pert keresetlevéllel kell megindítani, amely tartalmazza
a) az eljáró bíróság megjelölését, b) a felperes nevét, cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba- vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét, c) az alperes nevét, székhelyét és perbeli állását, továbbá - ha ismert - képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, d) a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot, e) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, f) a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és g) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a felperes bizonyítékként hivatkozik, amely a képviselő a képviseleti jogosultságát igazolja.

16 Kereseti kérelem fajtái
A keresetben kérhető a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy megváltoztatása – megtámadási kereset; a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása – mulasztási kereset; közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása – tiltási kereset; a közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés, a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban okozott kár megtérítésére kötelezés – marasztalási kereset; a közigazgatási tevékenységgel előidézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása – megállapítási kereset.

17 A kereset benyújtása  A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani. A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. A keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes - határidőn belül - tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni a közigazgatási szervnek. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti. A perfüggőség a keresetlevél benyújtásával áll be. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A keresetlevél benyújtásának a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának hatályosulására halasztó hatálya van.

18 Intézkedés a keresetlevél alapján
Az elnök a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye a) hiánypótlásnak, b) a keresetlevél áttételének, c) a keresetlevél visszautasításának vagy d) azonnali jogvédelem iránti kérelemről való döntésnek: a halasztó hatály elrendelése a halasztó hatály feloldása, ideiglenes intézkedés, illetve előzetes bizonyítás elrendelése.

19 A per elbírálása tárgyaláson kívül, tárgyaláson
A közigazgatási perben az írásbeliség dominál, főszabály szerint a bíróság tárgyaláson kívül bírálja el azt. Ha valamelyik fél kérte a keresetlevélben, a védiratban vagy az érdekelt a perbelépése során a tárgyalás tartását, vagy okirati bizonyításon túlmenően bizonyítást kell lefolytatni, vagy a tárgyalás tartását a bíróság egyébként szükségesnek találja, akkor a bíróság – a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő hatvan napon belülre – tárgyalási határnapot tűz ki, amelyre a feleket idézi. Még ha kérte is valamelyik fél a tárgyalást, akkor is sor kerülhet a tárgyaláson kívüli elbírálásra, ha ez nem vet fel garanciális problémákat: - ha az alperes a keresetet az első tárgyalást megelőzően teljes egészében alaposnak ismeri el, vagy - a közigazgatási cselekmény olyan lényeges alaki hiányosságban szenved, amely miatt nemlétezőnek kell tekinteni.

20 A bíróság hatásköre a közigazgatási cselekmények felülvizsgálata során
Jogszerűségi vizsgálat Kereseti kérelemhez kötöttség A bíróság határozatai: ítélet és végzés Keresetnek helyt adó ítélet Megváltoztatás Megsemmisítés, hatályon kívül helyezés Megállapítás Keresetet elutasító ítélet a felperes keresete alaptalan; a felperes jogának vagy jogos érdekének közvetlen sérelme nem állapítható meg; csak olyan eljárási szabályszegés történt, amely az ügy érdemére nem hatott ki.

21 Felülvizsgálati kérelem
Perorvoslatok Fellebbezés Felülvizsgálati kérelem Perújítás

22 Különös közigazgatási perek és bírósági eljárások
A Kp. ötödik része ez alatt a címszó alatt a következő eljárásokat szabályozza: Egyszerűsített per; Mulasztási per; Marasztalási per; Köztestületi felügyeleti per; A Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárásai; Teljesítés kikényszerítésére irányuló per; Közigazgatási szerv kijelölésére irányuló eljárás.

23 Fellebbezéssel támadható döntések
Elsőfokú határozat (tv. megengedi) Elsőfokú végzés Önállóan fellebbezhető Önállóan nem fellebbezhető

24 Fellebbezés Fentiek ellenére sincs helye fellebbezésnek
Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az elsőfokú döntés ellen akkor fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi. Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot a) járási (kerületi) hivatal vezetője vagy – a képviselő testület kivételével – helyi önkormányzat szerve, vagy b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Fentiek ellenére sincs helye fellebbezésnek a) ha az elsőfokú döntést - a központi hivatal kivételével - központi államigazgatási szerv vezetője hozta, b) ha a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést, c) a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhető végzés esetén, d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság, e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben, f) ha a hatósági szerződés alapján végrehajtást rendeltek el. Önálló fellebbezéssel támadható végzések. A fellebbezés halasztó hatályú. (Kiv.!)

25 Azonnali végrehajthatóság
A hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak nyilvánítja, ha a) életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelentős sérelmével fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, b) nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekből, illetve a közérdek védelme miatt szükséges, c) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy d) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

26 Fellebbezés Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról történő lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre vonatkozó szabályok az irányadóak. Önrevízió.

27 A fellebbezés elbírálása
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza a tényállást és meghozza a döntést. Ha valamennyi fellebbező visszavonta a fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.

28 Döntés módosítása, visszavonása saját hatáskörben
Ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.

29 Felügyeleti eljárás A felügyeleti szerv hivatalból megvizsgálhatja az ügyben eljáró hatóság eljárását, illetve döntését, és ennek alapján a) megteszi a szükséges intézkedést a jogszabálysértő mulasztás felszámolására, illetve b) gyakorolja a felügyeleti jogkört. Ha a hatóság döntése jogszabályt sért, a felügyeleti szerv legfeljebb egy ízben azt megváltoztatja vagy megsemmisíti, és szükség esetén a döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. A hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, ha a) azt a közigazgatási bíróság érdemben elbírálta, b) semmisségi ok esetén a 123. §-ban foglalt idő eltelt, c) semmisségi ok hiányában az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, vagy d) a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy, ha az hosszabb, a teljesítési határidő utolsó napjától számított öt év eltelt. A felügyeleti eljárásban hozott döntés közigazgatási bíróság előtt támadható meg.

30 Ügyészi felhívás és fellépés
Ha az ügyész az ügyészségről szóló törvény alapján felhívással él, vagy sikertelen felhívás esetén fellép, a hatóság az ügyész által kifogásolt döntését korlátozás nélkül módosíthatja (megváltoztathatja), illetve visszavonhatja (megsemmisítheti), akkor is, ha a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó jogszabály ezt egyébként korlátozza, vagy nem teszi lehetővé.

31 Köszönöm a figyelmet!